Bajtársi viszony háromszéki módra – Interjú Mátray Lászlóval, a Hunyadi-sorozat egyik kulcsszereplőjével

Mátray László

Mátray László a sorozatban (jobbról)

Fotó: Beta Film

Hetek óta a Hunyadi című sorozattól visszhangzik a sajtó, szakemberek kritizálják vagy dicsérik, nézők lelkesednek iránta vagy szidják – főleg a közösségi médiában. Bár a történelmi ihletésű, de hangsúlyosan nem történelmi alkotás kap hideget és meleget is, kétségtelenül egy olyan produkció, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A film egyik kulcsszereplőjét, a Szilágyi Mihályt megformáló Mátray Lászlóval, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészével beszélgettünk tapasztalatairól, élményeiről.

Tóth Gödri Iringó

2025. március 29., 19:132025. március 29., 19:13

2025. március 29., 19:202025. március 29., 19:20

Mátray László azon kevés erdélyi színészek közé tartozik, akik rendre felbukkannak a mozivásznon is. Az elmúlt években színházi munkája mellett szinte állandóan forgatott is, olyan filmekben volt látható, mint a Kojot, a Valan, a Hab vagy a jelenleg a romániai mozikban futó Véletlenül írtam egy könyvet.

Elmondása szerint nem is akart a Hunyadi szereplőválogatásán részt venni, mivel az elmúlt évek mintha egyre messzebb vitték volna a történelmi filmek szerepeitől, mert bár egy korábbi Hunyadi-film, sőt, egy Toldi-feldolgozás kapcsán is felmerült a neve, ezek a filmek végül támogatás hiányában nem valósultak meg.

Majd épp Budapesten tartózkodott, amikor újra felhívta őt a produkció casting direktora, és mivel Mátray nagyjából kétszáz méterre tartózkodott a válogatás helyszínétől, beadta a derekát, és elment a meghallgatásra.

Mátray életét állandóan a színház-film kettőse és ezek összeegyeztethetőségének kérdése hatja át, nem volt ez másképp a Hunyadi esetén sem, de szerencsére társulatának vezetősége megértette, elfogadta, hogy menni szeretne, és segítették az együttműködést.

Akkor egyébként még Mátray sem sejtette, hogy mennyire elnyúlik ez a folyamat, a film előkészítése és a forgatás is.

A sorozat épp ezért veszélybe sodorta egy másik filmes munkáját, hiszen a Véletlenül írtam egy könyvet szinte párhuzamosan készült a Hunyadival: így aztán pár hétig Mátray egyszerre állt helyt egy kissé bohókás, egyedülálló apaként és törökverő vitézként.

Azzal együtt, hogy számára a sorozatforgatás is új volt, a feszített tempó és a stresszes napok ellenére Mátray azt érezte, hogy sokat tanulhat, hiszen egy ilyen hosszadalmas filmes munka alatt rengeteg szakmai trükköt „el lehet lesni”, olyan tapasztalat, ami később nagy előnyt jelenthet egy következő forgatási helyzetben.

Ráadásul a Hunyadi története nagyon hosszú időt, sok eseményt ölel fel. Ez azért is kihívás, mert a forgatáson általában nincs kronológia, a jeleneteket nem abban a sorrendben veszik fel, ahogyan azokat a néző látja, hanem össze-vissza,

így a színészeknek nehéz követni, hogy pontosan hol tartanak, milyen – akár hónapokkal korábban felvett – jelenethez kapcsolódik az adott szituáció.

„Gyakorlatilag folyamatosan ott volt a forgatókönyv a kezemben vagy a környezetemben, és néztem, hogy igen, itt tartok, most ezt vesszük fel de, ez miből is következik? Tehát egy kicsit mérnöki munka, ki kell kalkulálni, hogy hol is tart érzelmileg, és a történetben az általam megformált figura. Mindezek után, amikor bekerültünk a díszletbe, térbe, akkor megint minden megváltozott, helyzetbe kellett hozni magad színészként, adott esetben kitalálni, hogy most a tüzet piszkálod, vagy az orrodat” – idézte fel.

