A szászfenesi római katolikus templom az évekig ott álló táblával
Fotó: Cluj24.ro
Évekig zavartalanul állt, most vélhetően a román sajtóban megjelent cikkek hatására eltávolították a szászfenesi római katolikus templom mellől azt a táblát, mely Mihály vajdával hozta összefüggésbe a jóval régebbi Kolozs megyei istenháza építését.
2022. május 03., 08:112022. május 03., 08:11
2022. május 03., 14:072022. május 03., 14:07
Több éves „fennállása” után pénteken eltávolították a szászfenesi római katolikus templom mellől azt a turisztikai táblát, mely egy baki folytán Mihály vajda (Mihai Viteazul) uralkodásával hozta összefüggésbe a havasalföldi fejedelem koránál két évszázaddal korábban épült istenházát.
Csakhogy a római katolikus templom mellé állított pannó szövegéből figyelmetlenség folytán kimaradt egy pont, így a rövid ismertető úgy állította be, mintha a 13–14. században épült templomot Mihály Vitéz havasalföldi vajda uralkodása idején (1593–1600) emelték volna. „Este amintita pentru prima data in 1342 pe timpul lui Mihai Viteazul. Este un monument din secolul al XIV-lea, edificiu construit in stil gotic târziu” (Első alkalommal 1342-ben említik, Mihály Viteazul idejében. 14. századi műemlék, késő gótikus stílusban emelt épület”) – állt a táblán, melynek történelemhamisító feliratára múlt csütörtökön hívta fel a figyelmet a Cluj24. A kolozsvári hírportál azt rótta fel a községvezetésnek, hogy 250 évvel „megfiatalította” a román történelmi személyiséget.
A lelkész szerint a római katolikus egyházközségnek semmi köze a táblához, azt a községvezetés tette ki „Az ökumenikus Szászfenes” elnevezésű projekt keretében, és több mint öt éve állt az istenháza mellett, az egyház területén. Felállításának körülményeiről nem tudott részleteket elárulni, mivel még elődje idején került oda. A felirat szerint azonban a projekt az Európai Uniós és a román kormány támogatásával valósult meg.
akárcsak annak honlapján is, mely hétfőn már nem volt elérhető. A „Florestiul Ecumenic” Facebook-oldal ugyanúgy nem használ ékezeteket, mint a tábla készítője, az azonban kiderül belőle, hogy a Szászfenes területén található templomokat akarja a turisták figyelmébe ajánlani.
A felirat készítői a román karakterekről is megfeledkeztek
Fotó: Cluj24.ro
A román karakterek használata nélkül készített leírás minden templomnak szán pár sort, a római katolikus istenházánál a következő szöveg szerepel: „Parohia romano-catolica din Floresti este amintita pentru prima data in 1342. Pe timpul lui Mihai Viteazul si cativa ani si dupa stapanirea lui in Transilvania, la Floresti a fost un puternic centru al calugarilor iezuiti, protejatii voievodului muntean si al urmasului sau, Radu Serban”.
Tehát a tábla készítői eltekintettek a mondat végi ponttól és összemosták a két mondatot, melyből a második Mihály vajdát a jezsuiták védelmezőjeként „emeli be” a 250 évvel korábbi történetbe.
Szőcs Csaba lapunknak elmondta, hogy a tábla eltávolításáról nem értesítették a parókiát, így arról sincs tudomása, hogy visszakerül-e a pannó. „Nem zavar, hogy levették” – jegyezte meg.
A történelmi források szerint az istenháza a 13–14. században épülhetett, de a településen már a 12–13. században katolikus jelenlét volt, a falu a kolozsmonostori apátság, majd az erdélyi püspökség birtoka volt.
„1342-ben sehol sem volt Mihai Viteazul...” Vaskos hibának nevezte a szászfenesi táblaügyet Vladimir Alexandru Bogosavlievici kolozsvári történész. „Elfogadhatatlan, hogy így írjunk ki dátumokat egy turisztikai és történelmi létesítmény előtti pannóra” – kommentálta az esetet a Cluj24 kérdésre a szakember. Ez megengedhetetlen hiba, vélte, melyet minden általános műveltséggel rendelkező ember tud. „1342-ben sehol sem volt Mihai Viteazul, ez a koránál 250 évvel korábban volt” – mutatott rá a történész. Hozzátette, hogy arra vonatkozóan sincs adat, hogy Mihály vajda egyáltalán járt volna Szászfenesen. Mint mondta, azt is csak feltétezni lehet, hogy a román történelmi személyiség gyerekei járhattak, ugyanis a közeli Gyalu kastélyában voltak száműzetésben. De ez 1601 körül volt, nem pedig 1342-ben, hangsúlyozta a hírportálnak a kolozsvári történész.
Az említett templomleírások egyébként a szászfenesi polgármesteri hivatal honlapján is szerepelnek az Istoric/Biserici (Történelem/Templomok) címszó alatt. Itt a szászokra csupán utalás történik, miszerint 1924-ig a település neve Feneşu Săsesc volt a jelenlegi Florești helyett.
Szászfenes lakossága sokszorosára nőtt az elmúlt évtizedekben
Fotó: Gozner Gertrud
A honlap a felekezeti hovatartozásra is kitér, rámutatva, hogy 2002-es adatok szerint a községben a lakosok 40%-a ortodox, 24% görög katolikus, 17% református és mintegy 8% római katolikus. De – talán épp az említett ökumenét aláhúzandó – az 1930-as népszámlálási adatokat is ismerteti, amikor a görög katolikusok voltak többségben (56,9%), a római katolikusok a lakosság 34,5%-át, a reformátusok 5,5%-át, míg az ortodoxok csupán 1,61%-át tették ki.
A Kolozsvár alvóvárosának számító község lakossága az elmúlt évtizedek alatt sokszorosára nőtt, a 2011-es népszámláláskor meghaladta a 22 ezer főt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
Elindultak a lovas zarándokok csütörtökön Sepsiszentgyörgyről a szombaton tartandó csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Kánikulára figyelmeztető elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!