Faragó Péter: jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint száz kisiratosi áldozata ismert az első és második világháborúnak, ami azt jelenti, hogy az egykori kelet-csanádi, ma Arad megyei település a korabeli lakosságszámhoz képest nagyobb arányban adott hősi halottakat, mint például az egész magyar társadalom 1914 és 1918 között. A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: a Kisiratosi Pieta című műalkotás, Kocsis Rudolf aradi szobrászművész munkája, amelyet szombat délután avattak fel a kisiratosi temetőben.
2024. június 02., 10:042024. június 02., 10:04
2024. június 02., 14:382024. június 02., 14:38
Túry László néhai pápai prelátus, nagyprépost, volt kisiratosi római katolikus plébános 1984-ben egy emléktáblát állíttatott a temetőben a második világháborúban elesett kisiratosiak tiszteletére, de a helyi közemlékezet az első világháborúban odaveszett falubelieket – akik magyar honvédekként harcoltak – is számon tartotta. Amint lehetőség nyílt, nekik is méltó emléket akartak állítani, ez öltött formát a vistai kőből faragott szoborban, amit a temető új parcelláján, a ravatalozó kápolna szomszédságában állítottak fel.
Korondi Erika, a községi rangját idén húsz éve visszaszerző, és a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 83 százalékban magyar lakosságú Kisiratos polgármestere köszöntötte a megjelenteket, a hősi halottak hozzátartozóinak leszármazottait, az emlékezőket, köztük a szomszédos magyarországi Kevermes és Lőkösháza testvértelepülés küldöttségeit.
mivel nem tudjuk, hol nyugosszák örök álmukat. Fontos, hogy a fiatalok is tudják: őseik harcoltak az első és második világháborúban”.
Korondi Erika polgármester köszöntötte az egybegyűlteket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Felidézte, hogy hivatali elődje, az idén áprilisban, 75 éves korában elhunyt Almási Vince kezdeményezte az emlékmű állítását, de nem érhette már meg a felavatást. „Büszke lenne rá, és szerintem a lelke itt velünk” – jegyezte meg Korondi Erika.
Jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet – emelte ki Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének (amúgy kisiratosi illetőségű) elnöke.
Kisiratoson van emlékműve az 1849-es világosi fegyverletételnek, amelynél március 15-én és október 6-án megemlékezhetünk a magyar forradalom és szabadságharc kitöréséről, illetve gyászos végkimeneteléről, de most már azoknak is, akik Kisiratosért, a nemzetért adták életüket, méltó emlékművük van” – fogalmazott a honatya.
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása a Bajoroszágban és a Gyergyóremetén látható szobrai után.
– magyarázta. Mint mondta, a kőtömb egy régi alkotótáborból maradt meg, a közeli Kürtös vasútállomásán találták, és néhai Almási Vince közbenjárására kapták meg.
Az emlékmű leleplezése után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a hősök neveit és a történelmi Magyarország térképét tartalmazó gránit táblánál.
Máthé Lóránd plébános megáldotta az emlékhelyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kunszabó Etelka helyi lakos a második világháborúban nagybátyját vesztette el. „Édesapám testvére, Czank Ferenc, Nagyiratosról nősült ide, agyonvágta a bomba. Nagyiratoson voltak unokatestvérei, akik mindig fájlalták, hogy nem tudták eltemetni méltóképpen, de most már szerencsére meg tudunk emlékezni róla.
– mesélte.
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel: 76 első világháborús áldozat volt, sokan közülük a húszas éveiket sem érték meg.
Nagy részükről nem tudjuk, hol hunytak el. A kisiratosiak többsége a 101-es császári és királyi gyalogezredben szolgált, aminek a gyülekezési helye Békéscsaba volt, ezt Sárgarigó regimentnek hívták annak idején, és mindjárt a szerb fronton vetették be 1914 augusztusában. Az orosz fronton, illetve Doberdónál harcoltak, majd az olasz fronton fejezték be a háborút. De sokan harcoltak a gyulai 2. királyi honvéd gyalogezredben, illetve a nagyváradi 4. királyi honvéd gyalogezredben, és találunk huszárezredekben szolgáló kisiratosiakat, valamint tüzéreket is” – mondta Almási Gábor.
Főhajtás a két világháború kisiratosi áldozatai előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Alapul vettük Túry László plébános 1984-ben felállított emléktábláját. Részben a román hadseregben szolgáltak, de a határ közelsége miatt sokan átszöktek Magyarországra, hogy elkerüljék a besorozást a román hadseregbe, ám utána a magyar hadsereg kötelékében harcoltak. Ezekről tudunk, de a román nyilvántartások hiányosak” – tette hozzá a történész.
A kisiratosi világháborús hősök emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mielőtt megáldotta volna az emlékművet, Máthé Lóránd kisiratosi plébános arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ma is küzdeni kell, de „nem távoli frontokon, hanem itthon kell megvívnunk a harcokat”, utalva a magyar oktatás, a magyar nyelv és kultúra a magyar közösségi élet fenntartásának fontosságára.
Az emlékműavatást a helyi általános iskola diákjainak szavalatai és a Szalbek Vegyeskórus éneklése tette méltóságteljesebbé.
A kisiratosi világháborús áldozatok régi emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!