Marosvásárhely meggyesfalvi városrészében található a téglagyár, ahol évek óta nem állítanak elő már építőanyagot
Fotó: Haáz Vince
Megválik marosvásárhelyi téglagyárától, pontosabban annak 61 ezer négyzetméteres területétől a Kronberger Group. A valamikor jól menő gyártás már évekkel ezelőtt leállt, az épületcsarnokok egy részét lebontották.
2022. április 30., 20:062022. április 30., 20:06
2022. április 30., 20:102022. április 30., 20:10
Egy korszak lezárul a Marosvásárhelyen található téglagyár területének tervezett eladásával. A meggyesfalvinak nevezett városrészben három váltásban zajlott a termelés, a Dózsa György utcán kamionok sorakoztak, azonban ez néhány éve a múlté. A gyár leállása után egyesek még hittek annak újraindításában, egyes csarnokok lebontása viszont előrevetítette azt, ami a közeljövőben bekövetkezhet: ingatlanfejlesztők vásárolhatják meg a 61 ezer négyzetméteres területet.
A cukorgyár helyén „felnövő” Maurer lakópark építésével megdőlt az a hit is, miszerint tömbházat nehéz eladni a városszéli ipari övezetekben. Ebben bízhat a Kronberger Group is, amely a vegyipari kombinát közelében csaknem nettó 3,7 millió (áfástól 4,4 millió) euróért kínálja a 61 ezer négyzetméteres felületét.
A telep mögött fekszik a bánya, amelynek környékét az új városvezetés parkká szeretné alakítani. Ennek érdekében az önkormányzat még 2020-ban bejelentette, hogy átvenné a parlagon heverő 22 hektáros területet. Az egykori lelőhelyen tavak alakultak ki, ezek körül hozná létre külső anyagi forrásból Marosvásárhely legnagyobb parkját Soós Zoltán polgármester. Évekkel ezelőtt Corneliu Grosu, Maros megye akkori prefektusa is más rendeltetést szeretett volna adni a meggyesfalvi ipari egységnek.
A kormánybiztos ideiglenes hulladékteleppé alakította volna a gyár udvarát, kezdeményezése azonban nem nyerte el sem a városlakók, sem az illetékes intézmények tetszését. A „magyar világban”, 1893-ban létesített gyárat 1948-ban államosították, majd a rendszerváltást követően 1998-ban privatizálták. Véglegesen 2012-ben zárta be kapuit.
Kisebb-nagyobb egységek léteztek Segesváron, Dicsőszentmártonban és a térség néhány vidéki településén is. Némelyiken cserepet is gyártottak. A nyárádmenti Jobbágyfalván valamikor a 2000-es évek elején került lakat a téglagyár kapujára, miután a magánosítást követően többször is gazdát váltott. A mintegy 60–80 helybéli és környékbelinek munkát adó vállalat közel háromhektáros területen feküdt.
–mondta el lapunknak Balogh István, Csíkfalva polgármestere.
Ugyanaz volt a sorsa a húsz kilométerrel odébb, a Kis-Küküllő völgyében lévő havadtői gyárnak is. Gyulakuta község elöljárója, Varga József tizenegy évvel ezelőtt költözött vissza szülőfalujába, mint mondja, ő már bezárva találta az egykoron közel félszáz munkásnak kenyeret biztosító gyárat. Lassacskán húsz esztendeje annak, hogy téglát vetettek a faluban.
A gyár területe nem érdekli az önkormányzatot, a gyulakutaiak sokkal inkább az egykori, szintén bezárt hőerőmű jóval nagyobb és értékesebb telkét szeretnék megszerezni. „Bár a Marosból termelnek ki kavicsot és homokot, a megyében már szinte semmiféle építőanyagot nem gyártanak. Alapanyag lenne, csak a modern technológia hiányzik” – vélekedett Gogolák Zsolt, akinek tervező és kivitelező cége az építőipar egyik fontos pillérének számít.
Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.
A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztették a hegyitúrák kedvelőit, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvényt.
Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára.
Az elmúlt hetek esőzései következtében víz alá került a tavaly átadott bözödújfalusi Összefogás templomának hajórésze. Szász Levente Loránd erdőszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, egyelőre nem aggódnak.
A parajdi sóbányában bekövetkezett vízbetörés következtében közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet alakult ki – állapítják meg erdélyi geológusok egy május 30-án közzétett szakmai állásfoglalásban.
Jövő heti erdélyi látogatása során Parajdot is felkeresi Sulyok Tamás – ezt maga a köztársasági elnök jelentette be pénteken Facebook-oldalán.
Az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára.
Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
szóljon hozzá!