Fotó: Kristó Róbert
2012. január 17., 09:432012. január 17., 09:43
„Az eredeti tervhez képest sokat késett a beruházás, de nem a részvényesek, hanem a román törvénykezés vontatottsága miatt. A 2008 novemberében megjelent 220-as számú törvény szabályozta a zöldenergia kötelező átvételi rendszerét – azok a cégek, amelyek ilyen módon állítanak elő energiát, úgynevezett zöldkártyát kapnak, és a fosszilis tüzelőanyagból energiát előállító cégeknek a forgalmazott mennyiség 15 százalékát ezek felhasználásával kell biztosítaniuk. Egy ilyen erőmű nem jövedelmező, ha nincs premizálási rendszer. A jelzett törvényt nem alkalmazták, hanem kihoztak egy hazai változatot, aztán 2010-ben megjelent egy 139-es számú törvény, amelyet szintén nem alkalmaztak. Egy évvel később ismét elővették a 220-as törvényt, amelynek végleges változata tavaly ősszel jelent meg uniós jóváhagyás után, és novembertől alkalmazzák” – elevenítette fel a történteket Benkő Sándor, a beruházásban érdekelt olasz többségi tulajdonú, Romániában bejegyzett cég igazgatója. A vállalkozásban a város is 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, az erről szóló megállapodást még 2008-ban kötötték meg.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a cég Csíkszereda nyugati ipari övezetében, a Rét utcában vásárolt területet, ahol 2010-ben el is kezdődött az alapozás: 28 alappillért megöntöttek, aztán elmaradt a folytatás. Ez a helyszín tűnt a legmegfelelőbbnek, mert az erőmű ellátásához szükséges nehézgépjármű-forgalom nem a városon halad át, emellett közel van a magasfeszültségű elektromos hálózat, ami lehetővé teszi az itt előállított áram eljuttatását az országos rendszerbe.
Az sem mellékes, hogy ipari létesítmények is vannak a közelben, amelyeknek hőenergiát adhat el az erőmű. „Nincs akadálya a folytatásnak, az összes szükséges engedély megvan. Várhatóan ebben az évben a munka nagy része elkészül, jövőre már üzembe is lehet helyezni” – nyilatkozta most Benkő.
A létesítmény óránként kilenc megawatt hőenergia és hét megawatt elektromos energia előállítására lesz képes. Fő terméke az elektromos áram lesz, de a hőenergiát gőz vagy víz formájában szintén értékesítenie kell.
Mint megtudtuk, erről ipari felhasználókkal is tárgyalnak, de egyik jelentős haszonélvezője lehet a város is. „Csúcsidőszakban a város hőenergia-szükséglete 12 megawatt – bár az igény azóta csökkent a távhőről történt leválások miatt. Az itt előállított hőenergia a jelenleginél jóval kedvezőbb áron juthat el a város mélyebben fekvő negyedeibe” – magyarázta az igazgató. Kérdésünkre Ráduly Róbert Kálmán polgármester megerősítette, a város számít erre a beruházásra, mert olcsóbb hőenergiához jutna. „Mindig is kerestünk egy alternatívát a gázra. Ha a jelenlegi 90 eurós előállítási ár helyett a szerződésben szereplő 35 eurós áron kapnánk meg a hőenergiát, az nagy segítséget jelentene” – vallja az elöljáró.
Kovács Attila
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.