Fotó: Krónika
„Az erdővidéki cementgyár létrehozása csak kampányfogásra használható rémhír” – cáfolta Nagy István, Barót független polgármestere azokat az információkat, miszerint egy törökországi befektető a Felsőrákos határában működő külszíni barnaszénbánya meddőhányójában felhalmozódott palát felhasználó cementgyárat létesítene. Erdővidék lakosságát hetek óta foglalkoztatja a sajtóban is megszellőztetett elképzelés, és maga Nagy István is úgy nyilatkozott korábban, hogy a 150 embernek munkahelyet biztosító leendő gyár mindenképpen jó befektetés lesz a súlyos munkanélküliséggel küszködő Erdővidék számára.
Itthon tartani az ingázókat
„Más megélhetési forrás híján naponta legalább négyszázan ingáznak Erdővidékről brassói munkahelyekre, egy leendő ipari park vagy cementgyár ezen az állapoton enyhítene” – magyarázta a Krónikának az elöljáró, aki a török befektető felkérésének eleget téve a baróti önkormányzat, valamint a Kovászna megyei prefektúra, illetve környezetvédelmi hivatal képviselőiből álló küldöttség élén nemrég Törökországba látogatott. Az elképzelés szerint az ipari park azon a tízhektárnyi területen épülne fel, amelyet a baróti polgármesteri hivatal 2006-ban 45 ezer lejért vásárolt meg magánszemélyektől. A közös beruházásba a török fél 20–30 százalékos önrésszel, a baróti önkormányzat az 51 százalékot jelentő földterülettel, egy harmadik üzlettárs pedig a fennmaradó 19–29 százalékkal szállna be. Nagy István úgy látja: az ipari parkból befolyó különféle adókból és illetékekből újabb beruházások – tehát munkahelyek – hozhatók létre.
Környezetvédelmi
Eközben a leendő beruházás tárgyában huszonhárom erdővidéki civil szervezet nyílt levélben fordult Erdővidék polgármesteri hivatalaihoz és önkormányzataihoz, valamint Kovászna megye tanácsához és prefektúrájához. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a cement előállítása során a környezetbe jutó szén-dioxid, a mérgező nehézfém molekulák és más anyagok, de még a szűrőkből származó és a környezetbe kiürített nagy mennyiségű melléktermékek is károsak. Éppen ezért teljes mértékben elutasítják egy cementgyár Erdővidékre való telepítésének még a szándékát is. Az aláírók arra kérik a döntéshozókat, hogy egy esetleges ipari park létrehozása során, felelősségteljesen foglaljanak állást, s hogy „az alapító okiratban a vállalkozások befogadásának feltételéül alapvető szemponttá tegyék a csakis környezetbarát, a környezetre, emberi életekre és egészségre nem ártalmas technológiák, és az ezt alkalmazó vállalkozások telepítésének lehetőségét”. „Nincs kifogásunk az ipari park ellen, de a cementgyár ellen igen” – erősítette meg tegnap a Krónika érdeklődésére Demeter Zoltán, a beadvány egyik aláírója, a baróti székhelyű Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület titkára.
Cementpormentes megoldás?
„Elvileg nem mondhattam nemet a török befektető ajánlatára, hiszen Erdővidéken minden új munkahely jól jön. De arra kértem őt, hogy a romániai törvények szerint szerezzen be minden engedélyt, készíttessen környezetvédelmi tanulmányt, végül pedig győzze meg a vidék lakóit arról, hogy a beruházás nem káros. A Törökországban látottak alapján egy cementgyár nélküli, de több rendeltetésű ipari park létrehozása járható útnak mutatkozik” – mondta lapunknak Nagy István. Hozzátette: a török fél várhatóan csak ezen a héten terjeszti elő a beruházásról szóló iratanyagát, akkor derül majd ki, hogy a cementgyár szerepel-e vagy sem a délkeleti üzletember elképzelései között.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.