2009. április 27., 09:482009. április 27., 09:48
Hozzátette, ha a fiatalok valamilyen sarkalatos kérdésben – mely 2/3-os többséggel szavazható meg – más álláspontot képviselnének, valószínű, érvényesíteni tudnák álláspontjukat. A Miértbe tömörült fiatalok azonban jobbára elvegyültek a kongresszus küldöttei között. Sarkalatos különvéleményt alig hallattak.
Elnöki beszámolójában Markó Béla is megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak, tudásra és tapasztalatra tettek szert. Markó egyébként úgy értékelte, a szövetség történetének legmozgalmasabb két éve telt el a legutóbbi kongresszus óta. E két év a szövetség önállóságának, egységének és céltudatosságának volt a próbája.
A szövetség önállóságát – értékelése szerint – a kormányzás csábítása veszélyeztette. „Tudom, hogy aki semmi áron adja a támogatását, annak következő alkalommal is semmi árat fognak csak kínálni” – érvelt amellett, hogy a szövetség az ellenzéki politizálást választotta. Némi önkritikával említette az államelnök leváltásáról szóló 2007-es népszavazást, mely megmutatta, „hogy más pártok rossz döntése mellé odaállva”, önállóságát feladva a szövetség könnyen elveszítheti a magyar közösség támogatását.
Az egységről szólva az elnök elismerte, meglehetősen nagy aggodalommal tekintettek a 2007-es európai parlamenti választásokra. Az akkori megegyezés elmaradását azonban az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulások nyakába varrta, mondván, hogy az utolsó pillanatban ezek nem tudtak megállapodni egymással.
Azt a következtetést vonta le, hogy a szövetség azokkal képes megállapodni, akik vele egy célt követnek, csak másként gondolkodnak az eszközökről, illetve máshová teszik a hangsúlyokat az Erdély–Bukarest–Budapest–Brüsszel viszonyrendszerben. Akik viszont „a románok helyett az RMDSZ-szel akarnak birokra kelni” és csak a szövetséget akarják gyengíteni, azokkal nem lehetséges az egyetértés. Markó Béla ezúttal az egységet és magát az RMDSZ-t is eszköznek tekintette, a tartós magyar jövő építése eszközének.
A célok között a koalíciós tárgyalások sikertelensége után kikristályosodott következtetést említette. „Olyan helyzetre kell törekednünk, amikor ha nem is lesz mindegy, de nem lesz létfontosságú magyar szempontból folyamatosan kormányon lenni” – jelentette ki. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre.
Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek, mert attól tartanak, hogy ezzel saját esélyeiket csökkentik. Hangsúlyozta, a jogokat életben kell tartani, különben elsorvadnak, mint az izmok, amelyeket hosszú időn át nem használnak.
A másik veszélynek azt látta, hogy a szövetség politikusai megtanultak ugyan hasznosan dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. „Mondogatják sokan fáradtan, petyhüdten az autonómiát, de nem mindenki hisz benne” – fogalmazott Markó. E tekintetben szerinte az államelnök tekinthető példának, aki nem tekinti adottnak, örök életűnek a jelenlegi állami berendezkedést, folyamatosan változtatni akar ezen.
Ügyvezető elnöki beszédében Kelemen Hunor a szimbolikus és a pragmatikus politizálás vélt ellentmondásairól szólt. „Az aszfaltos út vagy az anyanyelvhasználat a fontosabb?” – próbálta közérthetővé tenni a dilemmát a politikus. Maga világított ugyanakkor rá a kérdésfelvetés torz voltára. „Az a fontos, hogy a magyar emberek problémáival foglalkozzunk. Sem a nemzeti ügyeinket, sem a mindennapi problémákat nem szabad szem elől téveszteni” – összegzett.
A Traian Băsescuval folytatott nyílt vagy burkolt perlekedés több hozzászóló mondatait is jellemezte. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető azt ajánlotta, ki kellene ismét próbálni a magyar állampolgárság igénylését, azt a receptet követve, amit a román államfő a moldovaiak román állampolgárságára javasolt. A Bihar megyei Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt a szövetség, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését.
Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. A miértes táborból egyébként ő is, majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé.
A Máramaros megyei küldöttek közül Béres István és Ludescher István, Aradról Bognár Levente is a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetére próbálta ráirányítani a figyelmet. Valamennyien a nagyarányú fogyásra, asszimilációra panaszkodtak megjegyezvén, hogy ha a szórványt feladja a szövetség, előbb-utóbb a tömb kerül bajba. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját.
Mind az alapszabály, mind a program módosítását gyorsan, és jobbára egyhangú szavazatokkal intézte el a kongresszus. Amint Kelemen Hunor ügyvezető elnök összefoglalta, az alapszabály-módosítás lényege abban áll, hogy a magyar összefogáshoz igazították a dokumentumot. Lehetővé tették, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttei is helyet kapjanak a Kulturális Autonómia Tanácsban. A kongresszus egy olyan dokumentumot is elfogadott, amely az RMDSZ európai uniós vízióját tartalmazza.
A kongresszus végén az EP-választás RMDSZ-es jelöltlistáján második, harmadik és ötödik helyén szereplő jelöltek is bemutatkoztak. Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter is rövid kampánybeszédet tartott. Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, az RMDSZ május 4-én Sepsiszentgyörgyön tartja kampánynyitó rendezvényét, amelyiken az EMNT-s jelöltekkel együtt állnak majd a nyilvánosság elé.
Harmadfokú hőségriasztás lesz érvényben hétfő reggeltől kedd reggelig Mehedinți és Dolj megyében – figyelmeztetett vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Balázs-Fülöp Emese nem átutazó, nem nézelődő vendég Afrikában, már több mint egy éve Kongóban él.
A Román Vasúttársasághoz (CFR) érkezett panasz szerint szombaton a balázsfalvi állomáson a Mangalia-Kolozsvár között közlekedő vonat kilences kocsijában egy kinyíló ablak megütött két gyermeket – számolt be a vállalat.
Egy 47 éves hivatásos pilóta és egy 18 éves fiatal az Aradon szombaton történt repülőgép-baleset halálos áldozata. Az utas pilóta szeretett volna lenni.
Egy aradi gyár udvarára zuhant szombaton egy kis méretű repülőgép, két személy meghalt.
Hegyi balesetben életét vesztette pénteken egy 39 éves nagyszebeni túrázó a Fogarasi-havasokban, a Szuru-vízesés térségében.
Július közel 2 Celsius-fokkal volt melegebb Romániában az ilyenkor megszokottnál: Olténiában 43 Celsius-fok feletti, Erdélyben pedig 40 fok feletti hőmérsékleti értékeket mértek.
Három orvhalászt bírságoltak meg, illetve fosztottak meg a zsákmányuktól és a felszereléseiktől a rendőrök Arad megyében az elmúlt napokban.
Aláírták a szerződést a nagyközönség által közel húsz éve nem látogatható temesvári Hunyadi-kastély restaurálási és megerősítési munkáinak elvégzésére – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke.
Vízbe esett egy 40 év körüli nő péntek délelőtt Aradon, a városháza mögötti parkot a városi stranddal összekötő gyalogoshíd közelében.