Szakemberek szerint a sóbányák mikroklímája kimondottan használ a Covid-fertőzésen átesetteknek
Fotó: Barabás Ákos
A föld alatti sóbányák és a nagyvárosi sókamrák mikroklímája gyógyító hatást gyakorol azokra, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen. Egyre több orvos javasolja betegeinek a sós levegőn való tartózkodást, ennek ellenére a sóbányák forgalma még mindig alacsony.
2021. május 23., 12:472021. május 23., 12:47
Kimondottan jót tesz a koronavírus-fertőzésen átesettek légzőszerveinek a sós levegő – javasolják a szakemberek. Ezért nemcsak azokat biztatják sóbányák és sókamrák látogatására, akik a betegség súlyosabb formáján vannak túl, hanem azokat is, akik könnyedén átvészelték a koronavírus-fertőzést. A pandémia beálltával jelentősen csökkent a hazai sóbányák és -kamrák látogatottsága.
A parajdi bánya mindössze néhány hétig nem fogadhatta a kezelésre érkezőket, egy éve azonban megnyitotta a tárnáit a látogatók előtt, ennek dacára egyharmadára csökkent a forgalom. A bánya igazgatója, Seprődi Zoltán lapunknak elmondta, a kezelésre érkezők zöme orvosi küldőpapírral érkezik, ami azt jelenti, hogy a szakemberek a járvány idején is arra biztatják betegeiket, hogy merészkedjenek le a mélybe, hisz a sós levegő jót tesz. Ettől függetlenül nem árt elővigyázatosnak lenni, a köhintés vagy tüsszentés fertőzheti is a hozzánk közel tartózkodókat.
– fejtette ki Seprődi.
Az egészséges embereknek is javallják a sós környezetet, ugyanis a sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légzőjáratok öntisztulását segítik elő.
A terápia során a sós levegőben lévő nátriumionok a belégzéskor olyan helyekre is eljutnak a szervezetben, ahol a baktériumok és az apró porszemcsék telepednek meg. Ezeket nem lehet eltávolítani a testből, ám a sós levegő képes lekötni őket, így a felköhögött váladék révén ki tudnak ürülni. A belélegzett só lényegében oldószerként működik, és magához vonzza a szennyeződéseket.
A sóterápiának megelőző hatása is van, ezért a szénanátha, allergiás rhinitisz, légúti allergiák, kruppos roham, megfázás, influenza és egyéb légúti fertőzések kivédésre szokták alkalmazni.
„Nem kell félni a sóbarlangok zártságától, mert abban a mikroklímában sem a mikrobák, sem a vírusok nem élnek meg” – erősítette meg a bánya igazgatója által elmondottakat Nelu Ştefan Roman, aki a kétezres évek első felében Románia első nagyvárosi sóbarlangját hozta létre. Újdonságszámba menő ötletét 2009-ben három értékes díjjal jutalmazták a budapesti nemzetközi találmányi kiállításon. Azóta a marosvásárhelyi férfi által szabadalmaztatott terv alapján több városban építettek ki sókamrákat és -barlangokat.
Mint mondja, a levegőben mért sókoncentráció miatt ezek hatásosabbnak bizonyulnak a természetes környezetnél. Ezt azzal magyarázza, hogy míg a bányák falai jobbára csiszoltak, a mesterséges létesítmények kiépítésére tört sótömböket használnak. A porózus anyag sokkal könnyebben „lélegzik”, azaz kiengedi magából a nedvességet és a levegőt.
A bányászok viszont másként látják a helyzetet: Seprődi Zoltán kifejtette, az, ami a tárnák falain csiszolásnak látszik, lényegében egy újabb réteg lemarásából adódik, Parajdon meg évente „kaparják” a falakat. Egy biztos: míg a sóbánya mélyében a kezelésre érkezetteknek egy teljes délelőttöt javasolt eltölteniük, a felszíni kamrákban egyetlen órára fogadják őket.
Nelu Ştefan Roman egyébként idén ismét újítással rukkolt elő: ezúttal sóbunkert épített ki. „Arra gondoltam, hogy a reflexológiai kezelésre jelentkezőket vigyük sós környezetbe, így kitaláltunk számukra egy ketrecszerűséget, amelyet több mint két tonnát nyomó sótömbökkel töltöttünk meg. Így lényegében a páciens két kezelésben részesül egyszerre” – magyarázza.
A bunkernek három oldala és teteje is van. Az egyetlen hiányzó falon az ágyon fekvő páciens kilógatja a talpát, amelyet a „drótketrecen” kívül ülő gyúró masszíroz. A felszíni sós környezetben történő terápia az egyetlen olyan újításnak számít az utóbbi harminc évben, amelyet a romániai egészségügyi rendszer a biztosítóházon keresztül térítésben részesít. Nelu Ştefan Roman szerint akkor nyernének igazán a hazai páciensek, ha minden egyes megyei kórház mellett legalább egy sókamra működne. Valamikor létezett erre miniszteri ígéret, de mire az első lépést megtették volna, a kormány tárcavezetőt váltott.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!