Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
A járvány szabta keretek között, hibrid formában zajlott a 28. marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferencia. A diákok tudományos munkáin kívül elismert szakemberek előadásai, illetve különböző szakterületek műhelymunkái tették színesebbé a programot. Az idei konferenciára összesen 210 dolgozat érkezett – tudtuk meg Szabó Stefitől, az esemény főszervezőjétől.
2021. április 30., 11:342021. április 30., 11:34
2021. április 30., 11:462021. április 30., 11:46
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség 1993 óta minden évben megrendezi a Tudományos Diákköri Konferenciát, amely konferencia az egyedüli olyan rendezvény az erdélyi orvosképzésben, ahol a hallgatók anyanyelvükön, magyarul mutathatják be tudományos munkáikat, és mérhetik össze kutatásaik eredményeit az orvosi, fogorvosi és a gyógyszerészeti szakterületeken belül. A tavalyi rendezvényt a járványügyi korlátozások miatt online térben kényszerültek megtartani, így a szervezők idén arra törekedtek, hogy a múlt heti esemény egy része személyes jelenléttel történjen.
Szabó Stefi, az esemény főszervezője lapunknak elmondta, mindenekelőtt azt szerették volna, hogy a benevező diákok élőben tudják bemutatni dolgozataikat az elbíráló bizottságnak. „A szervezéskor arra törekedtünk, hogy a bemutatáskor a diákok és a bizottság személyesen találkozhassanak, hogy láthassák és hallhassák egymást – így a dolgozatok is könnyebben elbírálhatóbbá váltak” – osztotta meg a főszervező. Elmondta ugyanakkor, hogy az érdeklődők számára is elérhetővé akarták tenni a konferenciát, így a dolgozatok bemutatását online közvetítették.
Az április 21–24. között lezajlott 28. marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferenciára összesen 210 dolgozat érkezett, amelyből 50 magyarországi hallgatók tollából származott. A rendezvény főszervezője elmondta, a korábbi években a beküldött dolgozatok száma valamennyivel magasabb volt: a visszaesés a járványnak is betudható, azonban még így is szép számként értékelik az ideit. Azt is megosztotta, hogy
A konferencia nemcsak a diákok tudományos munkáinak, hanem elismert szakemberek előadásainak is teret adott, valamint a különböző műhelymunkákon való részvételt is lehetővé tette a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem diákjai számára. „A műhelymunkák az egyetem bármely diákja számára elérhetőek voltak. Ezáltal is szerettünk volna lehetőséget biztosítani számukra, hogy fejlesszék magukat, és hogy betekintést nyerjenek olyan témakörökbe és helyzetekbe, amelyekkel az egyetemen kevésbé találkoznak” – mutatott rá Szabó Stefi. A korlátozott létszámot megengedő műhelymunkákra a jelentkezők időrendi sorrendben foglalhatták el helyeiket.
A hibrid módon zajló konferencia kapcsán a főszervező elmondta, a legnagyobb nehézség éppen az online és a személyes jelenléttel zajló programpontok összeegyeztetésében állt. Nem kis kihívást jelentett a szervező csapat számára olyan módon lebonyolítani az eseményt, amelyre korábban nem volt példa. Mivel nem állt rendelkezésükre kész minta, a szervező csapatnak kellett kitalálnia a megvalósítás módját – visszatekintve azonban, a főszervező úgy értékeli, sikerült a helyzet támasztotta kihívásoknak eleget tenni.
Bár a rendezvényen való részvételnek nem volt kizárólagos feltétele a vírus elleni oltottság, Szabó Stefi megosztotta, hogy a szervezési időszakban felmérést végeztek a szervezőcsapat körében, amelyből kiderült, hogy 85 százalékos az átoltottsági arány. A konferenciára való belépéskor a résztvevőknek járványügyi kérdőívet kellett kitölteniük, amelyből szintén az derült ki, hogy a résztvevők körében is igen magas a beoltottak száma (80–85 százalék).
Rendhagyó módon a díjátadó online zajlott. A szervezők, valamint az elbíráló bizottság tagjai a diákszövetség székházában összegyűlve hirdették ki a díjazottak névsorát. A külföldi hallgatók kimagasló munkáit különdíjban részesítették. Ugyanakkor
„Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy fantasztikus lehetőség volt az idei, hiszen új formát adhattunk a rendezvénynek, és úgy gondolom, a lehetőségeinkhez mérten megálltuk a helyünket. Természetesen reméljük, hogy jövőre visszatérhetünk a régi kerékvágásba, ugyanakkor úgy gondolom, a virtuális tér számos olyan megoldást adott a rendezvényhez, amelyet a továbbiakban is megtarthatnánk” – összegezte a szervező.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!