Egyre több a stresszes fiatal – Elkerülhetetlen, de kordában tartható a szorongás

Az életben időnként mindenki megtapasztalja, hogy szorongást, feszültséget, nyugtalanságot érez, ami semmiként nem egyenlő a félelemmel, amelynek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre. A modern pszichológiai felfogás szerint a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre való reakció.

„Nagyon kevesen élnek szorongás nélkül, a kimutatások szerint az emberek egy, legfeljebb két százaléka. Nagyjából csak a pszichopaták és a szociopaták” – mondta el a Krónikának Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének oktatója.

A statisztikában kételkedők számára a bajai származású klinikai szakpszichológus nyomban hozzá is teszi, hogy rendkívül furcsa lenne, ha valaki nem szorongana például az esküvője napján, vagy egy világverseny rajtja előtt.

A szorongásnak számos tünete lehet: érzelmi, kognitív, motivációs, testi. A legtöbb egészen könnyen érzékelhető; például ha valaki elpirul. Magunkon is észrevehetjük a szorongás jeleit, mihelyt felgyorsul a szívdobogásunk, hirtelen leizzadunk, megváltozik a hangunk, émelygést vagy mellkasi fájdalmat érzünk, nyak- és vállizmunk megfeszül. De a szorongás lehet a mindegyre visszatérő fej- vagy gyomorfájás oka is, ugyanakkor szédülést válthat ki, vagy fáradtságot okozhat. Nem csak fizikai, érzelmi komponensei is vannak: ilyen például a nyugtalanság, az izgatottság, a túlzott érzékenység, az álmatlanság vagy akár a rémálmok gyakori ismétlődése.

A tudomány többféle szorongástípust különböztet meg. A legismertebb fajtája a generalizált szorongásos zavar, amely egy olyan tartós és koncentrált szorongás, amelyben több tünet sorakozik fel egy időben, és nem fókuszálódik egy tárgyra vagy helyzetre. Akik ebben szenvednek, szinte mindenre szorongással reagálnak.

Egy másik gyakori típus a pánikroham, amit köznyelven pánikbetegségnek is nevezünk. Nagyjából ok nélkül jelenik meg, és mintegy tíz perc alatt tetőzik. Aztán ott vannak a specifikus fóbiák. Az érintettek valamitől nagyon félnek, még akkor is, ha az egy ártalmatlan kis pókról vagy az éppen előttük ugrándozó kis békáról van szó. Ezért tudatosan kerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük.

A kényszeres zavarban szenvedők azok, akik például naponta képesek rendszerezni a könyvespolcaikat, törülközőiket a szekrényben, vagy rendszeresen amiatt aggódnak, hogy bezárták-e az ajtót. Az akut stresszzavar, illetve a poszttraumás stressz szindróma egy súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. Nem kell feltétlenül tragédiáknak történnie ahhoz, hogy beköszöntsön a szorongásos állapot. Egy gyermek számára elegendő leesni a hintáról vagy a csúszdáról, a felnőttnek meg egy családi konfliktusba keveredni.

Az utóbbi két évben a szakemberek komoly szorongási szintemelkedést tapasztaltak. Hal Melinda szerint ennek oka a világjárványra, újabban a szomszédban zajló háborúra vezethető vissza. „Vagy akár azt is mondhatnánk, hogy a kettőre együtt. Mindez negatívan befolyásolja az életminőséget is” – fogalmazott a pszichológus, aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium több erdélyi központjában Áldás vagy átok? – szorongás a teljesítmény mögött címmel tartott előadást.

A huzamosabb ideig tartó, kezeletlen szorongás kiégéshez is vezethet, figyelmeztet a magyarországi szakember. Mint mondja, sajnálatos módon a jelenség ma már középiskolás gyerekeknél is megfigyelhető.

