Felnőtt az erdélyi magyar ifjúság a vírushelyzet szülte nehéz feladatokhoz

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, Hatos Attila a Krónikának elmondta, a szervezet tevékenységét teljes mértékben átírta a világjárvány. Viszont mindent megtettek, hogy ha nem is a hagyományos formában, de az új kihívásokhoz igazodva teremtsék meg a kapcsolatot a diákokkal. Online sikerült többek között megrendezniük egy egyhetes egyetemi tájékoztatót, a Tudományos Diákköri Konferenciát, illetve a diáknapokat, utóbbi rendezvényt őszi dátumra halasztották.

Elmondása szerint az aktív tagok száma nem változott nagymértékben a vírus előtti helyzethez képest.

– ismertette az ifjúsági vezető. Itt megemlítette a Diáknapok Szervezteam vagy a Vibe Fesztivál önkénteseit, akiket minden évben a KMDSZ koordinál. Ezeken az eseményeken évente több száz személyt tudtak bevonni a szervezet életébe, ám ez 2020-ban a járványkörülmények miatt sajnos nem valósulhatott meg. Ami viszont mindenképp pozitívum, hogy a KMDSZ mentorprogramba közel 80 elsőéves jelentkezett, így az utánpótlás remélhetőleg nem kerül veszélyben.

Mindezek mellett Hatos Attila úgy látja, hogy a kolozsvári magyar diákközösség sérült a vírushelyzet következtében, amelynek

legnagyobb áldozatai az első- és másodéves hallgatók, akik ezidáig csak részben, vagy egyáltalán nem tudták megtapasztalni, hogy milyen is a kincses városban egyetemistának lenni: milyen egy gólyarendezvény, vagy miért is mondják, hogy a május mindig a magyar egyetemistáktól hangos Kolozsváron.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai szerint hogyan viszonyulnak a fiatalok a járványhelyzethez, a szigorításokhoz, Hatos Attila elmondta, hogy Kolozsvár és az itt tanuló diákok mindig is az úgymond „gondolkodó” közösséghez tartoztak, akiket nehéz félrevezetni hamis információkkal.

– fogalmazott a KMDSZ elnöke. A sokak által várva várt iskola- , egyetemnyitásról szólva kijelentette, saját bőrükön tapasztalják nap mint nap, hogy azt a tudást, amelyet ebben az időben magukba kell szívniuk, online nem lehet úgy átadni, mint személyesen. „Itt nem a tanárok munkáját szeretném lebecsülni, mert látjuk, hogy szinte emberfeletti, amit ők is véghez visznek, hanem a körülmények, amelyek gátat képeznek ebben” – közölte Hatos Attila. Idei terveikre vonatkozóan az elnök optimistán tekintett a jövőbe.

– szögezte le az ifjúsági vezető. Egy darabig még biztos, hogy az online tér lesz az elsődleges találkozási felület, viszont céljuk, hogy ha kisebb közösségekben is, de visszatérjenek a személyes találkozókhoz.

„Az Országos Magyar Diákszövetséggel és a Magyar Ifjúsági Központtal közösen egy online ifjúsági kutatást indítottunk, amelyben a jelenlegi oktatási helyzetet, a járványhelyzet alatti kulturális életet, a jövőképet és a megélhetési problémákat szeretnénk felmérni. A kutatás eredménye majd egy jó kiindulópont tud lenni a 2021-es évre is” – vázolta Hatos Attila. Hozzátette, oltáskampánnyal is készülnek, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy idén hagyományos formában rendezhetik meg legnépszerűbb rendezvényeiket.

Varga László harmadéves orvosis hallgató december óta tölti be a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöki pozícióját, azonban már az egyetem első évétől kezdve aktív szerepet vállal a szervezet tevékenységeiben. A járványhelyzet megnehezítette a kommunikációt, arra törekedtek, hogy a megbeszéléseket mielőbb online térbe tereljék. A koronavírus számukra sem a legjobbkor érkezett, hiszen következett volna a Tudományos Diákköri Konferencia, utána pedig a diáknapok, mely események rendszerint elég magas arányban szólítják meg a fiatalokat.

