Traian Bãsescu és Viktor Juscsenkó közösen kapcsolta össze Máramarosszigetet a kárpátaljai Aknaszlatinával.
Új határátkelőt avattak Románia és Ukrajna között. A tegnapi ünnepségen Traian Bãsescu román és Viktor Juscsenkó ukrán elnök közösen vágta át a szalagot a Tisza fölött emelt hídon, amely az erdélyi Máramarosszigetet a kárpátaljai Aknaszlatinával köti össze. A megnyitást nagyon sok helyi lakos kíváncsian várta, főképp azért, mert sokuknak élnek rokonaik, ismerőseik a határ túloldalán. De olyanok is eljöttek, akiknek nincs személyes kötődésük Kárpátaljához. „Nekem nincsenek Ukrajnában rokonaim, mert én az Iza völgyéből származom – mondta egy idős néni. – Viszont jólesik látni, hogy nagyon sok ismerősöm könnybe lábadt szemmel örvendezik. A híd lezárása sokuk családját kettészaktotta.”
A tulajdonképpeni avatás a határ ukrán oldalán kezdődött. Először a két város polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, és mindketten kifejtették: a hídnak összetartó kapoccsá kell válnia a két nemzet között. Majd az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője, Donato Chiarini emelkedett szólásra, kiemelve, hogy a híd felújítását az EU CREDO-PHARE programja révén támogatta. A 262 méter hosszú átkelőt 2000–2001 között építették újra, összesen 20,5 milliárd régi lejes költségvetéssel. A határátkelő megnyitásáról egyébként a román kormány már 2002-ben határozatot hozott. Juscsenko elnök gratulált román kollegájának azért, hogy országa immár az Európai Unió tagjává vált, majd a híd szerepét méltatta a román–ukrán kapcsolatokban. „Ez nem mindennapi esemény, hanem történelmi, hiszen ez a híd 60 év után két nemzetet köt össze” – hangsúlyozta az ukrán elnök. Traian Bãsescu így kezdte üdvözlő beszédét: „Ukrajna, Isten hozott Romániában!” – majd arról beszélt, az átkelő megnyitása annak a jele, hogy a határok többé nem akarnak minket egymástól elszigetelni. A beszédek után a híd közepén megtörtént a hagyományos szalagvágás, majd az elnökök megtekintették a határátkelő pontok felszereltségét. Ezután a máramarosszigeti városházán folytattak megbeszélést, többek között az ukrajnai román és a romániai ukrán kisebbségek helyzetéről.
Templom itt, hívek ott
Az 1892-ben épült hídnak néhány évig mindkét oldala Magyarországhoz tartozott. A trianoni békeszerződést követően aztán a történelmi Máramaros mintegy kétharmada került az anyaországon kívülre, ekkor jelölték ki a Tiszát román–ukrán határfolyónak. „Volt olyan gyülekezet, Nagybocskón, amelynek csak a temploma maradt ezen a félen, a gyülekezeti tagok pedig mind a túloldalon maradtak – idézte fel a különös helyzetet Sipos István református lelkész. – Az egyházmegyénknek is egyharmada odaveszett.” A lelkész emlékeztetett arra is, hogy a Tisza bal és jobb partján élők között rendkívül szoros kötelékek voltak. „1931-ben leégett a református templom, s a tűzoltók Aknaszlatináról siettek a segítségünkre” – magyarázta a lelkész. Sipos István sajnálattal tette hozzá, hogy az átjárási korlátozás miatt a családi kötelékek is meglazultak, a rokonok megfeledkeztek egymásról.
Korlátozások a „szovjet barátság” jegyében
Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint a híd jelképes üzenetén túl, nem hordoz különösebb építészeti értéket. Mint fogalmazott, a XIX. század végén rengeteg ehhez hasonló, előre gyártott elemből készített átkelőt építettek. A híd 1906-ban megsüllyedt, a károsodást favázzal pótolták. 1940-ben, amikor Máramarosszigetet visszacsatolták Magyarországhoz, fel akarták újítani, de a kezdeményezés nem járt sikerrel; 1944 októberében aztán a visszavonuló német seregek felrobbantották a hidat, végképp használhatatlanná téve. „A két világháború között nagyon forgalmas volt ez az átkelő, hiszen a helybeliek cserekereskedelmet folytattak a szomszédokkal: innen vitték az élelmet, onnan pedig lábbelit, ruházati cikkeket hoztak” – mesélte Zolopcsuk Pál. Azt is hozzátette, hogy az átkelés korlátozását tragédiaként élték meg a helybeliek, mert kettészakította a családokat. „Bár a kommunista időszakban fennen hangoztatták a román–szovjet barátságot, a gyakorlatban szó sem lehetett arról, hogy meglátogassuk odaát élő hozzátartozóinkat” – mesélte a helytörténész, megemlítve, hogy egy szomszédja a korlátozás miatt nem mehetett el az édesanyja temetésére. „Kénytelen volt a román oldalról végignézni a szertartást” – mondta. Zolopcsuk Pál éppen ezért nemcsak gazdasági, hanem érzelmi szempontból is fontos lépésnek érzi a híd és az átkelő megnyitását.
Gödri Alpár, Lukács János
Keret Vízum nélkül Ukrajnába A román állampolgárok várhatóan áprilistól vízummentesen utazhatnak Ukrajnába, a román állam pedig díjmentesen bocsát ki vízumokat az ukrán állampolgárok számára – jelentette be Máramarosszigeten Viktor Juscsenko ukrán államfő, aki megállapodott ebben a kérdésben Traian Bãsescuval. Az európai uniós tagállamok állampolgárai vízumkényszer nélkül utazhatnak Ukrajnába, ezt a kedvezményt Kijev Romániára is kiterjeszti. Juscsenkó hangsúlyozta, az ukrán fél kétoldalú tárgyalások során hajlandó tisztázni a Kígyók Szigete területéről szóló vitákat, Bãsescu azonban leszögezte, ebben az ügyben a hágai nemzetközi bíróság hivatott dönteni. Románia 2004-ben fordult a nemzetközi bírósághoz azt kérelmezve, hogy az ukrán félhez tartozó Kígyók Szigete délkeleti térségében kizárólagos gazdasági jogot élvezzen. Ukrajna viszont azt állítja, hogy a kontinentális talapzat lakható, ennek értelmében Kijevet illeti a kizárólagos gazdasági jog a térségben.
B. Z. Z.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A családon belüli erőszak esetén igénybe vehető hatósági intézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatót a rendőrség. A hatóság szerint az áldozaton múlik, hogy erőszak esetén időben igénybe veszi-e a segítséget.
Nehézségeik ellenére kárpátaljai magyarok nyújtottak segítséget a székelyföldi árvízkárosultaknak, a 6600 eurós adományt Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere vitte el szerdán Háromszékre.
Újabb elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki a nagy hőség miatt szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.
A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban járjuk körül a témát.
Pontosan 291 273 lej folyt be egy hét alatt az RMDSZ által népszerűsített és támogatott adománygyűjtésekből és jótékonysági koncertekből – tájékoztatott szerdán a szövetség sajtóirodája.
Három norvég turista kedd este megrongálta a Szamos folyó jobb partján létesített, nemrég átadott új sétányon lévő játszóteret Szatmárnémetiben. A 19 és 20 éves fiatalok több kültéri elemet széttörtek, egyes darabokat a folyóba dobtak.
Pokolinak látta a lemondása óta eltelt másfél évet Novák Katalin, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, de önkénteskedett, és az Istenbe vetett hite átsegítette a nehézségeken.
Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.