Jobb vigyázni. A felvágottakban is megtalálhatóak az egészségre káros transzzsírok
Fotó: Boda L. Gergely
Két év múlva már nem kerülhetnek a boltok polcára olyan élelmiszeripari termékek, amelyekben a transzzsírok mennyisége meghaladja a 2 grammot 100 gramm zsiradékban – döntött az Európai Bizottság. A lépés azért fontos, mivel az iparilag előállított transzsírok szív-ér rendszeri megbetegedést, cukorbetegséget, rákot és Alzheimer-kórt okozhatnak, ezen betegségek miatt évente mintegy 50 ezren halnak meg Európa-szerte.
2019. május 11., 16:072019. május 11., 16:07
2019. május 11., 16:122019. május 11., 16:12
Minden tagország köteles korlátozni az élelmiszerekben található ipari transzzsírok mennyiségét az Európai Bizottság nemrég elfogadott rendelete értelmében. A dokumentumba foglaltak szerint az iparilag előállított transzzsírok mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot 100 gramm zsiradékban.
ezután azok az élelmiszerek, melyek iparilag előállított transzzsírtartalma meghaladja a határértéket, nem forgalmazhatók az Európai Unió tagországaiban.
A transzzsírsavak természetesen kis mennyiségben előfordulnak bizonyos élelmiszerekben, például húsokban és sajtban, de közegészségügyi kockázat csak az olyan ipari vagy mesterséges transzzsírokból származik, amelyeket növényi olajok részleges hidrogénezésével állítanak elő. A korlátozás szükségességét különben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmánya is alátámasztotta, több tagország, szervezetek és gyártók is támogatták ezt a lépést.
Különben Dánia mellett Svájc, Ausztria, Izland, Norvégia és Magyarország már az EB rendelete előtt bevezette a korlátozást. Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában a gyártókkal egyeztettek, hogy önkéntes módon csökkentsék a mennyiséget.
ezen a betegségek miatt évente mintegy 50 ezren halnak meg Európa-szerte. Romániában a halálesetek számát évi háromezerre becsülik. Az iparilag előállított transzzsírok leginkább a margarinban, a gyorséttermi ételekben, felvágottakban, cukrásztermékekben, kekszekben, mikrós pattogatott kukoricában, csipszekben, félkész ételekben, zacskós levesekben találhatók.
„Tudományosan bizonyított és elfogadott tény, hogy a transzzsírsavak az elfogyasztott mennyiségükkel arányosan emelik az LDL (rossz) koleszterinszintet, és csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintet, ezáltal növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a koszorúér betegségét” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Nagy Tímea kardiológus. A sepsiszentgyörgyi szakorvos rámutatott, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsavfogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Hangsúlyozta, jelenleg körülbelül ennek
Arra is kitért, hogy az élelmiszerek vásárlásakor a jelenlegi élelmiszercímkék nem nyújtanak elégséges információt a termékek transzzsírtartalmáról, így megalapozottnak és indokoltnak tartja ezen összetevők jogszabály általi korlátozását, vagyis hogy a polcról leemelt kakaós szelet, szaloncukor, margarin és más termék csak a megengedett mennyiségű transzzsírt tartalmazza.
A tanulmányokkal alátámasztott határértékeket általában úgy számolják ki, hogy abban a mennyiségben még nem káros a szervezetre – magyarázta kérdésünkre Sikó-Barabási Sándor. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője rámutatott, általában ezek az adalékanyagok, ízfokozók, transzzsírok akkor veszélyesek, ha hosszú ideig nagy mennyiségben fogyasztjuk azokat az élelmiszereket, melyekben megtalálhatók.
– részletezte a főállatorvos. Sikó-Barabási Sándor azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint próbáljunk helyi termelőktől, gazdáktól is beszerezni élelmiszert. „Nem lehet teljesen kizárni a nagyáruházakból beszerzett terméket, hiszen nincs mindenkinek vidéken rokona, ismerőse, de próbáljuk meg legalább heti néhány alkalommal, hogy helyi élelem kerüljön az asztalra” – javasolja a szakember. Rámutatott a helyi gazdák is használnak tápot, hiszen attól jobban fejlődnek az állatok, kevesebb pusztul el, de a táp mellett búzakorpát, kukoricát is adnak az állatoknak, és aki megtermeli a gabonát, azzal eteti az állatait.
A nagyipari termelésben általában használnak adalékanyagokat, az élelmiszer-biztonsági hatóság azt ellenőrzi, hogy csak azt és akkora mennyiségben tegyék, amit a törvény megenged.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!