Fotó: Mediafax
2009. december 30., 09:222009. december 30., 09:22
A korábbi évekhez képest rendkívül nehéznek bizonyult a szatmárnémeti önkormányzat számára a 2009-es esztendő – közölte a Krónika kérdésére Ilyés Gyula polgármester (képünkön).
„A 2004–2008-as időszak meglehetősen dinamikus volt. Fellendült az ingatlanpiac, számos külföldi beruházó érkezett, így szemmel látható volt a fejlődés” – emlékezett az elöljáró, aki szerint abban az időszakban a költségvetés is évről évre nőtt, így több pénz jutott fejlesztésre. Ezzel szemben 2009 gazdaságilag stagnált. „Felborult az egyensúly, öszszeomlott az ország gazdasága, és a mi bevételeink is egyik napról a másikra megszűntek. Ez több mint egymillió eurós költségvetési hiányt generált, és emiatt több beruházást, szolgáltatást nem tudtunk kifizetni” – vázolta fel az év eleji helyzetet Ilyés.
Mint mondta, Szatmárnémeti 2009-es költségvetése nem nőtt, ám több lett a kiadás, és a korábban felvett bankhiteleket is átértékelték. A megmaradt hitelkereteikből csupán néhány utca korszerűsítésére futotta. „Nemcsak földes utcákat aszfaltoztunk, hanem korszerűsítettük az érintett városrészek csatornarendszerét, közvilágítását.
Emellett számos uniós pályázatot készítettünk, városrendezési, utcamodernizálási és egyéb terveket dolgoztunk ki, amelyekhez szintén jelentős összegekre volt szükség” – részletezte az elöljáró. Mint mondta, a pénzhiány miatt le kellett mondaniuk néhány utca, zöldövezet, óvodaudvar és játszótér korszerűsítéséről, és kevesebbet költenek a közterületek takarítására, ami Ilyés szerint meg is látszik a városon.
Mivel néhány hitelszerződést sikerült újratárgyalniuk, jövőre befejezhetik az elkezdett munkálatokat, és kifizethetik a harmadik Szamos-híd dokumentációját. „Másra nem futja, mert kevesebb bevételünk lesz, mint idén volt. A befolyó pénz épp csak a növekedő adminisztratív költségekre lesz elegendő” – véli Ilyés, aki szerint 2010-ben jelentősebb kormánytámogatásra sem számíthatnak, hiszen Bukarestben sincs pénz.
„A kormány a legtöbb intézményt át akarja utalni a helyi önkormányzatnak, ám pénzt nem küld. Úgy gondolja, majd helyi szinten megoldjuk, amit a fővárosban nem tudnak. Erre nem látok sok esélyt, és attól félek, tönkre fogják tenni az önkormányzatokat. Ennek első jele a tanári fizetések átszervezése” – mondta borúlátóan Ilyés Gyula.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.