Fotó: Rostás Szabolcs
Újabb mandátumot szerezne a bukaresti törvényhozásban tevékenykedő RMDSZ-es szenátorok és képviselők többsége, de új arcok is szeretnének bekerülni a parlament felső- és alsóházába. Megyei szinten hétfőn délután zárult a jelöltek rangsorolása.
2020. október 07., 15:572020. október 07., 15:57
A napokban döntöttek a képviselő- és szenátorjelöltek rangsoráról az RMDSZ területi szervezeteinek küldöttei, a végső döntést a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg. A megyék többségében a szövetség jelenlegi honatyái új mandátumot szereznének, de új arcok is feltűnnek a jelöltek között.
A háromszéki parlamenti képviselő 1990-től jelen volt a román törvényhozásban, igaz, utóbbi mandátumában számos kritika érte amiatt, hogy támogatta a Szociáldemokrata Párt (PSD) igazságügyi törvénymódosításait.
Az RMDSZ háromszéki küldöttei hétfőn délután rangsorolták a jelölteket: a szenátori lista első helyére Fejér László Ödön került, aki jelenleg is tagja a felsőháznak, míg a második helyet Benkő Erika jelenlegi képviselő, jogász foglalhatja el. A képviselőjelöltek rangsorát Miklós Zoltán közgazdász, a Sepsi Ipari Park igazgatója vezeti, őt Könczei Csaba mezőgazdász, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője és Gál Károly erdővidéki megyei tanácsos követi a sorban.
Hargita megyében ugyan nincs meg a végleges rangsor, erről ugyanis a három területi szervezet egyeztetése nyomán döntenek, de a csíkszéki, udvarhelyszéki és gyergyószéki küldöttek már határoztak arról, kit látnának szívesen Bukarestben a következő négy évben.
ő vezeti ugyanis a képviselőjelöltek rangsorát, miután több mint kétszer annyi küldött voksolt rá, mint vetélytársára, Sógor Csaba volt EP-képviselőre. A második képviselői hely Kelemen Hunor szövetségi elnök számára van fenntartva.
Az udvarhelyszéki jelentkezők közül Antal Lóránt pályázhat újabb szenátori mandátumra, míg képviselői helyet Ladányi László Zsolt és Sebestyén Csaba kaphat. Gyergyószékről Bende Sándor képviselő újrázhat, szenátori mandátumot pedig Kassay Lajos szerezne, erre azonban kevés az esély, ugyanis Hargita megye jó esetben két szenátort és öt képviselőt delegálhat a bukaresti parlamentbe.
Alig várható változás a partiumi megyékben, ahol többnyire a jelenlegi szenátorok és képviselők újráznának. Leszámítva Erdei-Dolóczki István képviselőt, aki öt mandátum, azaz húsz év bukaresti ingázás után úgy döntött, hogy nyugdíjba vonul. A képviselői listát az újrázni készülő Magyar Lóránd vezeti, akit Nagy Szabolcs követ a sorban. A megyemenedzsernek, aki évekig a megyei szervezet ügyvezető elnöke is volt, egyenlő szavazatszám után harmadik nekifutásra sikerült leköröznie Szőcs Péter megyei tanácsost, a Partiumi Magyar Napokat szervező Identitás Alapítvány elnökét.
Szilágy megye sem küld ismeretlen arcokat Bukarestbe: szenátori mandátumra Kovács Irén oktatási államtitkár pályázik, képviselőként pedig Seres Dénes megyei elnök újrázna, aki szintén régi motorosnak számít a román törvényhozásban.
A másik szenátor, Derzsi Ákos ellenben képviselői mandátummal is beérné, sajtóbeszámolók szerint az önkormányzati választásokon elért nem túl fényes eredmények után a bihari politikusok nem látják biztosítottnak a második szenátori széket. Képviselőként Biró Rozália és Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök újrázna, utóbbi vezeti a listát. Arad megyében Faragó Péter megyei elnök szerezne újabb képviselői mandátumot, míg Temes megyéből Molnár András képviselőjelöltet küldenék a fővárosba.
Csép Andrea képviselő egyike a kevés női jelöltnek, aki újrázhat decemberben
Fotó: Haáz Vince
Kolozs megyében László Attila tartaná meg szenátori székét, a képviselőházban pedig Csoma Botond megyei elnök szerezne újabb mandátumot; őt Talpas Botond követi, aki anno KMDSZ-elnökként vált ismertté, most pedig közösségi projektek kezdeményezőjeként, lebonyolítójaként vívta ki a küldöttek bizalmát.
A képviselőjelöltek rangsorában viszont Kolcsár Károly megyei tanácsos áll az élen, második Csép Éva Andrea képviselő, akit egy másik megyei tanácsosként tevékenykedő fiatal politikus, Birtalan István követ. Vass Levente jelenlegi parlamenti képviselő csak negyedik a sorban, utána Hamar Alpár Benjámin következik.
