Főhajtás a vértanúk városában

„Az elmúlt években más lett Erdély, és lassan megváltozik a román–magyar viszony is, de óvatlannak sem szabad lenni, mert a Kárpát-medencében még minden visszafordítható, elég odafigyelni arra, hogy mi történt Szlovákiában” – hívta fel a figyelmet tegnap Aradon Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Maros-parti városban több ezren emlékeztek az 1848–49-es magyar szabadságharc vértanú tábornokaira. A Szabadság-szobornál elmondott beszédében Markó Béla az emlékmű hányattatott sorsára emlékeztetett, arra, hogy volt idő, amikor a szobor kiszabadításáért kellett harcolni, és azáltal, hogy sikerült újra felállítani, „nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben”.

Krónika

2009. október 07., 09:222009. október 07., 09:22

Több ezren vettek részt tegnap az 1848–49-es magyar szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, Aradon, az ünnepség a hagyományoknak megfelelően a minorita templomban kezdődött. Mint minden esztendőben, az istenháza ezúttal is megtelt a kegyelettel emlékező magyarokkal, a szentmise főcelebránsa és szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt.

Az egyházi elöljáró beszédében az egykori tábornokok életének utolsó pillanatait idézte fel dokumentumok, viszszaemlékezések alapján. A megemlékezés keretében a magyar Golgotának is nevezett aradi Vesztőhelyen is koszorúztak, 160 évvel ezelőtt itt végezték ki a magyar szabadságharc hőseit. Az ünnepségeken részt vesz Szabó Imre magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szabó Vilmos, a külügyminisztérium államtitkára és Mikita János, a vezérkari főnök helyettese is. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete hagyományos ünnepi fogadását követően az emlékezőket a Megbékélés Parkjába várták az ünnepségre.

„Nincs külön szabadság magyarnak, románnak”

Azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek és minden népnek, minden embernek – hangsúlyozta beszédében a Szabadság-szobornál tartott ünnepi rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Ők tudták, hogy nincsen külön szabadság magyarnak, szerbnek, németnek, románnak, vagy mindannyian szabadok leszünk, vagy egyikünk sem” – szögezte le a szónok a vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján. Emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Aradon és máshol.

„Tíz évvel ezelőtt a Szabadság-szobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” – mondta Markó Béla, emlékeztetve azokra az esztendőkre, amikor meg kellett küzdeni a román hatalommal az emlékmű köztérre állításáért. A Szabadság-szobor hányattatott történetét felidézve állapította meg, hogy végül mégis áll az emlékmű, és a Tűzoltótéren, ahol helyet kapott, végül mégis loboghatott a piros-fehér-zöld zászló. „És megérhettük, hogy az Európai Unió lobogója nem vendégzászló itt, hanem itthon van, a miénk. Európa visszatért, hazatért hozzánk” – mondta Markó Béla, miközben a megemlékezők közül sokan árpádsávos zászlót és a magyarországi Jobbik lobogóját tartották a magasba.

Változó román–magyar viszony

„Nagyon is megfordult a világ körülöttünk, nagyon is más lett Erdély, és lassan megváltozik a román–magyar viszony is. Lassan ez igaz. És óvatlanok sem lehetünk, ha látjuk, hogy a Kárpát-medencében bizony még minden visszafordítható, elég odafigyelni, hogy mi történt Szlovákiában” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint „bennünk, velünk és általunk” folytatja örök szabadságharcát a tizenhárom mártír tábornok.

Szabó Imre magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek, akikre együtt emlékezünk a világ minden szegletében, ahol magyarok élnek. A miniszter emlékeztetett a forradalom nemzeti jellegére és nemzetközi jelentőségére. Megállapította: a vértanúk között volt német, osztrák, szerb, horvát, örmény és lengyel származású is. Harcukat egész Európa rokonszenve kísérte, a leverést követő megtorlást pedig az egész földrészen felháborodással fogadták.

Aulich Lajos honvédtábornokot idézte, aki így fogalmazott: „Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen”. „Áldozatuk nem volt hiábavaló, mert oly korba érkeztünk, amelyben a hősök nem »érted haltak«, hanem érted élnek, Szent Világszabadság!” – mondta az aradi ünnepségen a tárcavezető. Hozzátette: az ünneplők emlékezni, és nem keseregni jöttek Aradra, példát venni magyarságból, nemzetköziségből, becsületből, hazaszeretetből. Gheorghe Falcă, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért.

„Néhány évvel ezelőtt ebben a városban, ezen a helyen még ráncos, gondterhelt arcokat láttam, ma viszont mindenki érzi a szabadság szellemét” – fejtette ki az elöljáró. A polgármester szerint Aradon megértették, hogy a szabadság mindenkié, és ma már a magyar Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélési Park ennek a szellemiségnek a hordozója.

A Maros-parti városban egyébként hétfőn este is ünnepséget tartottak a vértanúk tiszteletére. Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államfőjelöltje a Ioan Slavici Színházban tartott beszédében kifejtette: a magyarság vesztes csatáinak is vannak a mai nemzedékek számára ösztönző üzenetei.

„Románia húszéves átmeneti korszak után fordulóponthoz érkezett. Most nekünk is meg kell próbálnunk alakítani közös jövőnket” – állapította meg kampányindító beszédében a politikus. Mint fogalmazott: a huszonegyedik század csatáit politikai eszközökkel kell megvívnia a magyar közösségnek. „Ismerjük a múltunkat, ismerjük értékeinket, és tudjuk, hogy milyen jövőt akarunk” – mondta Kelemen Hunor.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 29., vasárnap

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz

Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz
2025. június 29., vasárnap

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben

Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben
2025. június 28., szombat

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?

Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?
2025. június 28., szombat

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter
2025. június 28., szombat

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság

Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság
2025. június 28., szombat

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében
2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján
2025. június 27., péntek

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer
2025. június 27., péntek

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán

Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán