Eurokongresszus Aradon

A kongresszus előestéjénMarkó a vajdasági, felvidéki, kárpátaljaiés horvátországi magyar szervezetek vezetőivelfolytatott megbeszélést a határon túlimagyar közösségek helyzetéről, azegyüttműködés további lehetőségeiről.A szövetség európai parlamenti jelöltlistájátvezető Nagy Zsolt távközlési miniszter általaz RMDSZ első európai kongresszusának nevezett,pénteken 13 órakor kezdődő kétnaposrendezvényen 554 küldött és közel 100meghívott vesz részt. A szervezők az RMDSZ legfelsőbbdöntéshozó fórumának munkálatairameghívták a romániai és magyarországiparlamenti pártok, valamint a Romániában működődiplomáciai képviseletek vezetőit, és jelenlesznek az EU legnagyobb politikai erejének számítóEurópai Néppárt politikusai is.

Élő emlékezet

Nyolcoldalas mellékletteltisztelgünk az RMDSZ 8. kongresszusa előtt. Csak a számbeliegybeesés véletlen, minden egyéb előremegfontolt szándékkal történt. Az aradiösszejövetelre ugyanis az év egyik legfontosabbbelpolitikai eseményeként tekintünk, mint olyanléptékű momentumra, amely csapásiránytszab a hazai magyarság számára az országelső uniós évében.
Úgy döntöttünk,megpróbálunk segíteni a szövetségcélkitűzéseinek megjelölésében,hiszen a múlt ismerete nélkül esetenkéntzavarosnak tűnhet a jövő. Kongresszustörténetiösszefoglalónkkal, az RMDSZ-szel szembeni választásiopciók alakulásának érzékeltetésévelvagy a belső döntéshozási mechanizmusradikalizálódásának nyomon követésévela közös emlékezetet igyekszünk életrekelteni. De nemcsak a küldötteknek szeretnénk mankótnyújtani a józan döntéshozatalhoz, hitünkszerint az olvasó is árnyaltabban kezelheti majd akongresszusi döntéseket, illetve azok későbbilecsapódását.
Aki belemélyed mellékletünkolvasásába, joggal teheti fel a kérdést:miképpen hiányozhat belőle a szövetségelnökének programhirdetése, az elmúlt négyév eredményeit latolgató, a hiányosságokokait feszegető nyilatkozata? Az olvasó hiányérzetébenmi is osztozunk, Markó Béla azonban sem sikerélményeit,sem csalódásait nem kívánta előzetesenmegosztani lapunkkal. A jelenség – akár cseppben atenger – hűen jellemzi az RMDSZ kommunikációsnehézségeit, amit részben talán indokolaz EP-jelölések körüli, kétesélyeskimenetelűnek ígérkező vita. Az elnökielzárkózás azonban vitathatatlanul sértia Krónika-olvasók – potenciálisRMDSZ-választók – információhoz valójogát, s ezt már jóval nehezebben lehetnemegmagyarázni.
A négy évvel ezelőttikongresszus után azt kívántukönmagunknak-mindannyiunknak, hogy az RMDSZ mihamarabb hagyjamaga mögött a Szatmárnémetiben hangszereltsikerszimfónia mellékzöngéit, hiszen aromániai magyarság csak akkor válhat sajátegységének tényleges birtokosává.Hogy most miben reménykedjünk? Talán abban, hogyaz azóta sem enyhülő politikai huzatban mégsemfagyott be kinyithatatlanul az egymásra találáskiskapuja.

Csinta Samu