2010. november 01., 08:262010. november 01., 08:26
A beszélgetést Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta: B. Kovács Istvánnal és B. Klement Zoltánnal, a Duna Tv munkatársával közösen a többségi és kisebbségi társadalmak viszonyát vitatták meg a Kárpát-medencében kisebbségben elő magyarság és a többségi nemzetek, illetve a cigányság és a többség viszonylatában egyaránt.
A Székelyföldön másképp vetődik fel a kérdés, mint Kolozsváron – vezette fel a tömbmagyarság és a szórvány kérdését Kántor Lajos. B. Kovács István válaszként elmondta: a Felvidéknek is megvan a maga „Székelyföldje”: Csallóköz, Dél-Gömör és az Ipoly mente számít tömbmagyar vidéknek. A rimaszombati muzeológus ugyanakkor hozzátette, ami a magyarság számarányát illeti, Kassán már roszszabb a helyzet, mint Kolozsváron, Rimaszombaton a legutóbbi népszámláláskor a 24 ezer fős kisváros 40 százaléka vallotta magát magyarnak, de Dunaszerdahelyen még a magyarok vannak többségben.
A szlovákok és a magyarok együttélését a felvidéki muzeológus úgy jellemezte: „a lehetőségek szerint keressük az együttműködést, de ez nem mindig sikerül”. „Szlovák barátaink néha nagyvonalúságból adnak ezt-azt, de egyenrangú félként nem tárgyalnak velünk” – szemléltette a felvidéki viszonyt B. Kovács István. Kántor Lajos másik felvetésére, amely az értelmiség szerepét firtatta a kisebbségi társadalmakban, a rimaszombati muzeológus elmondta, ’45-ben a magyar értelmiséget „lefejezték”, az új értelmiségi réteg pedig alulreprezentált a szlovákhoz képest.
B. Klement Zoltán, aki romológia (cigányságkutatás) szakon szerzett diplomát, és a lovári cigány nyelvből nyelvvizsgát is tett, ugyanakkor elmondta: a magyarországi cigányság számára többek közt az okozott gondot, hogy a beás cigány nyelvnek sokáig nem volt írott változata, csak beszélt formája létezett. A félmilliós magyarországi cigányság 71 százaléka már nem beszél cigányul, tette hozzá.
Románia az utóbbi években egyre népszerűbb úti céllá vált a külföldi betegek körében, akik az alacsony árak és az egyre magasabb színvonalú orvosi szolgáltatások miatt választják az országot.
Január 10-éig szokatlanul meleg idő, majd lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kiadott, kéthetes előrejelzéséből.
Szerda estig elsőfokú szélriadó van érvényben az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban, és a hegyvidékeken csapadékra is számítani kell.
Vízkereszt napján Böcskei László megyéspüspök a nagyváradi székesegyházban végezte el a vízszentelés szertartását, a hívek pedig „A remény zarándokai” feliratú, a Szentév mottójával ellátott üvegekben vihették haza a szentelt vizet.
Húsz év után sikerült visszaszereznie az alpolgármesteri tisztséget a pécskai RMDSZ-nek. Kocsik Imre lett a „befutó” az Arad megyei településen, aki szerint nagyobb önbizalmat és önbecsülést adhat a pécskai magyarságnak a siker.
Egy halálos áldozatot és három sérültet követelt egy szombat éjszakai spontán konfliktus, amely a történelmi Máramarosban található Jód (Ieud) településen tört ki. Az áldozat egy 23 éves helybeli férfi.
Hetvenöt éves korában elhunyt Puskás Bálint Zoltán jogász, volt alkotmánybíró, az RMDSZ korábbi szenátora, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja és tiszteletbeli elnöke.
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát.
Tömbházlakásának lépcsőházában lett rosszul, és elhunyt egy 75 éves temesvári férfi röviddel azután, hogy kibocsátották a kórházból. Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított vizsgálatot a rendőrség.
A hegyimentők és a határrendészek a péntekről szombatra virradó éjszaka két ukrán állampolgárt hoztak le a Máramarosi-havasokból – tájékoztatott Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat (Salvamont) igazgatója.
Látogatottsági adatok