A tiltás váratlanul érte a szervezőket, akkor még nem voltak esetleges alternatívák. A diáknapok online átszervezése fel sem merült, hiszen szerintük annak lényege éppen a találkozás és az élő kapcsolatteremtés lehetősége. A Tudományos Diákköri Konferenciát elhalasztották, és csak ősszel rendezték meg.

– nyilatkozta a Krónikának Varga László.

A karanténidőszakban – a háziorvosok és az idősek helyzetének megkönnyítése érdekében – gyógyszerkézbesítő akcióban vettek részt más partnerszervezetekkel, valamint online próbafelvételit tartottak. A karanténidőszak után pedig olyan eseményekben kezdtek gondolkodni, amelyek online térben is megvalósíthatók. Például az Egyetemi Nyílt Napok ilyen formában is igencsak nagy népszerűségnek örvendett. A szervezők egy brassói csapat segítségével megvalósított virtuális sétára hívták az érdeklődőket, amely során a nézők négy különböző kamera felvételei által nyerhettek betekintést az egyes egyetemek „színfalai” mögé.

„Az eseményen a Sapientiát, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet, a BBTE Pedagógiai Tanszékét, valamint a MOGYE-t mutattuk be. A virtuális séta során a nézőket egy kamerával körbevezettük, és megmutattuk nekik az egyes kampuszok híresebb intézeteit. Ugyanekkor diákok is felszólaltak és meséltek az egyetem mellett végzett tevékenységeikről” – idézte fel az ifjúsági vezető. Ezt egy kötetlen beszélgetés követte, amelyen a résztvevők kérdéseket tehettek fel rektorhelyettesnek, oktatóknak.

Az elsősorban tizenegy-tizenkettedikes diákokat célzó, kétnapos eseménynek több mint 200 résztvevője volt, amit egyértelmű sikerként könyveltek el a szervezők.

Megszervezték többek között a háromrészes Gólyatanodát is, az esemény az elsőéves diákok tájékoztatásáért jött létre.

A fiatalok „vírushozzáállására” kitérve az MMDSZ elnöke kifejtette, azok, akikkel kapcsolatban van, betartják a szabályokat, „egyáltalán nem vírustagadók”. „A diákszövetségi tagokon azt látom, hogy hiteles forrásokból informálódnak és betartják az intézkedéseket” – összegezte tapasztalatait Varga László. Arra a kérdésünkre, hogy szeretnének-e visszatérni az egyetemekre, iskolákba, a diákvezető egyértelmű igennel felelt. Hozzátette,

hiányoznak a gyakorlati órák és a kurzusok közti társalgások.

Az elmúlt időszakra visszatekintve kijelentette, a diákszövetségen belüli tevékenység eleinte stagnált, de nem csökkent, hanem átalakult. „Azt tapasztaljuk, hogy a diákok és az egyetemisták nyitottak az online történő dolgokra is. Ugyanakkor a tagok lelkesedése sem lankadt” – szögezte le Varga László. „Annyiban hasznos volt ez a helyzet, hogy tapasztaltabbak lettünk, és most már vannak alternatíváink mind on-site, mind pedig online” – összegzett az MMDSZ-elnök.

A világjárvány miatt az iskolások is a laptop vagy a táblagép elé kényszerültek az év nagy részében, a tanórák online térbe költöztek. A változás nemcsak az osztályban történő találkozásokat tette lehetetlenné, hanem a szünetbeli beszélgetéseket is, a közös tízórai-majszolást, a kacarászást a folyosókon. Elmaradtak a diáktanácsok rendezvényei, a gólyabálok, a szalagavató ünnepségek.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diáktanácsának elnöke, Ráduly István Hunor a Krónikának felidézte, hogy a járvány miatt még a diáktanács elnökévé választása is rendhagyó módon, online zajlott. Eddig nem volt igazán módja összerázni az új vezetőcsapatot, kitalálni jövőbeli terveket.

Természetesen ötleteik voltak, de hamar belátták, hogy a járvány miatt minden elúszik. Ám nem bánkódtak, hiszen tudatában voltak, hogy az egészség, mindannyiunk egészsége fontosabb.

