Szakemberek szerint a sóbányák mikroklímája kimondottan használ a Covid-fertőzésen átesetteknek
Fotó: Barabás Ákos
A föld alatti sóbányák és a nagyvárosi sókamrák mikroklímája gyógyító hatást gyakorol azokra, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen. Egyre több orvos javasolja betegeinek a sós levegőn való tartózkodást, ennek ellenére a sóbányák forgalma még mindig alacsony.
2021. május 23., 12:472021. május 23., 12:47
Kimondottan jót tesz a koronavírus-fertőzésen átesettek légzőszerveinek a sós levegő – javasolják a szakemberek. Ezért nemcsak azokat biztatják sóbányák és sókamrák látogatására, akik a betegség súlyosabb formáján vannak túl, hanem azokat is, akik könnyedén átvészelték a koronavírus-fertőzést. A pandémia beálltával jelentősen csökkent a hazai sóbányák és -kamrák látogatottsága.
A parajdi bánya mindössze néhány hétig nem fogadhatta a kezelésre érkezőket, egy éve azonban megnyitotta a tárnáit a látogatók előtt, ennek dacára egyharmadára csökkent a forgalom. A bánya igazgatója, Seprődi Zoltán lapunknak elmondta, a kezelésre érkezők zöme orvosi küldőpapírral érkezik, ami azt jelenti, hogy a szakemberek a járvány idején is arra biztatják betegeiket, hogy merészkedjenek le a mélybe, hisz a sós levegő jót tesz. Ettől függetlenül nem árt elővigyázatosnak lenni, a köhintés vagy tüsszentés fertőzheti is a hozzánk közel tartózkodókat.
– fejtette ki Seprődi.
Az egészséges embereknek is javallják a sós környezetet, ugyanis a sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légzőjáratok öntisztulását segítik elő.
A terápia során a sós levegőben lévő nátriumionok a belégzéskor olyan helyekre is eljutnak a szervezetben, ahol a baktériumok és az apró porszemcsék telepednek meg. Ezeket nem lehet eltávolítani a testből, ám a sós levegő képes lekötni őket, így a felköhögött váladék révén ki tudnak ürülni. A belélegzett só lényegében oldószerként működik, és magához vonzza a szennyeződéseket.
A sóterápiának megelőző hatása is van, ezért a szénanátha, allergiás rhinitisz, légúti allergiák, kruppos roham, megfázás, influenza és egyéb légúti fertőzések kivédésre szokták alkalmazni.
„Nem kell félni a sóbarlangok zártságától, mert abban a mikroklímában sem a mikrobák, sem a vírusok nem élnek meg” – erősítette meg a bánya igazgatója által elmondottakat Nelu Ştefan Roman, aki a kétezres évek első felében Románia első nagyvárosi sóbarlangját hozta létre. Újdonságszámba menő ötletét 2009-ben három értékes díjjal jutalmazták a budapesti nemzetközi találmányi kiállításon. Azóta a marosvásárhelyi férfi által szabadalmaztatott terv alapján több városban építettek ki sókamrákat és -barlangokat.
Mint mondja, a levegőben mért sókoncentráció miatt ezek hatásosabbnak bizonyulnak a természetes környezetnél. Ezt azzal magyarázza, hogy míg a bányák falai jobbára csiszoltak, a mesterséges létesítmények kiépítésére tört sótömböket használnak. A porózus anyag sokkal könnyebben „lélegzik”, azaz kiengedi magából a nedvességet és a levegőt.
A bányászok viszont másként látják a helyzetet: Seprődi Zoltán kifejtette, az, ami a tárnák falain csiszolásnak látszik, lényegében egy újabb réteg lemarásából adódik, Parajdon meg évente „kaparják” a falakat. Egy biztos: míg a sóbánya mélyében a kezelésre érkezetteknek egy teljes délelőttöt javasolt eltölteniük, a felszíni kamrákban egyetlen órára fogadják őket.
Nelu Ştefan Roman egyébként idén ismét újítással rukkolt elő: ezúttal sóbunkert épített ki. „Arra gondoltam, hogy a reflexológiai kezelésre jelentkezőket vigyük sós környezetbe, így kitaláltunk számukra egy ketrecszerűséget, amelyet több mint két tonnát nyomó sótömbökkel töltöttünk meg. Így lényegében a páciens két kezelésben részesül egyszerre” – magyarázza.
A bunkernek három oldala és teteje is van. Az egyetlen hiányzó falon az ágyon fekvő páciens kilógatja a talpát, amelyet a „drótketrecen” kívül ülő gyúró masszíroz. A felszíni sós környezetben történő terápia az egyetlen olyan újításnak számít az utóbbi harminc évben, amelyet a romániai egészségügyi rendszer a biztosítóházon keresztül térítésben részesít. Nelu Ştefan Roman szerint akkor nyernének igazán a hazai páciensek, ha minden egyes megyei kórház mellett legalább egy sókamra működne. Valamikor létezett erre miniszteri ígéret, de mire az első lépést megtették volna, a kormány tárcavezetőt váltott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.
A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.
A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.
A Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csapata az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra érkezett hétfőn, ahol az árvíz sújtotta falu lakónak segít.
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben, de záporokra, felhőszakadásokra is számítani lehet, főleg június 9-e után – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Megérkezett az árvíz sújtotta Nagyborosnyóra az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya: 2 tonna tisztítószer és 9 szivattyú – közölte a segélyszervezet az MTI-vel hétfőn.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Egy 19 éves fiatalember meghalt, két másik pedig súlyosan megsérült egy közúti balesetben vasárnap éjjel Beszterce-Naszód megyében.
Megérkezett vasárnap délután az első Lufthansa-járat Münchenből Nagyváradra.
Belső ember adhatta le az információt a temesvári főpostáról tízmillió lejt ellopó rablóknak arról, hogy mikor és hol kell betörniük az ingatlanba – vélekedett Valentin Ștefan, a Román Posta igazgatója vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!