Brassó megyében Kovács Attila juthat visszaosztás esetén képviselői mandátumhoz, aki az önkormányzati választásokon elért gyenge eredmények miatt le akart mondani a megyei elnöki tisztségről, a küldöttek azonban bizalmat szavaztak neki. Máramaros megye jelöltjeiről a két szervezet – Nagybánya, illetve történelmi Máramaros – közötti egyeztetés nyomán döntenek.
aki a területi küldöttgyűlésen második nekifutásra szerzett több voksot, mint Pap Zsolt István nagybányai tanácsos. A történelmi máramarosi szervezet dr. Béres István Zsoltot jelölte. Hunyad megyéből Kutasi Csaba szenátori mandátumra, Széll Lőrincz pedig képviselői székre pályázik.
A szórványmegyékben egyébként a magyarság kis aránya miatt nem elegendő a szavazatszám egy-egy mandátum megszerzéséhez, de megvan az esély arra, hogy visszaosztással kerüljön be a román törvényhozásba a szenátori, illetve képviselői lista első helyezettje. Beszterce-Naszód megyében előbbit Borsos K. László foglalja el, aki Kovács Irén államtitkár mellett dolgozik az oktatási minisztériumban, míg a képviselőjelölti listát Antal Attila leköszönő besztercei tanácsos vezeti.
Mindkét helyért nagy volt a verseny, szenátorjelöltnek hárman, képviselőjelöltnek hatan jelentkeztek. Décsei Attila megyei elnök a Krónikának elmondta:
Erre már volt példa a megyében: 2016-ban a Népi Mozgalom Pártja (PMP) a szövetségnél kisebb szavazatszámmal jutott képviselői mandátumhoz.
„Az esély megvan, bízom benne, hogy Fortuna mellénk áll, és visszaosztáskor a számítógép minket dob ki” – mondta lapunknak a megyei elnök, aki szerint Beszterce-Naszód megye utoljára az 1992–1996-os parlamenti ciklusban juttatott be magyar képviselőt a román parlamentbe.
Nagy a „tolongás” Szeben megyében is, de a rangsorolás eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Szenátorjelöltségre Orosz Csaba megyei elnök, Bándi Levente és Muzsnai Melinda pályázott, míg Balog József, Badi Blanka, Pocan Ildikó, Dózsa Levente, Bordi Magdolna és Keresztes Kálmán képviselő-jelöltségre jelentkezett. Fehér megyéből szintén nem ismertették a rangsort, Bona Zsolt Árpád és Ladányi Árpád Csaba megyei elnök jelentkezett képviselőjelöltnek, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester a szenátusba pályázik.
A területi szervezetek mellett a fiatalság nevében képviselőt delegál a Miért ifjúsági szervezet Oltean Csongor személyében, aki vélhetően a háromszéki listára kerül fel, míg a szórványt a következő parlamenti ciklusban is Benedek Zakariás képviselné, aki Szeben megyeiként 2016-ban a Hargita megyei listán jutott be az alsóházba. A külföldi körzetből Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök, az RMDSZ szóvivője szerezhet képviselői mandátumot.
Kész tárgyalni az EMSZ vezetőivel az RMDSZ
Leülnek tárgyalni az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) képviselőivel az RMDSZ vezetői a parlamenti választásokon való esetleges együttműködésről – mondta el a Maszol hírportálnak Hegedüs Csilla. A szövetség szóvivője szerint megkapták az ellenzéki politikusok találkozót kezdeményező levelét, de annak helyszínét és időpontját még nem rögzítették. „A találkozót megtartjuk, a helyszínről és az időpontról majd egyeztetünk” – jelentette ki a hírportálnak hétfőn Hegedüs Csilla.
Az együttműködés nem lenne precedens nélküli, az RMDSZ a 2016-os parlamenti választások előtt együttműködési megállapodást kötött a Magyar Polgári Párttal, amelynek értelmében az MPP két képviselői mandátumhoz jutott. A polgáriak időközben fúzióra léptek az Erdélyi Magyar Néppárttal, a két alakulat társelnökei pénteken jelentették be, hogy írásban megkeresik az RMDSZ-t, és felajánlják az együttműködési szándékukat a decemberben esedékes parlamenti választásokon. Hegedüs Csilla korábban úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ jelöltállítási folyamata hamarosan lezárul, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a hét folyamán véglegesíti a listákat. Az EMSZ-vezetői rámutattak, a tárgyalásokat október 22-ig tető alá kell hozni, addig lehet ugyanis iktatni a támogatói aláírásokat. Rámutattak: bíznak benne, hogy létrejöhet egy új együttműködés az erdélyi magyar politika szereplői között, mivel az összefogásnak mozgósító ereje van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!