Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
2024. november 01., 12:382024. november 01., 12:38
Az Erdélyi Református Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködése révén létrejött Oratio, studio et collectio – Az erdélyi református kollégiumok 400 éve című tárlat eddig Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen volt látható, és minden állomáson újabb anyaggal bővül. A kolozsvári tárlat a gyulafehérvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi, kolozsvári, székelyudvarhelyi és szászvárosi református kollégiumok szerkezetét, történetét és gyűjteményeit mutatja be. Kurátorai Kovács Mária-Márta, Szász Hunor és Tamás Iringó.
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
A megnyitón Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese rámutatott:
„Csúcsteljesítményei” a nagykollégiumok voltak, de az oktatás már a 16. században a falvakban is elkezdődött, és az egyház kezdettől fogva mindenki számára elérhetővé tette az oktatást ösztöndíjak, patrónusok révén. Az intézményekben a lelkészképzés mellett az értelmiség művelése is zajlott, és hogy egyikük sem nőtt egyetemmé, csak a mindenkori karhatalmon múlott – mondta.
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója a tárlat kezdeteit elevenítette fel, rámutatva: a múzeum a székelyföldi város református kollégiumának utódintézménye, annak gyűjteményéből nőtt ki, ezért az alma mater fennállásának 350. évfordulója előtt tárlattal tisztelegtek. Ezt a Maros Megyei Múzeum a marosvásárhelyi kollégium történetével bővítve mutatta be. Kifejtette: a kollégiumok az oktatás fellegvárai, tudományos központok voltak, a gyűjteményeikben fellelhető tárgyak a lokalitást és a felekezeti hovatartozást is jelentik.
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója közölte: a kollégiumok fontos szerepet játszottak a városok történetében, nemcsak iskolák voltak, hanem könyvtárak, múzeumok, tudományos és szociális központok is. Kiemelte: a tárlat az erdélyi múzeumok közötti együttműködés révén jött létre, és meglátása szerint ezek jövője a közös tematikus kiállításokban van.
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Kovács Mária-Márta kurátor közölte: a tárlat a kollégiumok gyűjtemény-szerepét is kidomborítja, ezeknek könyvtára, érem-, ásványgyűjteménye, képtára is volt. Aláhúzta:
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Tamás Iringó kurátor a tárlatvezetésen elmondta: a kiindulópont az országgyűlés kollégium-alapítási határozata volt 1622-ből, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kérésére hozott. Ennek nyomán Gyulafehérváron megnyílt az első erdélyi református kollégium, a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium elődje.
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
A tárlat vázolja az egyes kollégiumok történetét, ismerteti azok egy-egy jelentős tanáregyéniségét, a kollégiumi életet, az oktatás szerkezetét. Bemutatja a szertárak, érem- és műtárgygyűjtemények, könyvtárak fontos tárgyait – ezeket minden egyes állomáson az adott város iskolája adja. A Kolozsváron látható tárgyak a szászvárosi kollégiumnak a kolozsvári Apáczai Csere János Kollégiumban fennmaradt gyűjteményéből származnak – írja az MTI.
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
A kiállításnak otthont adó Erdélyi Református Múzeumról Sipos Gábor történész, levéltáros elmondta: bár közel nyolc éve jött létre, nincs betagozódva a romániai múzeumi rendszerbe, holott meglátása szerint ezt szorgalmazni kell. Nagy szükség lenne rá, mivel akkor a szakmai támogatás mellett román költségvetési forrásokban is részesülhetne az intézmény.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!