2010. november 01., 08:262010. november 01., 08:26
A beszélgetést Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta: B. Kovács Istvánnal és B. Klement Zoltánnal, a Duna Tv munkatársával közösen a többségi és kisebbségi társadalmak viszonyát vitatták meg a Kárpát-medencében kisebbségben elő magyarság és a többségi nemzetek, illetve a cigányság és a többség viszonylatában egyaránt.
A Székelyföldön másképp vetődik fel a kérdés, mint Kolozsváron – vezette fel a tömbmagyarság és a szórvány kérdését Kántor Lajos. B. Kovács István válaszként elmondta: a Felvidéknek is megvan a maga „Székelyföldje”: Csallóköz, Dél-Gömör és az Ipoly mente számít tömbmagyar vidéknek. A rimaszombati muzeológus ugyanakkor hozzátette, ami a magyarság számarányát illeti, Kassán már roszszabb a helyzet, mint Kolozsváron, Rimaszombaton a legutóbbi népszámláláskor a 24 ezer fős kisváros 40 százaléka vallotta magát magyarnak, de Dunaszerdahelyen még a magyarok vannak többségben.
A szlovákok és a magyarok együttélését a felvidéki muzeológus úgy jellemezte: „a lehetőségek szerint keressük az együttműködést, de ez nem mindig sikerül”. „Szlovák barátaink néha nagyvonalúságból adnak ezt-azt, de egyenrangú félként nem tárgyalnak velünk” – szemléltette a felvidéki viszonyt B. Kovács István. Kántor Lajos másik felvetésére, amely az értelmiség szerepét firtatta a kisebbségi társadalmakban, a rimaszombati muzeológus elmondta, ’45-ben a magyar értelmiséget „lefejezték”, az új értelmiségi réteg pedig alulreprezentált a szlovákhoz képest.
B. Klement Zoltán, aki romológia (cigányságkutatás) szakon szerzett diplomát, és a lovári cigány nyelvből nyelvvizsgát is tett, ugyanakkor elmondta: a magyarországi cigányság számára többek közt az okozott gondot, hogy a beás cigány nyelvnek sokáig nem volt írott változata, csak beszélt formája létezett. A félmilliós magyarországi cigányság 71 százaléka már nem beszél cigányul, tette hozzá.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.