2012. június 13., 08:102012. június 13., 08:10
Kovászna zászlóját tavaly szeptemberben a városnapokon mutatták be, azelőtt közel három évig küzdöttek, hogy elfogadtassák. A zászló körül azért zajlott a vita, mert a román nemzetiségű városi képviselők kifogásolták, hogy nem lelik fel a románságra utaló szimbólumokat. Amikor a határozatot végül megszavazták, a prefektúra nem támadta meg, a lobogót csak a hat hónapos fellebbezési időszak után tűzték ki.
Úgy tűnik azonban, annak ellenére, hogy György Ervin korábbi prefektusnak nem volt ellenvetése, Codrin Munteanu megtámadta a zászlóról szóló határozatot. Az április végi kormányváltást követően tisztségbe került prefektus egyébként formai okokra hivatkozva támadta meg a helyi határozatot, szerinte azt amiatt kell visszavonni, mert a tervezetet a jegyző kedvezőtlenül véleményezte. Az első tárgyalásra már június végén sor kerül.
Lőrincz Zsigmond azonban azt mondja, halasztást kérnek, hogy megfelelően felkészülhessenek a védelemre. A kovásznai polgármester ugyanakkor kifejtette, erkölcsileg nem helytálló, hogy az önkormányzat jegyzőjének férje helyi pártelnök és városi képviselő. „Ezért panaszt teszek a prefektúrán, és kérni fogom az összeférhetetlenség kivizsgálását” – szögezte le Lőrincz Zsigmond.
Amint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu régi-új prefektus beiktatása után azonnal újrakezdte a magyarellenes tevékenységet. Felszólította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, hogy minden hivatalos rendezvényen viselje a román nemzetiszínű szalagot, megtámadta azt a szentgyörgyi határozatot, amely szabályozza, hogy a reklámfelületeken milyen arányban szerepeljenek a magyar feliratok, és azt a megyei döntést, amelyben az alapító Incze Lászlóról nevezték el a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumot.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.