2007. február 22., 00:002007. február 22., 00:00
Romániában tavaly kezdtékmeg a fertőző fehérvérűségben szenvedő lovakleölését, értük az államelvileg kárpótlást fizet. Az államviszont hónapok múlva sem törleszti tartozását,ezért azok, akiknek még megvannak az állataik,egyre ellenségesebben viszonyulnak a betegségfelszámolását célzókormányprogramhoz. „A tavaly márciusban végzettszűrővizsgálatok alapján megállapították,hogy Romániában 16 ezer ló fertőzött,ebből 2750 a mi megyénkben – nyilatkozta a Krónikánakdr. Corneliu Ceicã, a Szatmár Megyei Állat-egészségügyiIgazgatóság vezetője. – Ez azt jelenti, hogy amegyében az állatok 17–18 százalékátkell elpusztítani, míg az országos átlagmindössze 5,5 százalék körüli. Mivezetjük a szomorú statisztikát.” Mivel alóállomány tetemes részét azAvasban tartják, ezért a leölési kampánynagyobb hangsúlyt kap a térségben. „Komolygondjaink vannak például Turc és Bikszádközségben, ahol nem hajlandók megengedni azállatorvosnak, hogy vérmintát vegyen a lovaktól,pedig minket évi két ellenőrzésre köteleza törvény – panaszolja az orvos. – Félnek,hogy kiderül: betegek az állataik. Nekünk viszontmuszáj évente kétszer felmérni azállományt, hogy lássuk, nem terjed-e továbba fertőző fehérvérűség.”
Amint a turci körzetiállatorvostól, dr. Tiberiu Maniþátólmegtudtuk, az emberek egy része azt sem engedi meg, hogy azoltásokat beadja a lovaiknak. A településről atavaly ősszel vittek másodízben lovakat a vágóhídra,és még senki sem kapta meg a kárpótlást.„Szatmár megyében az én körzetemben van alegtöbb ló, és a 926 állatból 171beteg – részletezte az állatorvos. – Eddig 27 lovatvittek a vágóhídra, és senki nem kaptamég meg a pénzét. A gazdák dühösek,és nem értik meg, hogy nem az orvos a felelős ahelyzetért, hanem a mezőgazdasági igazgatóságkésik a kifizetésekkel.”
MészárosJúlia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
Látogatottsági adatok