– fejtette ki Seprődi.

Az egészséges embereknek is javallják a sós környezetet, ugyanis a sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légzőjáratok öntisztulását segítik elő.

A terápia során a sós levegőben lévő nátriumionok a belégzéskor olyan helyekre is eljutnak a szervezetben, ahol a baktériumok és az apró porszemcsék telepednek meg. Ezeket nem lehet eltávolítani a testből, ám a sós levegő képes lekötni őket, így a felköhögött váladék révén ki tudnak ürülni. A belélegzett só lényegében oldószerként működik, és magához vonzza a szennyeződéseket.

A sóterápiának megelőző hatása is van, ezért a szénanátha, allergiás rhinitisz, légúti allergiák, kruppos roham, megfázás, influenza és egyéb légúti fertőzések kivédésre szokták alkalmazni.

Sóbarlang és sóbunker

„Nem kell félni a sóbarlangok zártságától, mert abban a mikroklímában sem a mikrobák, sem a vírusok nem élnek meg” – erősítette meg a bánya igazgatója által elmondottakat Nelu Ştefan Roman, aki a kétezres évek első felében Románia első nagyvárosi sóbarlangját hozta létre. Újdonságszámba menő ötletét 2009-ben három értékes díjjal jutalmazták a budapesti nemzetközi találmányi kiállításon. Azóta a marosvásárhelyi férfi által szabadalmaztatott terv alapján több városban építettek ki sókamrákat és -barlangokat.

Mint mondja, a levegőben mért sókoncentráció miatt ezek hatásosabbnak bizonyulnak a természetes környezetnél. Ezt azzal magyarázza, hogy míg a bányák falai jobbára csiszoltak, a mesterséges létesítmények kiépítésére tört sótömböket használnak. A porózus anyag sokkal könnyebben „lélegzik”, azaz kiengedi magából a nedvességet és a levegőt.

A bányászok viszont másként látják a helyzetet: Seprődi Zoltán kifejtette, az, ami a tárnák falain csiszolásnak látszik, lényegében egy újabb réteg lemarásából adódik, Parajdon meg évente „kaparják” a falakat. Egy biztos: míg a sóbánya mélyében a kezelésre érkezetteknek egy teljes délelőttöt javasolt eltölteniük, a felszíni kamrákban egyetlen órára fogadják őket.

Nelu Ştefan Roman egyébként idén ismét újítással rukkolt elő: ezúttal sóbunkert épített ki. „Arra gondoltam, hogy a reflexológiai kezelésre jelentkezőket vigyük sós környezetbe, így kitaláltunk számukra egy ketrecszerűséget, amelyet több mint két tonnát nyomó sótömbökkel töltöttünk meg. Így lényegében a páciens két kezelésben részesül egyszerre” – magyarázza.

A bunkernek három oldala és teteje is van. Az egyetlen hiányzó falon az ágyon fekvő páciens kilógatja a talpát, amelyet a „drótketrecen” kívül ülő gyúró masszíroz. A felszíni sós környezetben történő terápia az egyetlen olyan újításnak számít az utóbbi harminc évben, amelyet a romániai egészségügyi rendszer a biztosítóházon keresztül térítésben részesít. Nelu Ştefan Roman szerint akkor nyernének igazán a hazai páciensek, ha minden egyes megyei kórház mellett legalább egy sókamra működne. Valamikor létezett erre miniszteri ígéret, de mire az első lépést megtették volna, a kormány tárcavezetőt váltott.