Álmok ködében. Erdély egyik legvonzóbb szabadidőközpontjává tennék a Bélesi-tó környékét
Fotó: Gazda Árpád
Páratlan erdélyi turisztikai attrakcióként, szabadidőközpontként képzeli el a Bélesi-tó környékét Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke. A fél évszázaddal ezelőtt lakott terület elárasztásával, mesterségesen kialakított jósikafalvi víztározót körbe lehet majd biciklizni, hiszen a Bélesi-tó részese egy nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projektnek. A leendő üdülőparadicsom a közeli Vigyázó-hegységben osztrák–svájci mintára kiépítendő sípályakomplexummal egészülhet ki – egyelőre álmok szintjén.
2025. február 12., 14:012025. február 12., 14:01
Alin Tișe a Horia Nasra Show című videópodcastben beszélt – elmondása szerint a nyilvánosság előtt első ízben – a Bélesi-tó fejlesztési terveiről. A nemzeti liberális politikus a volt szociáldemokrata parlamenti képviselő műsorában elmondta, kerékpárút épül a tó körül, mégpedig az úgynevezett Velo Apuseni projekt részeként, amelyet Kolozs megye Bihar és Fehér megyével közösen valósít meg, európai uniós támogatásból.
„A tó szabadidőközponttá válik, vízen úszó felfújható berendezésekkel, elektromos csónakokkal, kajak-kenu-pályákkal, szállodával, amelyet egy magánvállalkozó fog építeni a gát közelében. Tehát a Bélesi-tó Kolozs megye fontos »akvaparkjává« válik, és nyilvánvalóan nagy vonzereje lesz” – jelentette be Alin Tișe.
Fotó: Gazda Árpád
A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat már benyújtotta az európai finanszírozáshoz szükséges dokumentációt. Ez lehetővé teszi a projekt megvalósítását anélkül, hogy a megyei költségvetést terhelné, ugyanakkor biztosítja a kivitelezés magas színvonalát.
Fotó: Gazda Árpád
Mint ismeretes, a Velo Apuseni nevű, az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként 22 millió eurós uniós finanszírozást nyert kerékpárút-építési projekt összesen 227 kilométeres bicikliút létesítését célozza Bihar, Kolozs és Fehér megyében. A három erdélyi-partiumi megyét érintő kerékpárút több mint 40 százaléka, legalább 92 kilométer Kolozs megyén halad át, nyolc község, Meregyó, Jósikafalva, Havasnagyfalu, Roska, Kiskalota, Kalotaszentkirály, Székelyjó és Kissebes területén.
A finanszírozási szerződést 2023-ban írták alá; mivel PNRR-es támogatásról van szó, 2026 végéig meg kellene valósítani a projektet. Tavaly ősszel Alin Tișe reményét fejezte ki, hogy hamarosan minden engedély meglesz, és 2025-ben nekifoghatnak a kerékpárút-építésnek. Amely környezetvédelmi hozzájárulásokat is feltételez, hiszen az útvonal nagy része természetvédelmi területeken halad át. Maga a Bélesi-tó is az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park része.
Fotó: Gazda Árpád
Amint arról beszámoltunk,
Egyes vélekedések szerint a községvezetés kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzat saját hatáskörébe vonja a jósikafalvi víztározó körüli értékes területek hasznosítását, ami az ingatlanfejlesztők, valamint cégek és természetes személyek érdeklődése ismeretében busás hasznot hozna a településnek.
A nemzeti parkokra vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a helyi hatóságok csupán a park tudományos tanácsának jóváhagyásával értékesíthetnek területeket, ahogy fejlesztési projekteket is csak ennek engedélyével valósíthatnak meg.
Fotó: Gazda Árpád
Az Erdélyi-szigethegységben, a Gyalui-havasok és a Vigyázó-hegység között 1125 méter magasságban fekvő Jósikafalva (Beliș) község és környéke népszerű turistacélpont az onnan mintegy 60 kilométerre keletre fekvő Kolozsvár vonzáskörzetében. A közeli Havasnagyfaluban sípálya is van.
Ez azonban eltörpül ahhoz képest, amit a Vigyázón terveznek:
A Székelyjó községgel partnerségben elképzelt nagyberuházás a Vigyázó-hegység keleti oldalán, mintegy 1100 méteres tengerszint feletti magasságtól a csúcsig (1836 méter) terjedne. Még „elrugaszkodottabb” ötletek szerint a síkomplexumot összekötnék a biharfüredi, illetve lepusi sípályákkal is.
Fotó: Gazda Árpád
A Bélesi-tóként ismert jósikafalvi mesterséges víztározót a Gyalui-havasok, a Vigyázó-hegység és az Öreghavas határolja, területe 9,8 négyzetkilométer. A kommunizmus idején, az 1970-es években épült gát a Meleg-Szamos vizét fogja fel; vízerőmű működtetésére és árvizek megelőzésére épült, miután lebontották és elárasztották a völgyben épült falut, a lakosokat a közeli hegyre költöztették.
Az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park területén lévő jósikafalvi víztározó környékén számos panzió és hétvégi ház van, de nemzetközi szállodalánc eddig nem nyitott hotelt a főleg bakancsos turisták által látogatott térségben. Ugyanakkor ez a jövőben nem lesz így, hiszen Hampton by Hilton márkanév alatt nyílhat újra egy szálloda az Erdélyi-szigethegység közkedvelt turisztikai térségében, a Bélesi-tó partján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
Elindultak a lovas zarándokok csütörtökön Sepsiszentgyörgyről a szombaton tartandó csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Kánikulára figyelmeztető elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!