HIRDETÉS
A legfelsőbb bíróság a honlapján közzétett ítéletkivonatban elutasította a polgármester fellebbezését, és megerősítette a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2015 decemberében kimondott elmarasztaló döntését. A CNCD a magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresetére vizsgálta meg, hogy indokolt volt-e a magyar nyelv ismeretének megkövetelése egy humán erőforrással és egy urbanisztikával foglalkozó hivatalnok alkalmazásánál.
A 2016 januárjában hozott határozatában megállapította, hogy csak azoknak a hivatalnokoknak az alkalmazásánál indokolt a magyar nyelv ismeretének a megkövetelése, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal.
Álláspontja szerint az urbanisztikával foglalkozó hivatalnok esetében indokolt, a humán erőforrással foglalkozó hivatalnok esetében viszont indokolatlan volt a magyar nyelv ismeretének a megkövetelése. A CNCD 2000 lejes bírságot rótt ki a polgármesterre.
Ráduly Róbert az MTI-nek elmondta: a város lakosságának a többsége jogos elvárásként fogalmazza meg, hogy a városháza hivatalnokai, akikkel kapcsolatba kerülnek, ismerjék a magyar nyelvet. Nyomatékosította: nem a nemzetiségre vonatkozó kitételt iktattak be az állásajánlatba, hanem csupán a magyar nyelv ismeretét kérték, és szerinte Székelyföldön egy kis igyekezettel bárki megtanulhat magyarul.
A polgármester sajnálatosnak tartotta, hogy a CNCD nem azt vizsgálja: a város magyar anyanyelvű lakosainak megvan-e maradéktalanul a lehetőségük az anyanyelvi ügyintézésre nemcsak a városházán, hanem a rendőrségen, a prefektusi hivatalban, az adóhivatalban és másutt. Úgy vélte: a magyar polgárok anyanyelvhasználati jogait nap mint nap megsértik a hivatalok, de ez a hatóságokat nem érdekli. A közel 39 ezer lakosú Csíkszereda lakosainak 81,5 százaléka vallotta magát magyarnak, 17,4 százaléka pedig románnak a 2011-es népszámláláson.
