Innovációról a mezőgazdaságban: fontos a technológia, de ennél is fontosabb a hozzáféréshez való segítség

A szomszédos megyékből és a határon tulról is érkeztek résztvevők a magyar gazdafórumra •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A szomszédos megyékből és a határon tulról is érkeztek résztvevők a magyar gazdafórumra

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A klímaváltozás és a különböző járványok mezőgazdaságra gyakorolt hatása kivédésének, a megoldások keresésének szakmai műhelye az aradi Magyar Gazdafórum, amelyet negyed évszázaddal ezelőtt indítottak útjára, és amely ma is a régió gazdaközösségeinek egyik legfontosabb találkozási fóruma. A tanácskozást a múlt szombaton tartották a nemzetközi mezőgazdasági vásár keretében.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 10., 20:312024. szeptember 10., 20:31

Huszonöt évvel ezelőtt a román és a magyar mezőgazdasági minisztériumok szervezésében jött létre az első magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon az Agromalim Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállítás keretében: a kiállítás azóta 34. kiírását érte meg, az immár Magyar Gazdafórumként megtartott esemény pedig az egyik legjelentősebb kísérőrendezvénye lett. A Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek együttműködésének is bölcsője volt az aradi tanácskozás, amelyet idén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat aradi regionális irodájával közösen szervezett meg Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.

Idézet
Ez a rendezvény lehetőséget ad, hogy a gazdák naprakészek legyen az információkkal, a panaszaikra megoldást kínáljunk, a pályázati lehetőségekre felhívjuk a figyelmüket, és segítséget is nyújtsuk az igénylések megfogalmazásában” – nyilatkozta a Krónikának ifj. Zágoni-Szabó András, a gazdaegyesület elnöke.

Köszöntötte a megjelenteket többek között Hancsók Szabolcs, a magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa, vezető kormányfőtanácsos, aki emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2010 óta segíti a határon túli magyarságot „minden lehetséges eszközzel”, az agrártárca pedig ezen belül a gazdálkodókat támogatja 2012-től hangsúlyosan.

Idézet
A falugazdászok Magyarország kormányának helyi erőközpontjai, a napi kapcsolatokat ők tartják a magyar gazdákkal” – fogalmazott.

Antal Géza, az erdélyi és bánsági falugazdász-hálózatot koordináló Pro Agricultura Egyesület elnöke kérdésünkre úgy értékelte: a több mint két évtizedes múlt, a meghívott előadók személye és a résztvevők nagy száma a bizonyíték arra, hogy van presztízse a találkozónak. Szerinte a klímaváltozás és a különböző járványok földművelésre, illetve az állattenyésztésre gyakorolt hatásai kivédésének, a megoldások keresésének műhelye a tanácskozás és az annak teret adó Agromalim vásár.

Idézet
Amikor mi elkezdtük a szaktanácsadást, a drónok újdonságnak számítottak a mezőgazdaságban, itt a kiállításon is csak egy-két standon lehetett látni, de most már minden harmadik-negyedik kiállítónál látni ilyen berendezést. Ha öntözéstechnikára gondolunk, ebben van a jövő. Az innováció elengedhetetlen ebben az ágazatban, főleg, ha magyar gazdaként meg akarunk maradni ebben az országban – nyilatkozta Antal Géza.

A falugazdászoknak a legfontosabb feladatuk, hogy ezt az innovációt, ezt a tudást terjesszék, és elérhetővé tegyék azok számára, akik saját erőből nem biztos, hogy hozzáférnének ilyen technológiához – tette hozzá.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a területalapú támogatások tervezett átalakításáról tartott előadást. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a 2021–2027 közötti uniós agrárpolitika nem változik, az Európai Unió az azt követő két költségvetési ciklusban tervez módosításokat, amiket széleskörű – az agrárágazat és a környezetvédők képviselőinek, valamint a szakpolitikusok bevonásával tartott – párbeszéd, közvita előz meg. A támogatások mértékét és a kedvezményezettek körét érintik majd a változások fűzte hozzá. Az EP-képviselő is nagyra értékelte a magyar kormány támogatását, amit a három erdélyi gazdaszervezetnek nyújt: a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, a Partiumi Falugazdász Hálózatnak és a Pro Agricultura Egyesületnek.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint 2027 után számíthatunk a területalapú támogatások megreformálására •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Winkler Gyula EP-képviselő szerint 2027 után számíthatunk a területalapú támogatások megreformálására