„A mai fiatalok egy gyakrabban és egyre különlegesebb teljesítményhelyzetek elé kerülnek. Ezt többek közt a változó világ és a több oldalról érkező nyomás okozza” – mondta a szakember. Példaként hozta fel, hogy sokan már hét-nyolc éves kortól ott lógnak bizonyos közösségi oldalakon. Ez azt jelenti, hogy napi 24 órás figyelmet szentelnek erre. Miközben figyelniük kell a házi feladatok megoldására, a szüleikre, a barátokkal való csevegésre. Ez sok időt és főleg óriási szellemi kapacitást vesz igénybe.

„Már a negyedik-ötödik osztályos gyerekek arról számolnak be, mekkora gondot fordítanak a Tik-Tok videófeltöltő programjára. Egy olyan közösségi oldalról beszélünk, ahol a felhasználók átlagéletkora 13 év; ami azt jelenti, hogy a 16–18 esztendősek mellett ott vannak a 8–9 évesek is. Olyanok, akik jóformán nincsenek is tisztában ezekkel a médiatartalmakkal, ami bizonytalanságot, majd szorongást okozhat számukra” – sorolja a kiskorúaknál tapasztalt rendellenesség néhány kiváltó okát Hal Melinda.

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének oktatója szerint a szorongás csökkentésének legjobb módszere az érzelmeink pontos tudatosítása.

Úgy véli, szerencsések vagyunk, hisz a magyar nyelvben több száz szavunk van az érzelmek kifejezésére, ezáltal a jelenség minél pontosabb leírására. „Az más kérdés, hogy sokan még így sem tudják kifejezni magukat” – fűzi hozzá.

„A szorongás nem feltétlenül rossz. Sőt, szükséges a hétköznapi életünkhöz” – hívja fel a figyelmet Hal Melinda. Pozitív hatása lehet a képességek és problémamegoldás mozgósítására, vannak emberek, akikből a feszült helyzet hozza ki a legjobb teljesítményt. Szorongás kell például a sportban a csúcsteljesítményhez, vagy akár a reggeli csúcsforgalomba való vezetéshez, és szintén a szorongás az, amely felkészít arra, miként reagáljunk egy rablótámadás esetén.

„A szorongás következtében tudunk pillanatok alatt dönteni például arról, hogy üssünk vagy fussunk”

– mondja a szakember, aki a Magyar Pszichiátriai Társaság tagja is. Kifejti, az emberek nagy része mégis afféle mumusként tekint a szorongásra. Az anyaországi szakember ennek legfőbb okát a helytelen tudománykommunikációnak tulajdonítja.

„A szakma nem fektet kellő hangsúlyt az érzés leküzdésére, kezelési és önsegítő módszerekre, ezért is sokan magukra maradnak a szorongásukkal. Talán ezért is kapott negatív jelzőt. Persze a szorongást nagyon nehéz elviselni, hisz a komfortzónánkon kívülre taszít” – mondja. Hal Melinda úgy véli, ezért nem jó, ha folyamatosan tart, merthogy a szorongással erősödik az életminőség romlása.

Az emberek igyekeznek megszabadulni a szorongás kellemetlen élményétől, sokan azonban nem veszik figyelembe, hogy a nem megfelelő szorongásoldás újabb problémákat eredményezhet. Veszélyt jelent például az italozásba való menekülés, vagy az indokolatlanul szedett gyógyszerek használata, mert könnyen függőség alakulhat ki. Hal Melinda azt tanácsolja, hogy a gondok felmerülése esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez. Persze a gyógyszereken kívül önsegítő módszerek is léteznek, ilyen az úgynevezett autogén tréning, amely igencsak hatásos lehet bizonyos esetekben. Ehhez viszont életmódváltásra van szükség.

A Semmelweis Egyetem oktatója elsősorban a relaxációs gyakorlatokat, a természetben végzett testmozgást, a tudatos tervezést, vagy akár az állatsimogatást ajánlja.

A kezelés már csak azért sem elhanyagolandó, mert a szorongásban szenvedők nagyobb valószínűséggel lesznek betegek, és tovább is tart a betegségük. A háttérben álló kiváltó ok azonban kezelhető, ezáltal nemcsak a szorongás tartható ellenőrzés alatt, hanem a szövődmények is megelőzhetőek.