Fotó: Archív
2009. március 31., 09:222009. március 31., 09:22
Utólag kiderült: a kormánymegbízott által komolyan vett levél egy sor valótlanságot tartalmaz. Bokor Tibor, a szenátus művelődésügyi bizottságának alelnöke, miután az RTV több alkalmazottjával is elbeszélgetett, a vásárhelyi stúdió volt vezetőjét sejti az etnikai provokáció mögött. A januárig megbízott vezetőként tevékenykedő Ioan Ceauşescu lapunk kérdésére tagadta, hogy köze lenne a prefektusnak címzett levélhez.
A névtelen levél Marius Paşcan bejelentése után vált fontossá. A prefektus után a miniszterelnök, végül a parlament felsőháza is felfigyelt a tartalmára. A szenátus művelődésügyi bizottságában a demokrata-liberális Radu F. Alexandru tűzte napirendre a témát, és meghallgatásra hívatta Alexandru Sassut, az RTV elnökét, valamint az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) élén álló Răsvan Popescut. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Bokor Tibor szerint a beszélgetés után a román pártok képviselői is belátták, hogy a levél valótlanságokra alapozó provokáció, amelynek nem szabad jelentőséget tulajdonítani.
Az írás számos vádat tartalmaz, miszerint a román szerkesztőséget a magyar javára diszkriminálják, legyen szó a pénzek leosztásáról, alkalmazásokról, kinevezésekről, szakmai kérdésekről vagy akár műsorstruktúráról. A feljelentő többek között azzal riogat, hogy a magyar műsorokért felelő Fekete Hajnal arra fogja kötelezni a román adások szerkesztőit, hogy magyarul feliratozzák műsoraikat.
A múlt hét közepén még úgy tűnt, a szenátus ötfős vizsgálóbizottságot küld Marosvásárhelyre, de a testület végül beérte azzal, hogy Bukarestben tárgyalja az ügyet. „Pontról pontra átbeszéltem az ügyet Fekete Hajnallal, és kiderült, hogy a levél valamennyi vádja alaptalan. Néhány kollégám meg az elnök mellőzni akart a bizottsági ülésről, ahhoz, hogy a végén nekem adjon igazat. Ez egy felfújt dolog, ami Ioan Ceauşescutól indulhatott” – közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor.
Kérdésünkre: miből gondolja, hogy a volt megbízott vezető áll a levél mögött, Bokor annyit mondott: az illetőnek nem hosszabbították meg a kinevezését, ettől lehet ideges. A levelet egyébként Kentelki László elektronikus postafiókjából küldték, az operatőrök frissen kinevezett vezetője azonban írásba adta, hogy semmi köze az ügyhöz.
„Én is kizárom, hogy ő írta volna, hisz a levél tartalma őt is érinti, mint olyan magyart, akit egy román kolléga helyébe neveztek ki” – mondta Bokor. Ioan Ceauşescu lapunk megkeresésére cáfolja, hogy bármi köze lenne a névtelen vádaskodáshoz. „Nem foglalkozom efféle dolgokkal” – mondta szűkszavúan az intézmény volt vezetője, akit január elsejétől a kiírandó versenyvizsgáig Elena Alb főkönyvelő váltott.
Az ügyben érintett Fekete Hajnal nem kívánt nyilatkozni lapunknak, mint mondta, ezt belső szabály tiltja, ezért a bukaresti közönségszolgálati osztályra irányított. A magyar szerkesztőség vezetője annyit viszont elmondott, hogy a televízió román és magyar munkatársai között nincsenek feszültségek. Hasonlóan vélekedik az RTV vezetősége is. A közönségszolgálati osztály vezetője, Cătălin Dumitru szerint a prefektus által mondottak nem felelnek meg a valóságnak.
Szász Attila, a CNA tagja egyenesen abszurdumnak tartja az ügyet. Mint mondta, a testület a levél egyetlen „vádpontjával”, a feliratozással foglalkozott. „Egyetlen olyan törvény sem létezik, amely egy regionális adót kötelezne a feliratozásra, vagy megtiltaná neki azt. Szerintem sokkal nagyobb gond az, hogy bizonyos, felelős beosztásban lévő személyek ekkora fontosságot tulajdonítanak egy rosszindulatú, hazugságokat tartalmazó névtelen feljelentésnek” – mondta Szász.
A feliratozás kérdése egyébként a marosvásárhelyi stúdió román és magyar szerkesztősége közös projektje kapcsán merült fel. Amennyiben a központi vezetőség jóváhagyja, a román és magyar tévések a jövőben kétnyelvű híradót szerkesztenének. A negyedórát kitevő román nyelvű híreket magyarul, míg az ugyanekkora magyar híradót románul feliratoznák. Erről, a felmerült gondokról és egyéb kérdésekről készül egyeztetni a stúdió munkatársaival a Marosvásárhelyre látogató Alexandru Sassu, az RTV vezérigazgatója.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
Magyar felirat is lesz a Máramaros megyei Erzsébetbánya helységnévtábláján, amely három nyelvű lesz, miután a helyi tanács megszavazta.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Egy nap alatt hat személy ellen indítottak bűnvádi eljárást a Bihar megyei rendőr-főkapitányság munkatársai, miután forgalomellenőrzés közben engedély nélküli vezetésen kapták őket.
Életbe lépett szerdától a dohányzásra vonatkozó szabályozás – jelentette be Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
Egészségünkre! című orvosi sorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Gynia szülészeti és nőgyógyászati magánklinika főorvosának, dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyásznak a rendelőjébe látogattunk el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi előrejelzése szerint a nagy hőség miatt szerdán elsőfokú (sárga) figyelmeztetés lesz érvényben 12 megyében.
Szerdán délután visszatérhetnek otthonaikba a kilakoltatott parajdiak, miután a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság keddi ülésén úgy döntött, augusztus 13-án 16 órától felfüggeszti a kilakoltatási rendelkezést – jelentette be Bíró Barna Botond.