„A takarás magasabb szinten tartja a talaj nedvességét, a hőmérsékletet pedig alacsonyabban, és nem utolsó sorban a gyomnövények megjelenését is képes szabályozni” – mondta a Krónika megkeresésére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kertészmérnöki tanszékének adjunktusa. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a takarórétegeknek vannak hátrányai is, például a csigáknak jó búvóhelyet biztosíthatnak vagy gyommagvakat is tartalmazhatnak. A szakember szerint a forróság negatív hatásai ellen az is hatékony lehet, ha a zöldségeket, gyümölcsöket hálóval árnyékoljuk, amely segíthet néhány fokkal csökkenteni a talaj és a növények hőmérsékletét.

Mint kifejtette, ilyenkor még, vagy már nincs felmelegedve a talaj a növények gyökere körül, így elkerülhetjük a stresszhatást vagy akár a növény megégetését is. Ugyanakkor érdemes lassan locsolni, mert a száraz talajra ráöntött nagy mennyiségű víz pillanatok alatt lefolyik a gyökérzetről.

Az Erdélyben is jól ismert, Prima Primissima díjas kertészmérnök, újságíró egykori útmutatása szerint figyelembe kell venni, hogy tíz liter vízzel a talaj felső, 1-2 cm vastag rétegét tudjuk átnedvesíteni. A homoktalaj könnyebben átnedvesíthető, de gyorsabban kiszárad; a vályog és az agyagos talaj átnedvesítéséhez több öntözővíz szükséges, de ez tovább tárolja a vizet. Az időjárás és a növények kondíciója függvényében is változhat a locsolás gyakorisága.

A szőlőtőkék például sok vizet vonnak el a talajtól harmatgyökereik, a gyökértörzsön fejlődő felszívó és talpgyökereik útján. Kedvező időjárás esetén a szőlő nem igényel rendszeres öntözést, aszályos időszakban azonban a tőkék több és jobb terméssel hálálják meg a vízpótlást. A törzses gyümölcsfák gyökérzete nagy talajtömeget hálóz be, ennek ellenére meghálálják a rendszeres öntözést. A sekélyen gyökeresedő sövények, a karcsú orsók és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, szamóca) csak öntözéssel érlelnek bőséges és jó minőségű gyümölcstermést. A veteményes és virágos ágyások növényeit rendszeresen kell öntözni, lehetőleg kéthetenként műtrágyás tápoldattal is – olvasható a balintgazda.hu oldalon.

korábban írtuk

Megperzselődhetnek a növények az idei, várhatóan az egyik legszárazabb mezőgazdasági évben

Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.

{K2}