2009. január 29., 08:482009. január 29., 08:48
Precedensértékű ítélet született Strasbourgban a 2000. január 30-án Nagybányán történt ipari baleset kapcsán. Az Európai Emberjogi Bíróság elmarasztalta Romániát amiatt, hogy nem tett meg mindent a tiszai ciánszennyezés bekövetkeztének megakadályozása érdekében, ezáltal pedig veszélybe sodorta a máramarosi megyeszékhelyen működő színesfém-feldolgozó vállalat közvetlen közelében élő polgárok életét. A strasbourgi bíróságon Vasile Tătar és fia, Paul indított pert Románia ellen, és keresetében a két nagybányai lakos azt állította: a lakhelyüktől mindössze száz méterre működő ipari vállalat által alkalmazott ciántechnológia veszélybe sodorta az életüket. A felperesek sérelmezték, hogy a román hatóságok egyetlenegy felmérést vagy tanulmányt sem végeztek az arany- és ezüstbányában zajló termelésnek a környezetre és a lakosságra kifejtett hatásáról, illetve ennek megelőzéséről, továbbá azt állították: Paul Tătar asztmás megbetegedése a kilenc évvel ezelőtti ciánkatasztrófa nyomán jelentősen súlyosbodott. Éppen ezért a nagybányai apa és fia 146 ezer eurós anyagi, valamint 50 ezer eurós erkölcsi kártérítést követelt a román államtól egészségük károsodása miatt.
Kedden kihirdetett ítéletében az emberjogi bíróság megállapította: Románia megsértette a felpereseknek a háborítatlan magánélethez való jogát, ezáltal az állam áthágta az Európai Emberjogi Konvenció 8. paragrafusát, amely többek között az egészséges környezethez fűződő jogot is szavatolja. Strasbourg egyúttal arra a következtetésre jutott, hogy a román hatóságok nem támasztottak olyan feltételeket a nagybányai üzem számára, amelyek révén elkerülhető lett volna a környezet és az emberi szervezet károsodása, sőt mi több a tiszai szennyezés után sem korlátozták a színesfém-feldolgozást, noha komoly aggályok merültek fel a technológia biztonságát illetően. A bíróság mindemellett – az Egészségügyi Világszervezet tanulmányára hivatkozva – nem talált ok-okozati viszonyt Paul Tătar légúti megbetegedése és a nátriumcianidos ipari technológia alkalmazása között, ezért sem anyagi, sem erkölcsi kártérítést nem ítélt meg a felpereseknek, a román államot viszont 6200 eurós perköltség megtérítésére kötelezte. „Megelégedéssel tölt el a strasbourgi ítélet, hiszen bizonyosságot nyert, hogy a román hatóságok fittyet hánytak a polgárok érdekeire, amikor lakóterük közvetlen közelében engedélyezték egy meddőhányó működését. Remélem, a történtekből okulva a jövőben jobban figyelnek a környezet óvására” – kommentálta az ítéletet az önmagát meggyőződéses ökológusnak nevező Vasile Tătar.
Miközben Strasbourg már elmarasztalta Romániát, a magyar államnak még mindig nem sikerült végső győzelmet aratnia a tiszai ciánkatasztrófa miatt indított per során. Magyarország nem sokkal azután perelte be a Nagybányán akkoriban Aurul Rt. néven, a román állam résztulajdonában működő vállalatot, hogy a bozintai zagytározón keletkezett gátszakadás nyomán százezer tonna, ciánt tartalmazó zagy ömlött a Zazaron és a Láposon keresztül a Tiszába, példátlan pusztítást végezve a folyó élővilágában. A budapesti Fővárosi Bíróság 2006-ban az időközben Transgolddá keresztelt vállalatot tette felelőssé a katasztrófáért, a magyar állam által követelt 28,5 millió dolláros kártérítés ügyében azonban a mai napig nem született ítélet. Ennek oka, hogy az Aurulhoz hasonlóan az azóta csődeljáráson átesett Transgold sem létezik már, mivel három évvel ezelőtt 16 millió lejért felvásárolta a brit Oxus Gold és a kazahsztáni KazahGold színesfém-feldolgozó, és a vállalat nem is képviselteti magát a budapesti peren.
„Jelenleg újabb tárgyalás kitűzésére várunk, de ha jogerőre emelkedik a Transgold felszámolási eljárása, akkor már nem lesz alperes, így a vállalat megmenekülhet a kártérítés kifizetése alól” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Szecskay András, a magyar államot a ciánperben képviselő ügyvéd. Szerinte azonban a jogalap és a felelősség tekintetében Magyarország mindenképp erkölcsi győzelmet aratott azáltal, hogy megállapítást nyert a nagybányai üzemnek a ciánkatasztrófa miatti felelőssége, és mindezt a román környezetvédelmi hatóságoknak feltétlenül figyelembe kell venniük, amikor a gyár újraindítását mérlegelik, mivel őket is felelősség terheli a biztonsági intézkedések foganatosításáért. Csakhogy a jelenleg már teljes egészében a kazahsztániak birtokában lévő, Romaltyn Mining Rt.-ként fungáló létesítményben – amelyért újabban az orosz Polyus Gold aranykitermelő mamutvállalat érdeklődik – jó ideje nem folyik termelés. A román környezetvédelmi minisztérium ugyanis az integrált környezetvédelmi jóváhagyás hiányában 2007 végén bevonta a cég működési engedélyét, mivel nem teljesítette az Európai Uniónak az integrált szennyezésmegelőzésre és -csökkentésre vonatkozó irányelveit.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Magyar kulturális napok név alatt, kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítást: immár hagyományosan lesz kenyérszentelés a Bémer téren, másnap pedig befutnak a Szent László térre a virágkocsik a Debreceni Virágkarneválról.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).