2011. augusztus 23., 06:462011. augusztus 23., 06:46
A közös állásfoglalásban a szervezetek éles hangon bírálják a minisztert amiatt, hogy rendeletével mentesítette a védelem alól a Kirnyik-hegyet, és lehetővé tette a színesfémlelőhelyben gazdag területen a bányászatot.
„Véleményemnek már korábban is hangot adtam ebben a kérdésben, a verespataki bánya tervét veszélyes és káros projektnek tartom, és attól függetlenül, hogy hol dolgozom, a véleményemet eddig is elmondtam, és ezután is el fogom mondani” – válaszolta Eckstein-Kovács Péter a Krónika kérdésére, amelyben azt firtattuk, hogyan lehetséges, hogy államelnöki tanácsosként aláírja a civil szervezetek állásfoglalását, miközben Traian Băsescu államfő nyíltan kiáll a ciántechnológiát használó beruházás mellett. Románia elnöke ugyanis néhány napja úgy nyilatkozott, a verespataki bánya tervét meg kell valósítani, mert Romániának szüksége van rá.
A Roşia Montană Gold Corporation ciántechnológiás bányatervét ellenzők arra figyelmeztetnek: a beruházó az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgozna fel közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával, a 360 hektáron elterülő zagytározóban felhalmozott veszélyes hulladék pedig gátszakadás esetén példa nélküli katasztrófát okozhat. Emlékeztetnek, civil szervezeteknek évekkel ezelőtt peres úton sikerült leállítaniuk a dévai Minvest (az RMGC állami társtulajdonosa) által a Kirnyik-hegyen folytatott bányászatot. A civileknek 2007-ben ugyancsak a bíróságon sikerült kiharcolniuk a kulturális tárca kibocsátotta régészeti mentesítési bizonylat semmissé nyilvánítását, miután a Brassói Törvényszék ismét védettség alá helyezte a verespataki hegyet, garantálva az ott található régészeti leletek és római kori bányajáratok épségét. Kovács Zoltán Csongor, az aláírásokat gyűjtő Zöld Erdély Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, a Kolozsvári Magyar Napok alatt több száz, a verespataki bányaprojekt ellen tiltakozó aláírás gyűlt össze. „Egész komoly érdeklődést tanúsítottak kezdeményezésünk iránt a kolozsvári magyarok, hiszen hajlandóak voltak sorban állni csak azért, hogy kézjegyükkel ellássák a dokumentumot. Úgy látszik, megértették, mekkora súlya van annak, ha a politikusok hozzájárulásával nyitják meg az aranybányát Verespatakon” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Zoltán Csongor.
Eközben Monica Macovei EP-képviselő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke úgy nyilatkozott: nyilvános közvitára kell bocsátani a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) ciántechnológiás bányatervét, s ez idő alatt pedig be kell fagyasztani minden, a bányaindítással kapcsolatos procedúrát. Macovei szerint felháborító, hogy a bányaterv legfontosabb részleteit még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Látogatottsági adatok