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Mezőgazdasági, földrajzi és demográfiai szempontból különböző közösségeket szolgálnak ki ezek. A Partiumnak egy nagyon specifikus helyzete van, a székelyföldi egyesület egy olyan közösséget képvisel, ami nem ismert Magyarország mai területén, a hegyvidéki gazdálkodókat, a Pro Agricultura pedig Belső-Erdélyt és a Bánságot, a sokszínűséget képviseli, mert hogyan is beszélhetnék egy napon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületéről, amelynek több mint kétezer aktív tagja van, és a Hunyad megyei helyzetről, ahol 150-200 magyar gazda tevékenykedik. De mindenkinek szüksége van a magyar nyelvű támogatásra, mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy betagolódjon a 21. századi agráriumba. Fontos, hogy sehol nem hagyunk fehér foltot Erdélyben, és a három hálózat által a magyar–magyar párbeszédbe minden gazdának esélye van bekapcsolódni” – fogalmazott Winkler Gyula.

Az aradi fórumon az előadásokat a klíma- és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásról, továbbá az élelmiszer-előállításban alkalmazott innovációkról tartott bemutatók tették színesebbé.

korábban írtuk

Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron
Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron

A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán
2025. június 02., hétfő

Magyarország segítségnyújtásának módjáról tájékoztatta a parajdiakat Nacsa Lőrinc államtitkár

A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.

Magyarország segítségnyújtásának módjáról tájékoztatta a parajdiakat Nacsa Lőrinc államtitkár
2025. június 02., hétfő

Kalotaszegen a fiatalok „egyházi nagykorúsítása” is pompás ünnep

Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”.

Kalotaszegen a fiatalok „egyházi nagykorúsítása” is pompás ünnep
2025. június 02., hétfő

Gyerekek és nők sérültek meg súlyosan egy Arad melletti tömegbalesetben

Három személygépkocsi volt érintett abban a balesetben, amely hétfő délután történt az Araddal szomszédos Angyalkút és Szépfalu közötti úton. A tömegbaleset következtében három nőt és egy kislányt eszméletlen állapotban szállítottak kórházba.

Gyerekek és nők sérültek meg súlyosan egy Arad melletti tömegbalesetben
2025. június 02., hétfő

Elindultak a csángók gyalogszerrel a „Napba Öltözött Boldogasszonyhoz” a csíksomlyói búcsúba

A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.

Elindultak a csángók gyalogszerrel a „Napba Öltözött Boldogasszonyhoz” a csíksomlyói búcsúba
2025. június 02., hétfő

Több száz parajdi vállalkozás kap állami segítséget, a bányászok év végéig megkapják fizetésüket

Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.

Több száz parajdi vállalkozás kap állami segítséget, a bányászok év végéig megkapják fizetésüket
2025. június 02., hétfő

Több száz millió lej a parajdi katasztrófában érintett vállalatok támogatására

A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.

Több száz millió lej a parajdi katasztrófában érintett vállalatok támogatására
2025. június 02., hétfő

Parajdi bányakatasztrófa: dolgoznak a helyszínen, hamarosan ismertetik a Korond-patak javasolt új útvonalát

A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.

Parajdi bányakatasztrófa: dolgoznak a helyszínen, hamarosan ismertetik a Korond-patak javasolt új útvonalát
2025. június 02., hétfő

Lebontatott egy illegálisan épült pizzériát a bánsági nagyváros polgármestere

A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.

Lebontatott egy illegálisan épült pizzériát a bánsági nagyváros polgármestere
2025. június 02., hétfő

Pincékből szivattyúzza ki a vizet, ingóságokat ment a Magyar Református Szeretetszolgálat csapata Háromszéken

A Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csapata az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra érkezett hétfőn, ahol az árvíz sújtotta falu lakónak segít.

Pincékből szivattyúzza ki a vizet, ingóságokat ment a Magyar Református Szeretetszolgálat csapata Háromszéken