Fotó: Pexels.com
A feszültségérzést, nyugtalanságot, félelmet ötvöző szorongás az egyik legrosszabb életérzés, amit megtapasztalhatunk. Ha a jelenség az élet minden területére átterjed és általánossá válik, már betegségről beszélhetünk. Sajnálatos módon a szorongás már a tizenévesek közül is egyre többeket érint – mondta el a Krónikának Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője.
2022. május 17., 14:162022. május 17., 14:16
Az életben időnként mindenki megtapasztalja, hogy szorongást, feszültséget, nyugtalanságot érez, ami semmiként nem egyenlő a félelemmel, amelynek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre. A modern pszichológiai felfogás szerint a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre való reakció.
„Nagyon kevesen élnek szorongás nélkül, a kimutatások szerint az emberek egy, legfeljebb két százaléka. Nagyjából csak a pszichopaták és a szociopaták” – mondta el a Krónikának Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének oktatója.
A szorongásnak számos tünete lehet: érzelmi, kognitív, motivációs, testi. A legtöbb egészen könnyen érzékelhető; például ha valaki elpirul. Magunkon is észrevehetjük a szorongás jeleit, mihelyt felgyorsul a szívdobogásunk, hirtelen leizzadunk, megváltozik a hangunk, émelygést vagy mellkasi fájdalmat érzünk, nyak- és vállizmunk megfeszül. De a szorongás lehet a mindegyre visszatérő fej- vagy gyomorfájás oka is, ugyanakkor szédülést válthat ki, vagy fáradtságot okozhat. Nem csak fizikai, érzelmi komponensei is vannak: ilyen például a nyugtalanság, az izgatottság, a túlzott érzékenység, az álmatlanság vagy akár a rémálmok gyakori ismétlődése.
Egy másik gyakori típus a pánikroham, amit köznyelven pánikbetegségnek is nevezünk. Nagyjából ok nélkül jelenik meg, és mintegy tíz perc alatt tetőzik. Aztán ott vannak a specifikus fóbiák. Az érintettek valamitől nagyon félnek, még akkor is, ha az egy ártalmatlan kis pókról vagy az éppen előttük ugrándozó kis békáról van szó. Ezért tudatosan kerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük.
A kényszeres zavarban szenvedők azok, akik például naponta képesek rendszerezni a könyvespolcaikat, törülközőiket a szekrényben, vagy rendszeresen amiatt aggódnak, hogy bezárták-e az ajtót. Az akut stresszzavar, illetve a poszttraumás stressz szindróma egy súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. Nem kell feltétlenül tragédiáknak történnie ahhoz, hogy beköszöntsön a szorongásos állapot. Egy gyermek számára elegendő leesni a hintáról vagy a csúszdáról, a felnőttnek meg egy családi konfliktusba keveredni.
Az utóbbi két évben a szakemberek komoly szorongási szintemelkedést tapasztaltak. Hal Melinda szerint ennek oka a világjárványra, újabban a szomszédban zajló háborúra vezethető vissza. „Vagy akár azt is mondhatnánk, hogy a kettőre együtt. Mindez negatívan befolyásolja az életminőséget is” – fogalmazott a pszichológus, aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium több erdélyi központjában Áldás vagy átok? – szorongás a teljesítmény mögött címmel tartott előadást.
„A mai fiatalok egy gyakrabban és egyre különlegesebb teljesítményhelyzetek elé kerülnek. Ezt többek közt a változó világ és a több oldalról érkező nyomás okozza” – mondta a szakember. Példaként hozta fel, hogy sokan már hét-nyolc éves kortól ott lógnak bizonyos közösségi oldalakon. Ez azt jelenti, hogy napi 24 órás figyelmet szentelnek erre. Miközben figyelniük kell a házi feladatok megoldására, a szüleikre, a barátokkal való csevegésre. Ez sok időt és főleg óriási szellemi kapacitást vesz igénybe.
Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője
Fotó: Szucher Ervin
„Már a negyedik-ötödik osztályos gyerekek arról számolnak be, mekkora gondot fordítanak a Tik-Tok videófeltöltő programjára. Egy olyan közösségi oldalról beszélünk, ahol a felhasználók átlagéletkora 13 év; ami azt jelenti, hogy a 16–18 esztendősek mellett ott vannak a 8–9 évesek is. Olyanok, akik jóformán nincsenek is tisztában ezekkel a médiatartalmakkal, ami bizonytalanságot, majd szorongást okozhat számukra” – sorolja a kiskorúaknál tapasztalt rendellenesség néhány kiváltó okát Hal Melinda.
Úgy véli, szerencsések vagyunk, hisz a magyar nyelvben több száz szavunk van az érzelmek kifejezésére, ezáltal a jelenség minél pontosabb leírására. „Az más kérdés, hogy sokan még így sem tudják kifejezni magukat” – fűzi hozzá.
„A szorongás nem feltétlenül rossz. Sőt, szükséges a hétköznapi életünkhöz” – hívja fel a figyelmet Hal Melinda. Pozitív hatása lehet a képességek és problémamegoldás mozgósítására, vannak emberek, akikből a feszült helyzet hozza ki a legjobb teljesítményt. Szorongás kell például a sportban a csúcsteljesítményhez, vagy akár a reggeli csúcsforgalomba való vezetéshez, és szintén a szorongás az, amely felkészít arra, miként reagáljunk egy rablótámadás esetén.
– mondja a szakember, aki a Magyar Pszichiátriai Társaság tagja is. Kifejti, az emberek nagy része mégis afféle mumusként tekint a szorongásra. Az anyaországi szakember ennek legfőbb okát a helytelen tudománykommunikációnak tulajdonítja.
„A szakma nem fektet kellő hangsúlyt az érzés leküzdésére, kezelési és önsegítő módszerekre, ezért is sokan magukra maradnak a szorongásukkal. Talán ezért is kapott negatív jelzőt. Persze a szorongást nagyon nehéz elviselni, hisz a komfortzónánkon kívülre taszít” – mondja. Hal Melinda úgy véli, ezért nem jó, ha folyamatosan tart, merthogy a szorongással erősödik az életminőség romlása.
Az emberek igyekeznek megszabadulni a szorongás kellemetlen élményétől, sokan azonban nem veszik figyelembe, hogy a nem megfelelő szorongásoldás újabb problémákat eredményezhet. Veszélyt jelent például az italozásba való menekülés, vagy az indokolatlanul szedett gyógyszerek használata, mert könnyen függőség alakulhat ki. Hal Melinda azt tanácsolja, hogy a gondok felmerülése esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez. Persze a gyógyszereken kívül önsegítő módszerek is léteznek, ilyen az úgynevezett autogén tréning, amely igencsak hatásos lehet bizonyos esetekben. Ehhez viszont életmódváltásra van szükség.
A kezelés már csak azért sem elhanyagolandó, mert a szorongásban szenvedők nagyobb valószínűséggel lesznek betegek, és tovább is tart a betegségük. A háttérben álló kiváltó ok azonban kezelhető, ezáltal nemcsak a szorongás tartható ellenőrzés alatt, hanem a szövődmények is megelőzhetőek.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!