A kézdivásárhelyi születésű színész arról is beszélt, hogy miután megkapta a szerepet, igyekezett alaposan megismerni az általa megformált karaktert: beleolvasott a film alapjául szolgáló regénybe (regényekbe), tájékozódott Szilágyi Mihályról az interneten, keresgélt korabeli ábrázolásokat. Hamar megtudta, hogy Szilágyit a törökök Kara Mihálynak hívták, ami sötétet jelent, tehát elég távol áll az ő szőke hajától, kék szemétől, világos bőrétől, ám hamar elfogadta, hogy ez egy sorozat, nem dokumentumfilm, és szerinte a nézők is így kéne viszonyuljanak az alkotáshoz.

„Ez egy műalkotás, amit az adott történelmi időszak és az akkor élt szereplők inspiráltak” – szögezte le.

Mátray László Galéria

Mátray László (balról) és Kádár L. Gellért (jobbról)

Fotó: Beta Film

Érdekes anekdotákat is talált Szilágyiról, amiket ugyan nem feltétlenül jelenített meg a filmben, de segítettek a szerep megformálásában, mint például az, hogy Szilágyi a csaták előtt csirkecombokat rejtett a mellvértje alá, hogy a harc során is tudjon enni.

A forgatást komoly fizikai felkészülés előzte meg, melyet a címszereplőt alakító, szintén háromszéki származású Kádár L. Gellérttel csináltak végig. Míg fiatal kollégája szinte a nullából tanult meg profin lovagolni, Mátraynak ezen a téren kevesebb dolga volt, hisz évek óta a lovaglás nagy szerelmese, maga is tartott lovakat, de persze neki is sok technikai újdonságot hozott a képzett, kaszkadőr lovakkal való munka.

Mátray szorgosan edzett és evett is a munka előtt, hiszen fel kellett szednie néhány kilót, hogy egy kicsit „mackósabb” legyen, jó kiállású középkori nemessé váljon. A jó fizikai kondíció egyébként is elengedhetetlen volt, hisz a csatajeleneteket melegben, porban forgatták akár napi 12 órán keresztül. A munkáját sajnos egy gerincsérv is nehezítette, ami miatt egy ideig az is kérdéses volt, hogy folytatni tudja-e a forgatást, de szerencsére megannyi szakember meglátogatása után rátalált a magyar nő vízilabda-válogatott gyógytornászára, aki tulajdonképpen megmentette őt.

„Megkérdezte a kaszkadőröktől, hogy mit kell a fiúnak csinálnia. A kaszkadőrök azt mondták, hogy át kell mennie a falon. Mikorra? Májusra. Ez volt márciusban. Rendben, akkor át fog menni a falon” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, hogy az intenzív munka a szakemberrel tényleg célt ért, pedig azelőtt állni is alig bírt egy jelenetben, hiszen a sérv az egyensúlyát is befolyásolta.

Fegyverforgatást szintén tanultak, Mátraynak főleg a baltával és a buzogánnyal kellett ügyesen bánni.

A harci jelenetek szigorúan betartott koreográfia mentén zajlottak, óvintézkedések betartásával, kellék fegyverekkel, de a forgatás során mégis történt egy-két orrba verés, fogkiütés, de ezeket nem Mátray „követte el”.

„A buzogány nem fémből van, hanem egy fémhuzalból készült vázra van ráépítve a gumi forma. Kaptam is ajándékba egyet a forgatás végén azzal a megjegyzéssel, hogy én törtem össze a legtöbb kellékbuzogányt a munka során” – idézte fel.

Bár mindig volt saját kaszkadőr dublőrük, a két háromszéki színész a feladatok, jelenetek körülbelül 95 százalékát maga valósította meg,

Mátray is csak rövid időre hagyott fel ezzel a sérve miatt. A sepsiszentgyörgyi színész legjobban mégis egy összefejelés miatt izgult, amiben Kádár L. Gellért volt a partnere, s amit közelről vett a kamera, így nagyon ki kellett centizni, hogy hitelesnek tűnjön, de a stáb, illetve a szakemberek szerint profin oldották meg a feladatot.

Mátray László Galéria

Csatajelenet a filmből

Fotó: Beta Film

Idézet
Volt olyan, hogy nekem kellett ledobnom körülbelül öt méterről egy kaszkadőrt – úgy, hogy közben megy a csata, megfogom, és ledobom a várfalról. Persze ő be volt kötve, biztosítókötéllel, meg minden, de így is nagy kihívás volt, izzadtunk, izgultunk mind a ketten. De elsőre sikerült.

