Szakemberek szerint a sóbányák mikroklímája kimondottan használ a Covid-fertőzésen átesetteknek
Fotó: Barabás Ákos
A föld alatti sóbányák és a nagyvárosi sókamrák mikroklímája gyógyító hatást gyakorol azokra, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen. Egyre több orvos javasolja betegeinek a sós levegőn való tartózkodást, ennek ellenére a sóbányák forgalma még mindig alacsony.
2021. május 23., 12:472021. május 23., 12:47
Kimondottan jót tesz a koronavírus-fertőzésen átesettek légzőszerveinek a sós levegő – javasolják a szakemberek. Ezért nemcsak azokat biztatják sóbányák és sókamrák látogatására, akik a betegség súlyosabb formáján vannak túl, hanem azokat is, akik könnyedén átvészelték a koronavírus-fertőzést. A pandémia beálltával jelentősen csökkent a hazai sóbányák és -kamrák látogatottsága.
A parajdi bánya mindössze néhány hétig nem fogadhatta a kezelésre érkezőket, egy éve azonban megnyitotta a tárnáit a látogatók előtt, ennek dacára egyharmadára csökkent a forgalom. A bánya igazgatója, Seprődi Zoltán lapunknak elmondta, a kezelésre érkezők zöme orvosi küldőpapírral érkezik, ami azt jelenti, hogy a szakemberek a járvány idején is arra biztatják betegeiket, hogy merészkedjenek le a mélybe, hisz a sós levegő jót tesz. Ettől függetlenül nem árt elővigyázatosnak lenni, a köhintés vagy tüsszentés fertőzheti is a hozzánk közel tartózkodókat.
– fejtette ki Seprődi.
Az egészséges embereknek is javallják a sós környezetet, ugyanis a sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légzőjáratok öntisztulását segítik elő.
A terápia során a sós levegőben lévő nátriumionok a belégzéskor olyan helyekre is eljutnak a szervezetben, ahol a baktériumok és az apró porszemcsék telepednek meg. Ezeket nem lehet eltávolítani a testből, ám a sós levegő képes lekötni őket, így a felköhögött váladék révén ki tudnak ürülni. A belélegzett só lényegében oldószerként működik, és magához vonzza a szennyeződéseket.
A sóterápiának megelőző hatása is van, ezért a szénanátha, allergiás rhinitisz, légúti allergiák, kruppos roham, megfázás, influenza és egyéb légúti fertőzések kivédésre szokták alkalmazni.
„Nem kell félni a sóbarlangok zártságától, mert abban a mikroklímában sem a mikrobák, sem a vírusok nem élnek meg” – erősítette meg a bánya igazgatója által elmondottakat Nelu Ştefan Roman, aki a kétezres évek első felében Románia első nagyvárosi sóbarlangját hozta létre. Újdonságszámba menő ötletét 2009-ben három értékes díjjal jutalmazták a budapesti nemzetközi találmányi kiállításon. Azóta a marosvásárhelyi férfi által szabadalmaztatott terv alapján több városban építettek ki sókamrákat és -barlangokat.
Mint mondja, a levegőben mért sókoncentráció miatt ezek hatásosabbnak bizonyulnak a természetes környezetnél. Ezt azzal magyarázza, hogy míg a bányák falai jobbára csiszoltak, a mesterséges létesítmények kiépítésére tört sótömböket használnak. A porózus anyag sokkal könnyebben „lélegzik”, azaz kiengedi magából a nedvességet és a levegőt.
A bányászok viszont másként látják a helyzetet: Seprődi Zoltán kifejtette, az, ami a tárnák falain csiszolásnak látszik, lényegében egy újabb réteg lemarásából adódik, Parajdon meg évente „kaparják” a falakat. Egy biztos: míg a sóbánya mélyében a kezelésre érkezetteknek egy teljes délelőttöt javasolt eltölteniük, a felszíni kamrákban egyetlen órára fogadják őket.
Nelu Ştefan Roman egyébként idén ismét újítással rukkolt elő: ezúttal sóbunkert épített ki. „Arra gondoltam, hogy a reflexológiai kezelésre jelentkezőket vigyük sós környezetbe, így kitaláltunk számukra egy ketrecszerűséget, amelyet több mint két tonnát nyomó sótömbökkel töltöttünk meg. Így lényegében a páciens két kezelésben részesül egyszerre” – magyarázza.
A bunkernek három oldala és teteje is van. Az egyetlen hiányzó falon az ágyon fekvő páciens kilógatja a talpát, amelyet a „drótketrecen” kívül ülő gyúró masszíroz. A felszíni sós környezetben történő terápia az egyetlen olyan újításnak számít az utóbbi harminc évben, amelyet a romániai egészségügyi rendszer a biztosítóházon keresztül térítésben részesít. Nelu Ştefan Roman szerint akkor nyernének igazán a hazai páciensek, ha minden egyes megyei kórház mellett legalább egy sókamra működne. Valamikor létezett erre miniszteri ígéret, de mire az első lépést megtették volna, a kormány tárcavezetőt váltott.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!