Nyitott fiatalokként hamar alkalmazkodtak a nem szokványos helyzethez: kezdetben csak diáktanácsgyűléseket szerveztek online, majd lassan kitaláltak közösségi tevékenységeket is, például közös online filmnézést. A diáktanács tevékenysége nem „bénult meg” a járvány miatt, karácsonykor adománygyűjtő akciót is szerveztek.

Arra a kérdésre, hogy az iskola vagy a tanárok kértek-e segítséget a diáktanácstól a maszkviselés vagy éppen a kézmosás népszerűsítése érdekében, a diáktanácselnök azt felelte, hogy

bármikor segítenének a jó cél érdekében, de nem volt szükség erre, mert náluk minden diák teljes komolysággal kezelte a járványügyi helyzetet.

Ráduly István Hunor a jövőre kitérve azt mondta, hogy ő realista, így nem hiszi azt, hogy a védőoltás nyomán egyből megoldódik a probléma. Egyelőre arra a forgatókönyvre is vannak terveik, ha vissza lehet térni az iskolába (akkor egy diáktanács-összerázó táborral kezdenék, ahol ki tudnák találni a továbbiakat), és arra is, ha marad az online oktatás – ez esetben az iskola rádiósaival közösen online hallgatható podcasteket (interneten közzétett hanganyagokat) készítenének különböző vendégekkel. A diákvezető reméli, hogy idén nemcsak saját rendezvényeik, hanem az olyan életre szóló események sem maradnak el, mint a gólyagála vagy a maturandusbál.

A tavasszal lesújtó világjárvány Szatmáron is átszervezte az ifjúsági életet. Őri-Pákay Franciska, a Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, hogy náluk sem történt másként: a tervben lévő rendezvényeket „hazavágta” a Covid.

Semmiképpen nem vállalhattuk be azt, hogy egy esetleges gócpontja legyen a fertőzésnek a rendezvényünk” – mesélte Őri-Pákay Franciska.

Emellett ők a Kreatív Szatmár szervezői. Segítenek az egyik legnagyobb múltú egészségügyi és kulturális egyesületnek megszervezni a minden évben megtartandó orvosi találkozót és népszerűsítik Szatmárt a leendő orvosok körében. „Mindent keresztülhúzott a járvány, folyamatosan változott a helyzet, mire meghirdettünk volna valamit, már mások voltak a szabályok, miközben ott voltak a megnyert pályázatok, amelyeket el kellett számolni, s ezeknek is vannak feltételei.

– jelentette ki az egyesület elnöke.

Őri-Pákay Franciska szerint egyesületük „egy csapat őrült fiatalból” áll, akik már nem is mind annyira fiatalok, de céljuk az, hogy Szatmárnémetiben is legyenek olyan rendezvények, amelyek fiatalossá és vonzóvá teszik a partiumi várost, és ez talán befolyásolhatja a fiatalok döntését, hogy a tanulmányaik befejeztével hazaköltözzenek. Jelezte,

mindenki számára nehéz volt elfogadni és főleg megszokni a járvány miatt kialakult helyzetet és törvényeket. Valószínűleg a szatmári fiatalok körében sincs ez másképp, de ugyanúgy, mint mindenki más: alkalmazkodtak.

Bizonyára sokakat a hazaköltözés megfosztott attól a szabadságtól, amit az otthontól távol éreztek, így többek között a közösségi élet hiányát is megszenvedik. Ugyanakkor otthon is felpöröghet az élet. „A tavalyi év utolsó napjaiban tudtuk meg, hogy három hosszú év kihagyás után ismét nyertünk Erasmus+ pályázatot, ami azt jelenti, hogy sok-sok ország fiataljai jöhetnek hozzánk, ha sikerül megszervezni. Utcazene-fesztivál frontján tavasszal lehet majd valamit látni talán, de a kisebb projekteknek van esélyük. Van egy képzéssorozatunk, amelyet még a 2020-as évből hoztunk át és érdekes lehet, mert iskolai segítőknek szól, de közvetve Szatmár megyei gyerekeknek” – ismertette a terveket a Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület elnöke.