Hiába tiltakoztak a háziorvosok, érdemben nem változott a keretszerződés

Fotó: Kristó Róbert

Hiábavaló volt az egészségbiztosítási pénztárral (CNAS) való rengeteg egyeztetés és a tiltakozás, gyakorlatilag alig változott a háziorvosok számára összeállított új keretszerződés – hívták fel a Krónika figyelmét a szakemberek.

Bíró Blanka

2018. április 21., 12:042018. április 21., 12:04

2018. április 21., 12:132018. április 21., 12:13

Az illetékeseket annak apropóján kerestünk, hogy a napokban járt le a határidő, amíg a háziorvosok benyújthatták a megállapodás megkötéséhez szükséges dokumentációt. Az iratcsomókat két hét alatt bírálják el, így a szerződés várhatóan május elejétől lép hatályba.

Az új keretszerződésben vannak ugyan kisebb módosítások, ám a háziorvosok szerint a lényeg nem változott.

Lucia Şereş, a háziorvosi szövetség Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta: minimális mértékben emelték a költségvetést, ami mintegy 17 százalékos bevételnövekedést eredményez, ezt viszont teljesen lenullázza az infláció. Ezenkívül látszatintézkedéseket vezettek be, például lehetővé tették, hogy amíg az orvos szabadságon van, átirányítsa betegeit egy kollegájához, teljes hatáskörét azonban nem ruházhatja át, tehát a páciens végső soron nem kaphat ingyenes receptet vagy küldőpapírt. Lucia Şereş arra is kitért:

az sem jelent előrelépést, hogy az ártámogatott vényeket ezentúl bármelyik megyében ki lehet váltani, szerinte inkább arra kellene megoldást találni, hogy a beteg a lakhelyén bármikor kivehesse a felírt orvosságokat.

A háromszéki szakember leszögezte: egyértelmű, hogy követeléseiket nem teljesítették, nem csökkent a bürokrácia, és bevételeik sem emelkedtek, miközben a megyében Málnáson, Mikóújfaluban és Maksán már nem működik háziorvosi rendelő, a megüresedett praxisokat ugyanis nem veszi át senki.

Ehhez képest Szabó Soós Klára, a háziorvosi szövetség Hargita megyei elnöke azt nyilatkozta: nemhogy csökkentették, egyes esetekben még növelték is a bürokráciát, például az otthoni beteggondozás jóváhagyásához sokkal bonyolultabb dokumentációt kellett összeállítani. Úgy vélte: a legfájóbb az, hogy továbbra is megnyirbálják hatáskörüket, például hiába van szakorvosi végzettségük, bizonyos gyógyszereket továbbra sem vezethetnek be, a kivizsgálások egy részét sem kérhetik, ezzel pedig csak feleslegesen járatják a beteget, és a rendszernek is többletkiadást generálnak.

Az alapellátás finanszírozása olyan szinten maradt, hogy egy utolsó éves rezidens orvos fizetése szinte annyi, mint egy háziorvosi rendelő teljes havi költségvetése,

holott abból fenn kell tartani az épületet, és ki kell adni az asszisztensek fizetését” – sorolta a csíkszeredai szakember. Rámutatott: az egészségügyi minisztérium honlapján is elérhető stratégiában problémaként ismerik el az alapellátás alulfinanszírozottságát, mégsem tesznek semmit, hogy a helyzeten változtassanak. „Ilyen körülmények között teljesen elsorvasztják a háziorvosi rendszert, hiszen a dolgozó szakemberek átlagéletkora 60 év körül van, és nincs utánpótlás” – hangsúlyozta Szabó Soós Klára.