Fotó: Barabás Ákos
A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az egészségügyi és szociális gondozók munkaköri csoportja számára megítélhető pótlékok keretszabályzatát, amely a munkakörülmények függvényében besorolja a munkahelyeket, a személyzeti kategóriákat és a pótlékok pontos arányát – jelentette be Nelu Barbu kormányszóvivő.
2018. március 29., 23:102018. március 29., 23:10
Barbu az Agerpres szerint elismételte, hogy a 2017/153-as törvény alapján az egészségügyben és szociális gondozói rendszerben dolgozók esetében a pótlékok nem haladhatják meg az alapbéralap 30 százalékát a főutalványozó szintjén. Barbu leszögezte,
A veszélyes körülmények között dolgozók pótléka a bruttó bér 15–25%-a között lesz, a nagyon veszélyes körülmények között dolgozóké 35–85% között, a veszélyes vagy ártalmas munkakörülmények között dolgozók pótléka 5–15 százalék között lesz, a nehéz körülmények között dolgozó személyzet pótléka pedig a bruttó bér 10–15%-a között fog mozogni.
A veszélyes körülmények között, sugárzó anyagokkal dolgozók legfennebb 30 százalékos pótlékban részesülhetnek, a különleges egészségügyi egységekben dolgozók 10–15 százalék közötti bérpótlékot kaphatnak, az elszigetelt településeken dolgozó személyzet 20 százalékos pótlékot kaphat, míg a szociális gondozóknak 7,5–75% közötti pótlékkal emelkedhet bérük annak függvényében, hogy rendelkezik-e szálláshelyekkel az intézmény vagy sem.
Magasabb pótlékban részesülnek azok a személyek, akik rendkívül veszélyes körülmények között dolgoznak, mint például az AIDS-es fertőzéseket vizsgáló személyzet vagy a TBC-s betegekkel dolgozó személyek, magyarázta Barbu.
Hozzátette: a pótlékok konkrét mértékét minden főhitelutalványozó szintjén állapítják meg, a szakszervezetek, esetenként az alkalmazottak képviselőivel való konzultáció után.
Folytatták csütörtökön tiltakozóakció-sorozatukat a Sanitas tagjai. A szakértők eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a bérek határidőre való kiadása szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!