Fotó: Kastély Erdélyben
Visszakapja régi fényét Erdély egyik legkülönlegesebb főúri rezidenciája, a neobizánci stílusban épült árokaljai Bethlen-kastély. A műemléket uniós pénzalapokból korszerűsíti a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
2020. június 17., 15:012020. június 17., 15:01
2020. június 17., 19:362020. június 17., 19:36
Megújul Beszterce-Naszód megye kevés épen megmaradt főúri rezidenciáinak egyike, az árokaljai Bethlen-kastély, miután a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) sikerült uniós pénzalapokat lehívnia a korszerűsítésére. A neobizánci stílusban épült műemlékben – mely emiatt egyedülálló Erdélyben – a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kara, valamint a Biológia és Geológia Kara működtet oktatási központot, ahova főleg nyári gyakorlatra érkeznek a hallgatók.
Az árokaljai kastély oktatási infrastruktúráját az egyetem sajtóosztályának közlése szerint a Regionális Operatív Program (POR) keretében korszerűsítik mintegy 2,5 millió euróból, azaz 12,35 millió lejből.
A sajtóosztály szerint az egykori főúri rezidencia olyan európai szabványoknak megfelelő körülményeket kínál az oktatási tevékenység számára, amelyek jótékony hatással vannak a képzési folyamatra, illetve az északnyugati régió társadalmi-gazdasági fejlődésére. Elsődleges, közvetlen kedvezményezettjei a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, valamint a Biológia és Geológia Kar hallgatói, akik interdiszciplináris szakmai gyakorlatukat folytatják itt.
Fotó: Facebook/Castel Arcalia
A projekt keretében „a korszerűsített oktatási területek több mint 840 négyzetméterrel növekednek, emellett megfelelő és elérhető terek alakulnak ki a túlnyomórészt gyakorlati egyetemi oktatási tevékenységek elvégzéséhez” – áll a közleményben, mely szerint a beruházás befejeztével az árokaljai oktatási központ újabb 313 személy befogadására lesz alkalmas.
A Besztercétől 17 kilométerre található árokaljai Bethlen-kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres; főleg tulipánfái voltak látványosak, igaz, a háromból mára csak egy maradt.
A parkban jegenyefenyő, lucfenyő, kaukázusi vagy japán akác, és számos más, a világ minden tájáról származó fa és cserje található. Elrendezésük is lenyűgöző: a sétányokat luc-, akác- és gyertyánfák sora teszi élvezetessé, olykor alagutat, labirintust alkotva.
Fotó: Facebook/Storytellers
Erdély egyik legfiatalabb kastélyaként a 19. században, mintegy 150 évvel ezelőtt építette gróf Bethlen Balázs neobizánci stílusban. Központi hagymakupolája – melyhez négy mellékkupola társul – kitűnik az évszázados fák közül, a Szászrégent Besztercével összekötő főútról is észrevehető. Bástyákra hasonlító tornyai modern erődítményhez teszik hasonlatossá.
A korábban szászok és magyarok, jelenleg románok és cigányok által lakott Árokalja a 18. században került a Bethlen család bethleni ágának tulajdonába. A több mint 16 hektáros birtokot, a kastély fölötti erdőt 1801-ben Bethlen János alakította angolkertté faültetéssel és egyéb átalakításokkal, ezzel téve híressé birtokát és a települést.
A kastélyt más erdélyi nemesi rezidenciákhoz hasonlóan a II. világháború után államosítottak: boltként, munkagépek állomáshelyeként szolgált, úttörőtábor működött benne.
a Biológia és a Geológia Kutatóintézetet rendezték be itt, és a híres angolparkot arborétummá alakították, a kommunizmusban állat- és ásványtani múzeum is működött benne. Egy ideig az egyetem Regionális Frankofón Intézetének székhelyeként tudományos szimpóziumok, konferenciák helyszíne volt, melléképületeiben hétvégente lakodalmakat, keresztelőket tartottak.
Fotó: Planiada.ro
Az arborétum turisták számára is látogatható, de a kastély zárva van. Díszes lépcsőit tavaly omlásveszélyt jelző szalagokkal vették körül, homlokzatáról mállik a vakolat. Az egyetem három éve kereste a forrásokat a felújításához, és végre sikerrel járt.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!