Az épület a magyar kormány 422 millió forintos támogatásából valósult meg
Fotó: Gazda Árpád
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere ünnepi beszédében kijelentette: szándékosan időzítették az eseményt április 8-ra, így az épület megálmodója, Gazda József író, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke éppen a 88. születésnapján láthatja álma megvalósulását.
2024. április 08., 17:302024. április 08., 17:30
2024. április 08., 17:492024. április 08., 17:49
Kovásznán több mint százan vettek részt hétfő délben a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont avatóünnepségén. Az épület a magyar kormány 422 millió forintos (1 lej 78 forint) támogatásából valósult meg. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszönetet mondott Gazda Józsefnek, „hogy felemelte a zászlót és elhozta idáig”. Kijelentette: az épület akkor lesz lelkes hely, ha a házból egyre több tudás és ismeret sugárzik. Aki ugyanis tudás birtokában van, erősebb lesz lelkileg, szellemileg, gazdaságilag, versenyképesebb lesz szűkebb környezetében és a nagyvilágban.
„Mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott Csák János. Hozzátette: a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”. Felidézte: az erdélyi tudós húsz nyelven tudott, és elsőként alkotta meg a tibeti-angol szótárt, publikálta a tibeti nyelvtant.
Csák János miniszter köszönti Gazda József művelődésszervezőt (balra), a központ megálmodóját
Fotó: Gazda Árpád
Gazda József felidézte: Kőrösi Csoma Sándor halálának a 150. évfordulója alkalmából szervezett budapesti rendezvényen szembesült azzal 1992-ben, hogy milyen kultusza van Csoma Sándor halála helyének, Dardzsilingnek. Ekkor kérte a tudós tisztelőit, hogy ne csak a koporsót emlegessék, hanem a bölcsőt is. Találkozzanak a nagy tudós születésének a helyén is.
A művelődésszervező 1990-ben alapította meg, és több mint három évtizeden át vezette a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, évről évre szervezte a kovásznai Csoma-napokat, amelyekkel megalapozta a kovásznai, csomakőrösi Csoma-kultuszt.
Többek között arra a kérdésre keresték az előadók a választ, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk.
Az épület alapkövét 1992-ben még egy másik helyszínen helyezték el, a központot hétfőn avatták fel
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma-központ létrehozásának az volt az alapgondolata, hogy évente 50-60-ezer fürdővendég látogat el Kovásznára. Úgy vélte, már az is jelentős eredmény lenne, ha a vendégek töredéke megismerkedne Kőrösi Csoma Sándor örökségével. Felidézte: az alapkövet 1992-ben egy másik helyszínen helyezték el, de az épület tervezésére felkért Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője a helyszíni szemle után úgy vélte, kár lenne beépíteni azt a telket. Így egy olyan telekre kerülhetett az épület, amelyet a református egyház ajánlott fel egy lejért száz évre az egyesületnek.
Gazda József azt is felidézte, miként vágtak bele az építkezésbe az 1990-es évek közepén, és miként látszott aztán évtizedeken át veszni a remény, hogy megépülhet az emlékközpont. Elmondta:
Fotó: Tuchiluș Alex
A Magyarok Világszövetsége révén a világ magyarságát is próbálta megszólítani, de csak a venezuelai magyarok vásároltak téglajegyeket, 2011-ben a magyar kormánytól is segítséget kért, de az intézményalapítás továbbra is az álmok, vágyak szintjén maradt. „Ez a mi gyengeségünk volt. Nem sikerült megszólítani kellőképpen a világot. De a szándék tovább élt” – állapította meg.
Az áttörés 2018-19-ben következett be, amikor a Lakiteleki mozgalom képviselői Orbaiszék felmérésére érkeztek Kovásznára és környékére. „Csomakőrös irányából jöttünk Lezsák Sándor alelnök úrral, és ahogy itt elhaladtunk, errefelé böktem a kezemmel, hogy ide szándékoztunk felépíteni a Csoma emlékközpontot” – idézte fel a változás pillanatát. Amikor az Országgyűlés alelnöke megismerte az emlékközpont tervét és történetét, megígérte, hogy az ügy mellé áll. Gazda József úgy vélte: csoda történt, amelyhez mindazok hozzátették a maguk részét, akik az elmúlt 35 évben Csoma Sándor emlékének ápolásán munkálkodtak.
A Csoma-központ célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma emlékközpont 32 éves történetét egy másik szemszögből világította meg Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa, az épület tervezője. Felidézte: Makovecz Imrének nem volt jogosítványa, így rendszerint valamelyik tanítványát kérte fel arra, hogy elvigye egy-egy olyan helyszínre, ahol valamilyen épület megtervezésére kérték fel. Így az építészlegenda sofőrjeként érkezett Kovásznára, de a látogatás eredménye az lett, hogy a mester azt mondta neki: tervezd meg! Az 1994-ben elkezdődött építkezés azonban források hiányában leállt.
Örömünneppé vált azonban az építkezés. Az építész elmondta: az épület tervezésénél Csoma Sándor életéből ihletődött. Az épület egyik része a székelyföldi, a másik pedig a tibeti építkezés jegyeit idézi.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azért tartotta jó példaképnek Kőrösi Csoma Sándort, mert mindenki a maga képére formálhatja alakját. Van, aki a világutazót, van, aki a nyelvész tudóst, más a vasakaratú székelyt, az egyszerű csomakőrösi ifjút látja benne, aki az idegenben is megtalálta a helyét. Úgy vélte: a Csoma-emlékközpont felépítéséhez kellett egy álom, kellett a kitartó munka, és kellett a nemzeti összefogás. „Ha ez a három megvan, nincsen lehetetlen” – jelentette ki a politikus.
A szalagvágás után Kató Béla erdélyi református püspök áldotta meg az épületet. Úgy vélte: csak az az épület nem készül el, amelyiknek az alapkövét nem rakjuk le. Megemlítette, hogy Csoma Sándor nem lehetett volna az, ami volt, ha a szülőfaluban nem kapta volna meg a szüleitől, az iskolától azt az indíttatást, és ha nem tanult volna a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban.
A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal
Fotó: Tuchiluș Alex
Úgy vélte:
Az ünnepségen Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette: újra megalapítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat. Felidézte: Csoma Sándor 1835-ben száz aranyat küldött haza Indáiból, hogy a kézdivásárhelyi székely katonaneveldében tanuló, arra érdemes fiatalok számára biztosítsa a továbbtanulás lehetőségét. Az egyesületi vezető Csoma-emlékérmet adott át Csák János miniszternek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!