Fotó: A szerző felvétele
2009. november 16., 10:512009. november 16., 10:51
Bauer Edit szlovákiai, Schöpflin György és Tabajdi Csaba magyarországi, illetve Sógor Csaba romániai EP-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió és a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány vendége volt. A külföldi politikusok Sógor Csaba vezetésével vitáztak arról, hogy mit lehet, mit kellene tenni az Európai Unió szintjén ahhoz, hogy a nyugat-európai politikusok érzékennyé váljanak a kisebbségi kérdéskör iránt, hogy végre olyan uniós normarendszer szülessen, amely szavatolja az egyes tagállamokban élő, őshonos népcsoportok jogainak érvényesülését.
A vitaesten Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja is részt vett.
A bevezetőben Bauer Edit elsősorban a szlovákiai nyelvtörvény buktatóiról szólt. Úgy vélte: a törvény legbántóbb vetülete az, hogy „az intim magánszférába is be akar avatkozni, például abba, hogy az orvos milyen nyelven beszéljen a betegével.” A képviselő – akinek édesapja születésétől haláláig ugyanabban a kisvárosban élt, mégis élete során öt állam polgára volt – sajnálattal tapasztalja, hogy a nyugat-európai politikusok nem értik, nem ismerik, nem teszik magukévá a kelet-európai kisebbségek gondjait.
Véleményét Tabajdi Csaba magyarországi EP-képviselő is osztotta. „Az Európai Parlament ódzkodik a kisebbségi kérdéstől. Az Európai Unió nem alkalmas eszköz a kisebbségi kérdés rendezésére. Nincs felkészülve például a Trianon-szindróma kezelésére” – vélte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. A politikus szerint Románia túlságosan könnyen csatlakozhatott az Unióhoz, nem követeltek tőle megfelelő garanciát arra nézve, hogy rendezi a kisebbségek helyzetét, sőt, és a román kormány még azt sem tartja be, amit megígért, részletezte Tabajdi Csaba a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényre utalva. Hozzátette, más államokban is komoly gondok vannak ezen a téren. Lettországban például 400 ezer orosz ajkú lakosnak nincs állampolgársága. Ugyanakkor miközben az EP nem foglalkozik érdemben a kisebbségi jogokkal, az Unió polgárainak a 15 százaléka valamely kisebbség tagja, és ebből 8 százalék őshonos népcsoporthoz tartozik, mutatott rá.
Az EP-képviselők szerint amíg nem sikerül megteremteni az EU kisebbségvédelmi rendszerét, addig az egyes tagállamokban élő népcsoportok nem számíthatnak nemzetközi támogatásra.
Frunda György optimistább hangnemet ütött meg. Az Európa Tanács (ET) romániai küldöttségének tagja szerint „a közeljövőben a nemzeti parlamentek hatásköre csökkenni fog”, ezért olyan nemzetközi normák fognak érvényesülni, amelyek a kisebbségi lét javulásához vezetnek. Az RMDSZ-es szenátor szerint az Uniónak azokat a szabályokat kellene átvennie, amelyek az ET szintjén már léteznek a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája, valamint a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény egy az egyben átvehető lenne, ezeket kellene elfogadnia az EP-nek is, fejtette ki.
Schöpflin György is egyetért ezzel, abban viszont ellentmondott Frundának, hogy csökkenni fog a nemzetállamok parlamentjeinek a hatásköre. „Mindenképpen erősödni fognak a nemzetállamok, ezután sem tartják majd be az ígéreteiket, sőt azokból a jogokból is visszavesznek majd, amelyeket eddig megadtak” – vélte a magyarországi politikus.
A vita minden résztvevője egyetértett abban, hogy a nyugat-európai mérvadó politikusok nem tudnak és nem is akarnak különbséget tenni az őshonos és a bevándorló népcsoportok között. A magyar EP-képviselők nem remélik, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépése után radikálisan változni fog a kisebbségek sorsa. Ennek ellenére – szövetségeseket keresve – ezután is egységesen kívánnak fellépni az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei magyarság ügyének a képviseletéért. El szeretnék érni, hogy létrejöjjön egy ellenőrző rendszer, amelynek keretében a már csatlakozott államokat is elszámoltatják. „A kisebbségi kérdés képviselete olykor reménytelennek tűnő, sziszifuszi küzdelem. De mi ezt vállaljuk. Tény, hogy amit 500 év alatt elődeink elrontottak, azt öt év alatt nem lehet helyrehozni” – összegzett Tabajdi Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
Látogatottsági adatok