36 százalékuk pedig nem kapja meg az ötös átmenő jegyet a nyolcadikos képességvizsgán.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő emlékeztetett, hogy már tavaly az év elején úgy módosította az oktatási minisztérium a tanintézetek működését szabályozó rendeletet, hogy azokat a kisiskolásokat, akiket valamilyen okból nem lehetett lezárni, vissza lehetett íratni előkészítőbe vagy első osztályba. Erre azért volt szükség, mert évismétlőre buktatni ugyan nem volt szabad, de előfordult, hogy a tanév végén arra ébredtek a tanítók, az iskolák vezetői, hogy a beiskolázott gyerek egyáltalán vagy csak néhány napot járt iskolába. „Ezt a helyzetet tavaly orvosolták, most Ecaterina Andronescu tanügyminiszter valószínű arra utal, hogy azok a gyerekek ismételjék meg az évet, akik nem tanultak meg első osztály végére írni-olvasni, nem sajátították el a korosztályuknak megfelelő kompetenciákat” – mondta a főtanfelügyelő.

Kiss Imre rámutatott, a jelenleg is érvényben levő módszertan előírja, hogy

mintha csak azért engedik át, hogy a tiltó rendelkezéseknek eleget tegyenek. Hangsúlyozta, végső soron a tanító dönti el, mi a legjobb a gyereknek: folytatja a felzárkóztatást, vagy megismétli az évet. Kiss Imre szerint ezt csak úgy lehet jól kivitelezni, ha év közben mindent megtesznek a felzárkóztatásért, hogy a gyerek utolérje a társait, majd különböző felmérések után a tanító és egy szakmai csapat közösen javasolja, hogy inkább ismételje meg az első osztályt. Vannak olyan gyerekek, akikről időközben derül ki, hogy még nem iskolaérettek, számukra hasznosabb lehet, ha megismétlik az évet, hiszen ha az alapokat nem sajátítják el megfelelően, ez a hiányosság egész életükben végigkísérheti őket. A főtanfelügyelő szerint

Nem büntetés, hanem újabb esély

Karp Ágnes, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum tanítónője a Krónika megkeresésére hasonlóképpen vélekedett. Mint kifejtette, a javaslat nem rossz ötlet, hiszen attól függ, hogy az osztályismétlés kérdését hogyan közelítjük meg. „Ha a gyermek nem elég érett, és nem képes arra, hogy felzárkózzon a többiekhez, akkor sokkal nehezebb dolga van neki is és a tanítónak is. Eddig úgy volt, hogy az alapozó időszakban, vagyis másodikos koráig nem lehetett osztályismétlő a gyermek. Ez azt jelentette, hogy csak második végén lehetett pótvizsgára hagyni, és esetleg osztályt ismételhetett” – mondta a pedagógus. Mint kifejtette, véleménye szerint több szempontból kell megvizsgálni az osztályismétlés kérdését.

„Ha arra gondolunk, hogy valaki elsős korában nem tudja megtanulni a betűket, nem tud megtanulni olvasni, akkor a tanítónak egészen mást kell gyakorolnia később vele, mint a többiekkel. Normál körülmények közt kevés idő jut a gyengébben teljesítő gyerekre, arra, hogy a pedagógus külön vele foglalkozzék, holott általában ezek a gyerekek egész embert igényelnének. Nekem nehezebb lenne másodikban megtanítani a gyengébben teljesítő gyereket olvasni, értő olvasásra, mint ha megadatna neki az esély, hogy még egyszer elölről kezdje” – mutatott rá Karp Ágnes. Hozzátette,

akiket otthonról nem támogatnak, ez nem elterjedt jelenség.

„A tavaly nagyon örültünk annak, amikor a tanügyi törvény kiegészítéseként megjelent az, hogy a szülő kérheti, hogy előkészítőből kivegye a gyerekét, vagy elsőből visszaírassa előkészítőbe, mert pont az ilyen típusú gyerekeket segítette, hiszen ők későbben érők, még nem tartanak ott a fejlődésben, hogy sikeresen felzárkózzanak. Az osztály-ismétlést ilyenformán nem büntetésként kellene felfogni, hanem egy újabb esélyként” – vélekedett a marosvásárhelyi pedagógus.

Esélyt kell adni a felzárkózásra

Negyedik osztályig esélyt kell adni a gyereknek, hogy felzárkózzék, akkor el lehet dönteni, eljutott-e arra a szintre, hogy megbírja az ötödik osztályt, vagy inkább ismételjen évet – vélekedett megkeresésünkre Cserei Hajnal sepsiszentgyörgyi tanítónő. Hangsúlyozta, előkészítőben még csak hangolódnak az iskolára a gyerekek, vannak, akik még első osztályban is nehezen teljesítenek, de aztán behozzák a lemaradást. „Volt olyan diákom, aki első osztályban még a ceruzát is nehezen fogta, aztán látványosan fejlődött” – mondta a pedagógus. Cserei Hajnal úgy véli, érzelmileg is megviselheti a 7–8 éves gyereket, ha hirtelen kikerül abból a közösségből, amelyet megszokott, ez hátráltathatja a fejlődését. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy

„Ha külső segítséggel sem lehet negyedik osztályig felzárkóztatni egy gyereket, akkor már neki is el lehet magyarázni, hogy jobb, ha osztályt ismétel, és jobban felkészül az ötödik osztályra” – fejtette ki a tanítónő. Ugyanakkor attól sem zárkózott el, hogy van olyan gyerek, akinek jót tesz, ha évet ismétel. „Szívem szerint azt mondom, ne buktassunk meg senkit előkészítőben, első osztályban, ám racionálisan azt kell mondanom, minden gyerek és minden helyzet más” – összegezte Cserei Hajnal. Hozzátette,

Bár sokat változott a szemlélet, most már a felsőbb évfolyamokon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a csoportfoglalkozásokra, a projektekre. Ez a nemzedék mást vár el a pedagógustól, nem lehet már csak kiállni a tábla elé egy krétával – fejtette ki Cserei Hajnal.

Intézkedések helyett nyilatkozatok

Kiss Imre az osztályismétlésre vonatkozó miniszteri elképzelés kapcsán arra is kitért, nyilatkozatok szintjén rengeteg módosítást kilátásba helyezett már a tárcavezető, ám a tanfelügyelőségek még egy esetben sem kaptak ezek gyakorlatba ültetéséről hivatalos tájékoztatást. „Minden héten előrukkolnak valami újdonsággal, amiből aztán mégsem lesz semmi. Arról is a sajtóból értesültünk, hogy 2300 kisbuszt vásárol a minisztérium, hogy táblagépeket, okostáblákat kapnak a diákok, az iskolák. Ez mind költségvetésfüggő, és még semmi konkrét intézkedés nem született” – részletezte Kiss Imre. Hozzátette, arról is vártak valamilyen utasítást, hogy a miniszter asszony nyilatkozata szerint a második félévtől felzárkóztató, felkészítő pluszórákat kell tartani. „A tanárok eddig is tartottak pluszórákat a szabadidejükben, de ők döntötték el, van-e értelme. Ha kötelező lesz, akkor kifizetik őket? Rengeteg a kérdés, és nincsenek válaszok” – mondta az oktatási szakember.