Teltház az Expón: három pavilonban és kültéren is vannak kiállítók
Fotó: Facebook/Agromalim
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon. A 34. alkalommal megszervezett vásáron tíz ország 300-nál is több kiállítója van jelen, a szakmai tanácskozásokon a kor kihívására keresik a megoldást. Több mint egy tucat magyarországi cég kínálja termékeit, szolgáltatásait.
2024. szeptember 05., 16:402024. szeptember 05., 16:40
Románia második legnagyobb, a nyugati országrész legjelentősebb agráripari szakkiállítása az aradi Agromalim, amely az Expo kiállítási központ három pavilonjában és több mint 30 ezer négyzetméter szabadtéri kiállítási területen sorakoztatja fel a több mint 300 kiállító standját. A hagyományos földműveléstől a digitalizált mezőgazdasági eljárásokig minden megtalálható a vásárban. Őstermelők, mezőgazdasági gépgyártók és forgalmazók, agrárvállalkozók, állattenyésztők, felvásárlók egyaránt jelen vannak az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara által szervezett eseményen.
Az őstermelőknek is van helyük
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– hangsúlyozta megnyitó beszédében Gheroghe Seculici, a kamara elnöke. Sajnálattal jegyezte meg, hogy az állategészségügyi hatóság szerda esti átirata értelmében le kellett fújják – a juhállományt tizedelő kiskérődzők pestisjárványa miatt – a dísz- és haszonállat-kiállítást, ami mindig az egyik vonzereje volt a négynapos rendezvénynek, a „tehénszépségverseny” például óriási sikernek örvendett.
A juhpestis terjedése elleni védekezés miatt üresen maradtak a haszonállat -kiállítás karámjai
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök a mezőgazdaságot sújtó extrém természeti jelenségek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a kárfelmérés és a kártérítés folyamatában a centralizáció nem a gazdák érdekeit szolgálja, ezért szorgalmazta, hogy a megyei önkormányzatok nagyobb hatáskört kapjanak, mert akkor többet tehetnének a földműveléssel foglalkozók érdekében. Tóth Csaba Arad megyei prefektus szerint nagyon sok kihívással kerültek szembe a gazdák idén.
Tóth Csaba prefektus a megnyitón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az RMDSZ-es kormánymegbízott szerint mindez nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi veszélyt is jelent. Az Agromalim a kihívásokkal szembeni megoldások kitalálásának szakmai műhelye, a mezőgazdasági és állattenyésztési szakemberek, kutatók fóruma is kell legyen – tette hozzá Tóth Csaba.
Minden megatálható, ami a mezőgazdasággal kapcsolatos
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Immár 25 éve, hogy a magyarországi cégek egy része központi standdal van jelen. Idén a magyar kormány támogatásával, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat szervezésben tíz vállalkozás jött Aradra (saját költségen további négy anyaországi cég is állított standot). Mezőgazdasági gépeket, vetőmagokat, állattartási vagy növénytermesztési technológiát kínálnak egyebek mellett.
A magyarországi vállalkozások többsége visszatérő vendég az Agromalimon, és a megjelenésüket támogató budapesti gazdaságfejlesztő társaság közvéleménykutatást végez a körükben, hogy megérte-e számukra a részvétel.
Skapinyecz Péter (zakó nélkül), a CED igazgatója szerint a magyarországi cégeknek megéri részt venni a vásárban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Minden vásár végén mérjük, mi a véleményük, majd fél év múlva ismét megkeressük őket, hogy milyen eredménye volt a vásárnak. Egy-két üzlet be szokott csúszni, de nem az jellemző, hogy a vásárban mindjárt egymás tenyerébe csapnak. Azért is hasznos számukra a részvétel, mert fel tudják mérni egy másik ország piacát, gazdálkodói közösségét, innen tudnak beljebb lépni Romániába, ahol erősebb vásárlóközönséggel találkoznak, mint Bukarestben vagy a régióközpontokban. De a mezőgazdaság tekintetében a Partium jelentős régió, itt is vannak nagy területek, több száz hektáros gazdák, akik vevők lehetnek állattartási és növénytartási technológiára vagy trágyázási megoldásra” – sorolta Skapinyecz Péter.
„Multifunkcionális” gép
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A vasárnap záruló Agromalim keretében szombat délelőtt tartják meg a CED és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében a hagyományos magyar gazdafórumot, idén Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.
Az egyik pavilonban csak helyi termékek kaptak helyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Maroshévízen és a környező településeken razziázik hétfőn a csendőrség támogatásával a rendőrség és az állatvédelmi rendőrség.
A magyar nemzet szabadságszeretete, függetlenségi-önrendelkezési vágya ma is ugyanolyan erős, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején – mondták az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulójának szónokai az aradi Szabadság-szobornál.
Személygépkocsi ütközött egy mikrobusszal vasárnap este a Bihar megyei Tótiban, 9 személy megsérült, az egyik utas életveszélyes sebeket szenvedett.
Idén is várja az érdeklődőket a hagyományosan október első felében tartott népszerű régiségvásár a Kolozs megyei Feketetón.
Bár a szabadságharcot leverték és az aradi vértanúk emlékét üldözték, a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni, a függetlenség eszméje tovább élt és erősödött a nemzetben – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár vasárnap Kézdivásáshrlyen.
Kábítószer-előállító laboratóriumot számolt fel Máramaros megyében a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT), négy külföldi állampolgárt vettek őrizetbe.
Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget – mondta Zsigmond Barna Pál államtitkár a Fiumei úti sírkertben.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) idén is lendületesen vág neki az új tanévnek, és mint mindig, az első félévet most is a gólyáknak szóló események teszik izgalmassá.
Hetvenezer eurós, Olaszországból ellopott luxuskocsit foglaltak le a rendőrök Besztercén, egy közúti ellenőrzésen.
A magyar szabadság eszméje, amiért az aradi vértanúk életüket adták ezelőtt 175 évvel, ma is aktuális: a 2024-es választási évben az erdélyi magyarság ugyanúgy az egyenlőségért, az önrendelkezésért, a közösségi érdekek érvényesítéséért küzd.
szóljon hozzá!