A kolozsvári polgármesteri hivatal elutasítja a magyar nyelvhasználatnak a közintézményekben történő kiterjesztését
Fotó: Rostás Szabolcs
Anyanyelvhasználati jogot követel a kolozsvári magyarok számára a közintézményekben a Székely Figyelő Alapítvány. Az ügyben három éve pereskedő civil jogvédő szervezet cáfolja Emil Boc polgármester – ügyvédje által a csíkszeredai törvényszéken, illetve a marosvásárhelyi táblabíróságon tolmácsolt – elutasító állításait, miszerint a kolozsvári magyarok nem igénylik a magyar nyelv használatát.
2024. március 22., 19:032024. március 22., 19:03
2024. március 25., 12:352024. március 25., 12:35
Harmadik éve pereskedik Kolozsvár polgármesterével, Emil Bockal a Szekler Monitor (Székely Figyelő) Alapítvány. Mint ismeretes, hosszas bírósági eljárás után a kolozsvári városháza arra kényszerült, hogy a kincses város határában elhelyezze a háromnyelvű, román, magyar és német településjelző táblákat. A székelyföldi jogvédő alapítvány szerint azonban a 2001/215-ös törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó többi előírásait a polgármesteri hivatal már nem alkalmazta.
„A háromnyelvű településjelző táblák kihelyezését követően levelet küldtünk Emil Boc polgármesternek, amiben szorgalmaztuk, hogy a 215-ös számú közigazgatási törvény előírásai szerint a kolozsvári közintézményekre is kerüljön ki magyar felirat, a közintézményekben legyenek magyar nyelvű tájékoztató szövegek, illetve az ügyfelek használni tudják a magyar nyelvet a hivatali ügyintézés során” – összegzi a Kolozsvár polgármesteréhez intézett kérést Árus Zsolt, a székelyföldi alapítvány vezetője.
ezért a közigazgatási törvény ide vágó passzusainak alkalmazása nem kötelező érvényű az önkormányzat számára. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a 286 598 lakossal rendelkező Kolozsvárt 33 603-an vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság kevesebb mint 12 százalékát jelenti.
A Székely Figyelő Alapítvány ezt követően indított peres eljárást a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a Hargita megyei törvényszéken, Csíkszeredában. Beadványukat azzal támasztották alá, hogy a közigazgatási törvény alkalmazási módszertanát tartalmazó 2001/1206-os számú kormányrendeletben tételesen Kolozsvár is szerepel azoknak az erdélyi településeknek a listáján, ahol az anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell. Ezt a jogszabályt azóta sem vonták vissza, következésképpen ma is hatályos. Árus Zsolt szerint egy megszerzett jogot nem lehet visszavonni, ezért Emil Bocot kötelezni kell a közigazgatási törvény alkalmazására.
A csíkszeredai törvényszék első fokon azzal az indoklással utasította el a székelyföldi alapítvány keresetét, hogy a perben nem lehet érintett, a székhelye nem Kolozsváron van bejegyezve. Az alapítvány fellebbezett, és a marosvásárhelyi táblabíróság helyt adott az erdélyi magyarság nyelvi jogaiért harcoló civil szervezetnek, az iratcsomó visszakerült a csíkszeredai törvényszékre. Második nekifutásra a csíkszeredai bírák azzal utasították el az alapítvány kérését, hogy a kincses városban már nem él húsz százaléknyi magyar, így nem is kérhető a magyar nyelvhasználat a közintézményekben.
Nehezen barátkoznak vele. A 2017-ben kihelyezett háromnyelvű helységnévtábla magyar felirata volt már lemázolva
Fotó: Facebook/Oláh Emese
Újabb fellebbezés után ismét a marosvásárhelyi táblabíróságra került az ügy, ahol idén március 18-án tartották az első tárgyalást. A kolozsvári polgármesteri hivatal képviseletében megjelent ügyvéd azzal az indokkal kért halasztást, hogy a hivatal a legfelsőbb bíróságon az ügy áthelyezését kérte.
Jelenleg mindkét peres fél a legfelsőbb bíróság döntésére vár, hogy helyt ad-e a kolozsvári polgármesteri hivatal kérésének, vagy Marosvásárhelyen folytatódik a per.
Árus Zsolt a Boc nevével fémjelzett adminisztráció félretájékoztatásáról számolt be a Krónikának. Kolozsvár polgármesterének képviseletében a hivatal jogásza azzal érvelt a bírósági perek során, hogy a magyarság számarányának csökkenése nem teszi indokolttá a törvény alkalmazását, másrészt
Árus Zsolt: „egy törvényt nem azért kell betartani, mert valaki kéri, hanem mert kötelező”
Fotó: Gergely Imre
„A polgármesteri hivatal érvelése nevetséges. Egy törvényt nem azért kell betartani, mert valaki kéri, hanem mert kötelező. Mi az érvényben levő romániai jogszabályokkal bizonyítottuk, hogy a 2001-es számú közigazgatási törvény előírásait a helyi önkormányzatoknak alkalmazniuk kell. A törvény nem írja elő, hogy ahol húsz százalék alá csökken a magyarság részaránya, ott le kell venni a kétnyelvű feliratokat vagy hogy a többi kisebbségvédelmi előírás is okafogyottá válna” – magyarázta lapunknak Árus Zsolt.
Az alapítvány jogi képviselője a bírósági tárgyalásokon azzal érvelt, hogy a Románia által is elfogadott 1201-es Európa tanácsi egyezmény hangsúlyozza: ahol jelentős számú kisebbség él – az ET-határozat nem említ számarányokat –, ott biztosítani kell az adott népközösség széleskörű anyanyelvhasználati jogát. A nemzetközi előírást Romániának is jóhiszeműen végre kell hajtania. Az elmúlt években az Európa Tanács többször is azt kérte a román kormánytól, hogy csökkentse a közigazgatási törvényben szereplő húsz százalékos küszöbértéket. Az erről szóló dokumentumokat az alapítvány csatolta az ügyiratcsomóhoz.
A per során a Székely Figyelő Alapítvány arra is hivatkozott, hogy
Árus Zsolt elismerte, hogy egy kolozsvári természetes személy vagy a kincses városban bejegyzett civil szervezet nagyobb eséllyel nyerhetne hasonló perben. Mint portálunknak fogalmazott, egy nagy számú magyar közösség jogairól van szó Erdély fővárosában, amihez Emil Boc polgármester ellenségesen viszonyul.
Ezentúl magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek a magyar közösséghez kötődnek valamilyen formában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.
A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!