És ezek nagyon pozitív élmények voltak” – idézte fel, hozzátéve, hogy sok időt töltött a kaszkadőr csapattal, melynek tagjait jó hangulatú embereknek ismerte meg, akiket őszintén tisztel, hálás nekik, és akiknek az elismerése igazán nagy büszkeség számára.

Mátray arról is beszélt, hogy a forgatás rengeteg helyszínen zajlott, volt, hogy valós történelmi helyszíneket, volt, hogy régebben felépített, átalakított díszletelemeket használtak fel, de sokszor csak a produkció kedvéért épültek grandiózus díszletek.

„Fóton felhúzták a teljes nándorfehérvári várat. Amit a tévében majd az utolsó részben lehet látni, az a fóti filmgyárban van felépítve. Csodálatos volt nézni, ahogy több mint két hónapig épült. Néha közben bejártunk Gellérttel, és az volt a fejünkben, hogy: te jó ég, pár hét múlva itt fogunk bunyózni a törökkel” – mesélte.

A szintén háromszéki származású, egyébként jóval fiatalabb Kádár L. Gellérttel jó viszonyba kerültek a közös munka során, néha összejártak, megbeszélték a napi elégedetlenségeket, sikereket, élményeket. „Nyilván ő sokkal intenzívebben élte meg ezt az időszakot, de éreztem, hogy néha szüksége van arra, hogy valaki stabilan mellette álljon a kollégák közül is, mert sokszor elbizonytalanodik az ember.

Idézet
Abba a bajtársi viszonyba, ahogy Szilágyi Mihály tiszteli és szereti Hunyadi Jánost, azt hiszem, a kettőnk kapcsolatából is átszivárgott valami”

– fejtette ki. Ennek kapcsán azt is elmondta Mátray, hogy bár egy ilyen óriási produkció teljesen más, mint egy kis költségvetésű, kis stábbal dolgozó alkotás – hiszen itt voltak olyan színészek, akikkel nem is találkozott a munka során –, a hangulat mégis családias, elsősorban azért, mert az asszisztensek, a gyártársban dolgozók, a kaszkadőrök és társaik emberi hozzáállásukkal azzá teszik. Kiemelte, hogy nagyon figyelmesek voltak vele is,

lesték minden óhaját, néhány nap után például már a szokásait is ismerték, hogy issza a kávét, milyen csokit szeret, és sokszor a gondolatát is megelőzve kínálták, csak hogy zavartalanul és jó hangulatban dolgozhasson.

„Családias, jó hangulat volt. Hosszú ideig dolgoztunk együtt, kár lett volna, ha nem az. Voltak zsörtölődések, konfliktusok is, de ezeken mindig túlléptünk. Ráadásul a színészek mindig védve vannak, hozzánk a feszültség nem szabad eljusson. Ez általában szabály, hiszen mi az érzelmeinket a jelenetre kell tartogassuk.. Egyébként vannak színészek, akik talán pont ezért a munkán kívül nem is kommunikálnak a stábbal. Nálunk nem ez volt: összeültünk, nevetgéltünk, kitöltöttünk az időt, ha például technikai átállás miatt kellett várni valamire” – mesélte.

A jövőbeli tervek, filmes álmok kapcsán elmondta, nyitott lenne rá, hogy további történelmi témájú, kötődésű filmet forgasson, sőt ha később a sorozat esetleg folytatódna, filmbéli karakterében , Szilágyi Mihályban is van még „potenciál”.

Mátray László 1976. október 23-án született Kézdivásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végezte 1995-ben, majd 1999-ben diplomázott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz szerződött, ahol azóta is aktív tag. 2013-tól éveken át rendszeresen vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban, többek között Vidnyánszky Attila és Zsótér Sándor rendezéseiben. Színészi munkáját számos díjjal ismerték el: 2010-ben Kaszás Attila-díjjal, 2013-ban Őze Lajos-díjjal, 2016-ban pedig Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Filmes szerepei közé tartozik a Kojot (2017), a Valan – Az angyalok völgye (2019) és a Hab (2020).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Kilencedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke