Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász a 2022-es búzaösszeöntő ünnepen
Fotó: Magyarokkenyere.hu
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programhoz. Ennek célja a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása annak érdekében, hogy a gabonával, illetve az abból őrölt liszttel, vagy annak ellenértékével magyar karitatív szervezeteket támogassanak.
2024. július 27., 15:102024. július 27., 15:10
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete évek óta rendszeres résztvevője a Magyarok kenyere-programnak. A szakmai szervezet az aratás megkezdésével egy időben meghirdette felhívását az adakozásra – mondta Nagy Zsolt falugazdász, a gazdaszervezet alelnöke. „Várjuk a felajánlásokat, a gazdák már ismernek minket, megvannak az elérhetőségeink tudják a gyűjtés menetét. Aradon, a gazdaszervezet székházában, továbbá Pécskán és Kisiratoson vannak gyűjtőpontjaink, de minden településen, ahol vannak tagjaink, egy-egy képviselőnk a kapcsolattartó. Elmegyünk a búzáért, elvisszük, a malomban megőröltetjük és majd lisztként továbbadjuk” – magyarázta.
A kedvezményezettek azok a rászoruló gyerekeket és családokat segítő karitatív szervezetek, illetve közösségépítő egyesületek, amelyek évek óta megkapják a felajánlásokat: a Máltai Szeretetszolgálat aradi fiókja, az aradi Katalin Egyesület, a dévai Szent Ferenc Alapítvány Arad megyében működő gyermekotthonai, illetve a tornyai Pro-Pir-Kult Egyesület.
„Nem szabtunk meg minimális vagy maximális mennyiséget. Azt szeretnénk, hogy ha kis tételben is, de minél többen adakozzanak, és azt szeretetből, a segítségnyújtás szándékával tegyék” – fogalmazott.
Az Arad megyei magyar gazdáktól összegyűjtött búzából egy jelképes mennyiséget a gazdaszervezet képviselői elvisznek Somogyvárra, ahol augusztus 8-án tartják meg a Kárpát-medencei búzaösszeöntést. A Magyarok Kenyere-program keretében tavaly több mint 8000 gazdától több mint 1100 tonna búza gyűlt össze Kárpát-medence-szerte, és 700-nál is több tonna lisztet osztottak szét.
Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a Szatmár megyei Kaplonyban.
Augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órakor átadják a forgalomnak az élesdi körgyűrű valamennyi szakaszát, tehát a teljes nyomvonalon lehet majd közlekedni a Bihar megyei kisvárost kikerülő új aszfaltcsíkon.
Heves felhőszakadás csapott le kedden délután a kincses városba, számos helyen okozva fennakadást az autóforgalomban.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
Az eredetileg tervezett összeg kétszeresére ugorhatnak az ország legnagyobb gördeszkaparkjának megvalósítási költségei Brassóban.
A székelyföldi és a moldvai magyarságra is egyformán figyelne Dolhai István, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja – közölte a diplomata a kedden Csíkszeredában tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
Kéztöréssel került kórházba kedden Maroshévíz megválasztott polgármestere, Sebastian Buzilă, miután fizikai összetűzésbe került a Hargita megyei város főépítészével.
Szerda reggelig viharok várhatók Erdélyben, a hegyvidéken, Moldvában és Munténia északi részén – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Továbbra is marad a hőség, de légköri instabilitásra is számítanunk kell a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 26-ától szeptember 8-áig érvényes előrejelzéséből.
Több mint 5000 nyugdíj-újraszámítási végzés kikézbesítését állította le a Fehér megyei nyugdíjpénztár, miután felmerült a gyanú, hogy tévedés csúszott be.
A járványövezetekből érkező leveleket lyuggatással és füstöléssel, a pénzérméket ecetes vízzel fertőtlenítették a 18-19. században Erdélyben és Magyarországon, és az országba érkezőknek legkevesebb 21 napot vesztegzárban kellett tölteniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!