Képünk illusztráció
A Csíkszeredában és a környező településeken tanító pedagógusok nagy része úgy véli: nem tud lépést tartani a korszerű technológiával. A diákok e téren szerzett tapasztalatai ugyanakkor a pedagógusi szerepkör megváltozásával is járnak a Sapientia oktatója és hallgatója által végzett kutatás szerint.
2017. május 03., 09:112017. május 03., 09:11
A csíkszéki pedagógusok többsége elmaradottnak érzi magát diákjaival szemben a korszerű digitális eszközök, technológia használata terén – többek között ez derült ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatója, Bíró A. Zoltán, valamint Páll Zelinda magiszteri hallgató által tavaly készített tanulmányból.
A szakértők mintegy félszáz Csíkszeredában, valamint a környező települések általános, illetve középiskoláiban tanító pedagógussal készítettek interjút. Az oktatók életkor szerinti megoszlása vegyes volt, elsősorban pedig arra kellett választ adniuk, hogy milyen mértékben vonják be a digitális technológiát a tanítási folyamatba.
A kutatók kíváncsiak voltak például arra, hogy használják-e a tanórákon az internetet, hogyan vélekednek a diákokról mint „digitális bennszülöttekről”, ilyen szempontból mi a véleményük az oktatási rendszerről, illetve milyen mértékben érzik magukat „digitális bevándorlónak”.
A tanulmányból kiderült, hogy egyetlen pedagógus sem zárkózik el teljes mértékben az online információszerzés alkalmazásától. Az oktatók egy része szerint a digitális technológia bevonása nagyobb interaktivitást eredményez, és sokat segíthet a nyelvtanulásban is. Többen megemlítették:
Olyan pedagógus is van, aki használja a diákok által kedvelt Facebookot, illetve tagja a tanulók által létrehozott közösségimédia-csoportoknak, ahol akár az aznapi tananyagot is megbeszélhetik. A pedagógusok egy része ugyanakkor szeretne még fejlődni, mert úgy érzi, utol kell érnie tanítványait, és érdekesebbé teheti a tananyagokat az iskolások számára, ha azokat az általuk kedvelt eszközökkel tanítja.
A kutatásban részt vevő oktatók arról is beszéltek, hogy szerintük a mai gyerekek kevésbé tudnak lelkesedni az új dolgok, a tanulás iránt, mert leköti őket a technológia. Mivel hozzászoktak a gyors információszerzéshez, órán a figyelmük könnyen másfelé terelődik. A pedagógusok úgy vélik: a fiatalok kiválóan, viszont nem célszerűen használják okoseszközeiket, például nem tudnak szöveget szerkeszteni és értelmezni, viszont filmeket, zenét vagy játékokat letölteni annál egyszerűbben.
Fontos szempont az is, hogy az online kommunikációban használt rövidítéseket az oktatási nyelvezetbe is belekeverik, ezért nem alakul ki egyfajta igényesség a saját anyanyelvükkel szemben. A tanulmányból az is kiderült, hogy a tanárok szerint a közoktatási rendszer átfogó reformjára lenne szükség, a mai kor elvárásainak ugyanis már nem tud megfelelni, például nem használja ki, hogy a gyerekek értenek a számítógéphez.
Olyan tanintézetek is vannak viszont, ahol rendelkezésre állnak a modern készülékek, de a pedagógusok nem tudják használni ezeket. Néhány oktató ugyanakkor úgy véli, a tananyag leadása mellett nincs elég idő arra, hogy még a technológiai újításokkal is foglalkozzanak.
A tanulmány utolsó témakörének elemzéséből az tűnik ki, hogy a pedagógusok nagy része úgy gondolja, nem tud lépést tartani a korral. Mások véleménye szerint már nem a tanár az információ egyetlen birtokosa, mint régen, akit a gyerekek tiszteltek tudásáért. Vannak azonban olyan pedagógusok is, akik a házi feladatot az interneten keresztül küldik el a gyermekeknek.
Első az úgynevezett distanciatermelés, azaz a pedagógusok azon meglátása, miszerint a digitális világ nem az ő területük, ezért távol tartják magukat tőle, maradnak a számukra hagyományos oktatási módszerek mellett.
A második a pedagógusi szerep autoritásával kapcsolatos kételyek, feltevődik ugyanis a kérdés, hogy tulajdonképpen ki tanít kicsodát? Ennek kapcsán felvetődik a hagyományos pedagógusi szerepről való lemondás kérdése. A harmadik viszonyulási mód az egyéni kezdeményezéseket és megoldásokat helyezi előtérbe, tehát akkor is tenni kell valamit, ha a személyes képességek, tudás nem elegendő, illetve az intézményi feltételek nem megfelelőek.
Egy 40 MW teljesítményű napelemparkot helyeztek üzembe az Aradtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Újpanád községben. A beruházó osztrák tőkéjű vállalat két másik Arad megyei településen tervez hasonló, zöldenergiát termelő telepet létesíteni.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra Hargitafürdőn és a Bucsin-tetőn, miután a térségben kedd este havazni kezdett.
Hamis riasztásért 2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
Bár a hó valószínűleg nem marad meg sokáig, kedden este lehullott az első hó az idei télen a kincses városban.
A felújított dévai vár fogadta a Dávid Ferenc emlékzarándoklat résztvevőit november 9-én, szombaton – idén 26. alkalommal gyűltek össze Erdélyből és a külhoni területekről is a magyar unitáriusok.
Meghalt kedden Silviu Prigoană üzletember a Brassó megyei Törcsváron, miközben több személy társaságában ebédelt egy vendéglőben.
A határrendészet és a Salvamont egy ukrán állampolgárságú fiatal férfit keres, aki a Máramarosi-havasokon keresztül érkezett Romániába, de egy napja nyoma veszett.
Hamarosan megnyílik az Arad Megyei Múzeumban az Agyaghadsereg – Az első kínai császár halhatatlan katonái című kiállítás, amely a Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák történetét mutatja be Romániában elsőként a Maros-parti városban.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 28, illetve egy 35 éves férfit, miután tetten érték őket Kolozsváron, amint autójukban 17 kilogramm kábítószert szállítottak.
Durva közjáték szakította meg a brassói városi közgyűlés hétfői ülését: Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőséges, magyargyűlöletéről hírhedt politikusa majdnem összeverekedett Allen Coliban korábbi polgármesterrel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!