Az erős napsütéstől sok kertben megperzselődtek a növények
Fotó: Bede Laura
Az egyik legszárazabb mezőgazdasági év lehet az idei, az ország nagy részén tapasztalható szélsőséges talajszárazság miatt különösen a szántóföldi növények sínylődnek, de a kiskertünkben található zöldségek, gyümölcsök is megperzselődhetnek a 32 Celsius-fok feletti hőmérsékleten. Székely-Varga Zsolt kertészmérnökkel, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kertészmérnöki tanszékének adjunktusával azt jártuk körül, elsősorban megelőzésként hogyan tarthatjuk hűvösen a talajt, mikor öntözzünk kánikulában, illetve milyen vízzel.
2024. augusztus 05., 19:132024. augusztus 05., 19:13
2024. augusztus 05., 20:042024. augusztus 05., 20:04
A hónapok óta tartó hőség és a csapadék hiánya rendkívül rossz hatással lehet növényeinkre, nem meglepő, ha kiskertünkben például elszáradt levelű, sínylődő uborkát látunk, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei szerint ha a hőmérséklet 32 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor a növényeket hőstressz éri, és perzselődnek. Már pedig június és július bővelkedett olyan napokban, amelyeken ennél is melegebb volt, és a friss előrejelzések szerint augusztusban is a sokéves átlagnál magasabb hőmérsékleti értékek várhatók. Akárcsak más felmerülő problémánál, ebben az esetben is érdemes a megelőzéssel kezdeni, például a talaj hűsítésével.
„A takarás magasabb szinten tartja a talaj nedvességét, a hőmérsékletet pedig alacsonyabban, és nem utolsó sorban a gyomnövények megjelenését is képes szabályozni” – mondta a Krónika megkeresésére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kertészmérnöki tanszékének adjunktusa. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a takarórétegeknek vannak hátrányai is, például a csigáknak jó búvóhelyet biztosíthatnak vagy gyommagvakat is tartalmazhatnak. A szakember szerint a forróság negatív hatásai ellen az is hatékony lehet, ha a zöldségeket, gyümölcsöket hálóval árnyékoljuk, amely segíthet néhány fokkal csökkenteni a talaj és a növények hőmérsékletét.
A perzselődés megakadályozása érdekében használhatunk árnyékoló hálót
Fotó: Bede Laura
Bár a vízügyi vállalatok az elmúlt időszakban spórolásra szólították fel a lakosságot, sokan úgy gondolják, ha nem öntözik meg rendszeresen kertjüket, a teljes termény kárba veszhet. Alternatív megoldásként azonban össze lehet gyűjteni az esővizet, kutat fúrni, vagy ha már van, akkor annak a vizét használni. Székely-Varga Zsolt rámutatott, nagyon fontos az öntözésre használt víz minősége, ezért ajánlott bevizsgáltatni használat előtt. „A víz sókoncentrációja határozza meg, hogy az használható vagy sem. A legtöbb esetben a növénytermesztők azért öntöznek vezetékes vízzel, mert a talajvíz nem jó minőségű” – magyarázta a kertészmérnök.
A Sapentia EMTE marosvásárhelyi oktatója arról is beszélt lapunknak, hogy
Mint kifejtette, ilyenkor még, vagy már nincs felmelegedve a talaj a növények gyökere körül, így elkerülhetjük a stresszhatást vagy akár a növény megégetését is. Ugyanakkor érdemes lassan locsolni, mert a száraz talajra ráöntött nagy mennyiségű víz pillanatok alatt lefolyik a gyökérzetről.
A vizet ajánlott lassan, a növény gyökeréhez önteni
Fotó: Bede Laura
Az élete 101. évében meghalt Bálint gazda oldalán szereplő öntözési tanácsok alapján
Az Erdélyben is jól ismert, Prima Primissima díjas kertészmérnök, újságíró egykori útmutatása szerint figyelembe kell venni, hogy tíz liter vízzel a talaj felső, 1-2 cm vastag rétegét tudjuk átnedvesíteni. A homoktalaj könnyebben átnedvesíthető, de gyorsabban kiszárad; a vályog és az agyagos talaj átnedvesítéséhez több öntözővíz szükséges, de ez tovább tárolja a vizet. Az időjárás és a növények kondíciója függvényében is változhat a locsolás gyakorisága.
A szőlőtőkék például sok vizet vonnak el a talajtól harmatgyökereik, a gyökértörzsön fejlődő felszívó és talpgyökereik útján. Kedvező időjárás esetén a szőlő nem igényel rendszeres öntözést, aszályos időszakban azonban a tőkék több és jobb terméssel hálálják meg a vízpótlást. A törzses gyümölcsfák gyökérzete nagy talajtömeget hálóz be, ennek ellenére meghálálják a rendszeres öntözést. A sekélyen gyökeresedő sövények, a karcsú orsók és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, szamóca) csak öntözéssel érlelnek bőséges és jó minőségű gyümölcstermést. A veteményes és virágos ágyások növényeit rendszeresen kell öntözni, lehetőleg kéthetenként műtrágyás tápoldattal is – olvasható a balintgazda.hu oldalon.
Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.
{K2}
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!