Jobbik: előbb a párttagság, csak utána jöhet a barátság

Mint arról beszámoltunk, Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője hét végi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján még azt nyilatkozta, hogy mindazok, akik az Erdélyben megalakuló Jobbik Baráti Körökbe belépnek, egyből párttagságot is nyernek. Az anyaországi politikus marosvásárhelyi irodavezetője, Vitus Örs viszont leszögezte: az érdekelteknek előbb a pártba kell beiratkozniuk, s csak azok után lehetnek a baráti körök tagjai.

Bagoly: nem a haszonra kell hajtani

Kérdésünkre, hogy mit nyer a Jobbik az Erdélyben toborzott tagokkal, olyan körülmények között, hogy még a kettős állampolgársági törvény sem biztosítana számukra szavazati jogot, Szegedi kabinetfőnöke, Bagoly Zsolt úgy vélekedett, hogy nem minden esetben kell valamiféle haszonban gondolkodni. „A párttagság jelképes. A Jobbik nem a trianoni határokban gondolkodik, hanem az összmagyarságban. Ha egy közösség például így élheti meg az együvé tartozás érzését, akkor miért ne adnánk meg neki ezt a lehetőséget? Nem kell feltétlenül mindig azzal számolni, hogy ebből nyerek, vagy nem nyerek” – szögezte le Bagoly. Úgy vélte, sok határon túli magyar büszke lesz arra, hogy egy össznemzetben gondolkodó pártnak lehet a tagja.

A baráti kör alakuló ülésén jelen lévő Vitus Örs kissé árnyaltabban vázolta a helyzetet. Megítélésében a szimpatizánsokra kellene bízni, hogy be szeretnének lépni a pártba, vagy sem. Az irodavezető már a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy ő nem párttag. Azzal a tizenhét személlyel viszont, aki az első, marosvásárhelyi baráti kör megalakulásán részt vett, a Jobbik politikusai a pártba való belépési kérvényt írattak alá. „Nem vagyok kimondottan elragadtatva attól, hogy az erdélyi magyarság tömegesen beálljon egy anyaországi pártba. A döntést nem Budapesten kellene meghozni, hanem ránk kellene bízni” – hangsúlyozta Vitus. Erre leghamarabb a szeptember 2-i, marosvásárhelyi gyűlésen kerülhet sor. Bár a múlt héten összegről még nem esett szó, Vitus azzal sem értene egyet, hogy az erdélyiekkel tagdíjat fizettessenek.

Felvetésünkre, miszerint az, aki belép a Jobbikba, nem kockáztatja-e valamelyik hazai pártban lévő tagságát, Vitus Örs megnyugtatóan válaszolt. „A román törvények valóban tiltják a dupla párttagságot, de ez kimondottan csak a hazai politikai alakulatokba való beiratkozásra vonatkozik. A jogszabály arról nem tesz említést, hogy valaki nem lehet egy időben egy hazai, valamint egy más országbeli pártnak a tagja” – mondta az irodavezető.

„A szélsőség szélsőséget szül”

A Jobbik ideológiájából ítélve az anyaországi párt főként a Magyar Polgári Párt (MPP) tagságát veheti célba. Szász Jenőt, az MPP elnökét azonban ez egyáltalán nem zavarja. Mi több, természetesnek és jónak tartja, ha immár nemcsak a Fidesz, hanem egy másik alakulat is gondol a határon túli magyarságra. „Ha nemzeti integrációban gondolkodunk, akkor valahol el kell kezdeni a politikai integráció megvalósítását is” – nyilatkozta Szász Jenő. Az MPP-elnök hozzátette: senkit ne lepjen meg a Jobbik lépése, elvégre húsz éve vágyunk a határok megszüntetésére.

A határok légiesítésével Kerekes Károly, az RMDSZ jogász-képviselője is egyetért, a Jobbik Erdélybe való telepedésével viszont nem. Szerinte a szélsőség szélsőséget szül, ezért Szegedi Csanádék jelenléte nemkívánatos. Kerekes attól tart, hogy a Jobbik a román szélsőnacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) megerősödéséhez vezet. „Itt nincs szükség a Jobbikra, politizáljanak Magyarországon, ha egyáltalán ott szükség van rájuk” – nyomatékosított Kerekes Károly. A marosvásárhelyi politikus jogászként úgy véli, a román állampolgárok kimondottan csak romániai pártokba léphetnek be, külföldibe semmi esetre sem.

„Önmérsékletre van szükség”

Kerekes volt képviselőtársa, a jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöki tisztségét betöltő Toró T. Tibor nem tart a román xenofób erők megerősödésétől. Ehhez viszont több önmérsékletre volna szükség a Jobbik részéről, véli Toró. „Ha egységes nemzetben gondolkodunk, és úgy véljük, a Kárpát-medencei magyarság ügye mindannyiunkat kell hogy foglalkoztasson, akkor nem kérdőjelezhetjük meg a Jobbik határokon átnyúló kapcsolatépítési jogát” – mondta Toró T. Tibor, aki azonban nem tartja szerencsésnek, hogy a baráti körökbe való beiratkozáshoz a pártba való belépést szabják feltételül. „Ezt megszorító intézkedésnek tartom, ami egyeseket eltántoríthat a baráti körhöz való csatlakozási szándékukban. Ám ez kimondottan a Jobbik és szimpatizánsai dolga” – magyarázta a Krónikának az EMNT ügyvezető elnöke.