Szili Katalin a fórumon aláhúzta: a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne
Fotó: MTI/Kátai Edit
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott részvételével Sepsiszentgyörgyön. Ezt megelőzően kisebb incidens tarkította a politikusoknak a háromszéki prefektúra épületén tartott koszorúzását.
2023. szeptember 26., 00:562023. szeptember 26., 00:56
2023. szeptember 26., 01:082023. szeptember 26., 01:08
„Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban, és az európai szubszidiaritás elvét is figyelembe véve saját önigazgatásban élhetnek” – jelentette ki Szili Katalin a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott fórumon. „Nekünk az a dolgunk, hogy ahol alaptalan, jogtalan vádak hangzanak el, ott védjük egymást” – közölte a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak.
Emlékeztetett, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján lehetséges az önrendelkezés, és a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne. Aláhúzta: a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad. „A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek” – idézte az MTI Szili Katalint. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól.
A politikus emlékeztetett, hogy az őshonos nemzeti közösségek Európa lakosságának 10 százalékát teszik ki, míg a migránsok ennek felét, utóbbiakról mégis sokkal több szó esik az uniós intézményekben, ahogy a genderkérdésről is, a kérdéskezelésben „szívfacsaró a kontraszt”. Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.
Mint mondta, az identitásvédelemhez az egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Közölte, hogy „az identitás több mint néptánc, több mint nyelv”, és példaként az erdélyi német nyelvű iskolákat említette, ahol román gyerekek tanulnak. Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezőek, nem kényszeríthetők ki. Rámutatott, ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet.
A Fogolyán-emléktáblánál elhelyezett koszorún nem maradhatott a magyar nemzeti színű szalag
Fotó: Szili Katalin/Facebook
A fórumon elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket. „Nem a nemzeti kisebbségek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya” – fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke a székelyföldi autonómiastatútumnak a román parlamentben való kétszeri benyújtását ismertette, hangsúlyozva, hogy bár nem sikerült elfogadtatni, beszéltek róla.
A politikusok kisebb incidensről is beszámoltak: a szolgálatos csendőr eltávolíttatta az általuk a Kovászna megyei prefektúra épületére, a Fogolyán Kristóf-emléktáblához kihelyezett koszorú magyar nemzeti színű szalagját. Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, melyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok „zászlói”. Szili Katalin az MTI-nek elmondta: Ráduly István prefektus később telefonon elnézést kért a történtekért.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
2 hozzászólás