Marosvásárhely meggyesfalvi városrészében található a téglagyár, ahol évek óta nem állítanak elő már építőanyagot
Fotó: Haáz Vince
Megválik marosvásárhelyi téglagyárától, pontosabban annak 61 ezer négyzetméteres területétől a Kronberger Group. A valamikor jól menő gyártás már évekkel ezelőtt leállt, az épületcsarnokok egy részét lebontották.
2022. április 30., 20:062022. április 30., 20:06
2022. április 30., 20:102022. április 30., 20:10
Egy korszak lezárul a Marosvásárhelyen található téglagyár területének tervezett eladásával. A meggyesfalvinak nevezett városrészben három váltásban zajlott a termelés, a Dózsa György utcán kamionok sorakoztak, azonban ez néhány éve a múlté. A gyár leállása után egyesek még hittek annak újraindításában, egyes csarnokok lebontása viszont előrevetítette azt, ami a közeljövőben bekövetkezhet: ingatlanfejlesztők vásárolhatják meg a 61 ezer négyzetméteres területet.
A cukorgyár helyén „felnövő” Maurer lakópark építésével megdőlt az a hit is, miszerint tömbházat nehéz eladni a városszéli ipari övezetekben. Ebben bízhat a Kronberger Group is, amely a vegyipari kombinát közelében csaknem nettó 3,7 millió (áfástól 4,4 millió) euróért kínálja a 61 ezer négyzetméteres felületét.
A telep mögött fekszik a bánya, amelynek környékét az új városvezetés parkká szeretné alakítani. Ennek érdekében az önkormányzat még 2020-ban bejelentette, hogy átvenné a parlagon heverő 22 hektáros területet. Az egykori lelőhelyen tavak alakultak ki, ezek körül hozná létre külső anyagi forrásból Marosvásárhely legnagyobb parkját Soós Zoltán polgármester. Évekkel ezelőtt Corneliu Grosu, Maros megye akkori prefektusa is más rendeltetést szeretett volna adni a meggyesfalvi ipari egységnek.
A kormánybiztos ideiglenes hulladékteleppé alakította volna a gyár udvarát, kezdeményezése azonban nem nyerte el sem a városlakók, sem az illetékes intézmények tetszését. A „magyar világban”, 1893-ban létesített gyárat 1948-ban államosították, majd a rendszerváltást követően 1998-ban privatizálták. Véglegesen 2012-ben zárta be kapuit.
Kisebb-nagyobb egységek léteztek Segesváron, Dicsőszentmártonban és a térség néhány vidéki településén is. Némelyiken cserepet is gyártottak. A nyárádmenti Jobbágyfalván valamikor a 2000-es évek elején került lakat a téglagyár kapujára, miután a magánosítást követően többször is gazdát váltott. A mintegy 60–80 helybéli és környékbelinek munkát adó vállalat közel háromhektáros területen feküdt.
–mondta el lapunknak Balogh István, Csíkfalva polgármestere.
Ugyanaz volt a sorsa a húsz kilométerrel odébb, a Kis-Küküllő völgyében lévő havadtői gyárnak is. Gyulakuta község elöljárója, Varga József tizenegy évvel ezelőtt költözött vissza szülőfalujába, mint mondja, ő már bezárva találta az egykoron közel félszáz munkásnak kenyeret biztosító gyárat. Lassacskán húsz esztendeje annak, hogy téglát vetettek a faluban.
A gyár területe nem érdekli az önkormányzatot, a gyulakutaiak sokkal inkább az egykori, szintén bezárt hőerőmű jóval nagyobb és értékesebb telkét szeretnék megszerezni. „Bár a Marosból termelnek ki kavicsot és homokot, a megyében már szinte semmiféle építőanyagot nem gyártanak. Alapanyag lenne, csak a modern technológia hiányzik” – vélekedett Gogolák Zsolt, akinek tervező és kivitelező cége az építőipar egyik fontos pillérének számít.
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
szóljon hozzá!