Decemberben szavaz az Európai Parlament a magyar képviselők által kidolgozott kisebbségi keretszabályozásról

•  Fotó: Facebook/Sógor Csaba

Fotó: Facebook/Sógor Csaba

A kisebbségek védelméről szóló eddigi legátfogóbb jelentését fogadta el szerdán az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).

2018. október 11., 11:012018. október 11., 11:01

2018. október 11., 11:032018. október 11., 11:03

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint a szaktestület jelentése számos olyan problémában sürget előrelépést, amelyekkel a romániai magyar közösség is nap mint nap szembesül. Legnagyobb hozadéka lehet, hogy

egyértelműen megfogalmazza egy európai kisebbségvédelmi keretszabályozás felállításának szükségességét.

„Nagyon sok módosító javaslatunk került bele ebbe a dokumentumba. Olyan érveket, problémákat és megoldási javaslatokat sikerült elfogadtatnunk a szakbizottságban, amelyeket évek óta képviselünk az európai porondon, és amelyek rendkívül fontosak a romániai magyarságnak” – összegezte Sógor Csaba az elfogadott dokumentum jelentőségét az RMDSZ hírlevele szerint.

„A minimumszabályok tulajdonképpen azt jelentik, hogy ebben a dokumentumban

Idézet
részletesen leírjuk azokat a jogokat, amelyekkel az Unión belüli nemzeti kisebbségeknek rendelkezniük kellene, mint például a tényleges egyenlőség érvényesülése, az identitáshoz és saját kultúra megőrzéséhez, az anyanyelvhasználathoz és anyanyelvi oktatáshoz való jog.

Felszólítjuk az Európai Bizottságot ezeknek a jogoknak az uniós jogi keret általi biztosítására” – magyarázta az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, Nagy József felvidéki képviselő által összeállított jelentés-tervezetet június óta tárgyalja az Európai Parlament illetékes szaktestülete, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság. Egy minél átfogóbb és erőteljesebb dokumentum megalkotása érdekében Sógor Csaba Csáky Pál MKP-s felvidéki magyar képviselőtársával közösen több mint ötven módosító javaslatot nyújtott be a jelentéstervezethez. Ezek által mondja ki a jelentés, hogy

nem volt észszerű az EU eddigi hozzáállása, amely magától értetődőnek tartotta azt a feltételezést, hogy a tagállamok biztosítják a kisebbségi jogokat, illetve az, hogy az EU ezen a téren eddig csupán a korlátolt hatékonyságú külső ellenőrzési eszközökre támaszkodott:

az ENSZ, az Európa Tanács vagy az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásaira. Ezért a jelentés hangsúlyozza: olyan átfogó európai uniós kisebbségvédelmi rendszert kell kialakítani, amely saját, magas szintű standardokon alapszik, és amelyet megbízható ellenőrzési, felülvizsgálati mechanizmus egészít ki.

Ez az uniós jogvédelmi keret lehet a garancia a „koppenhágai dilemma” feloldására is: a jelentés kiemeli, hogy jelenleg semmilyen garancia nincs arra, hogy az EU-s csatlakozást követően is betartsák a tagállamok a kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeiket – magyarázta Sógor Csaba a szövetség hírlevele szerint.

„Módosításaink révén szintén sikerült egyértelművé tenni ebben a dokumentumban, hogy a kisebbségek tényleges egyenlőségét célzó, illetve a diszkriminációellenes intézkedések nem ugyanazt jelentik.

Idézet
A diszkrimináció elleni fellépés nem fog egyetlen nemzeti kisebbséget sem megmenteni az asszimilációtól, ezért szükséges a nemzeti kisebbségek védelmét garantáló európai jogi keret megalkotása.

Csupán ezáltal lehet biztosítani az identitás, a sajátos kultúra megőrzését, a nyelvhasználatot vagy éppen az anyanyelven való oktatást a kisebbségek számára” – részletezi a képviselő.

Sógor Csaba elmondta, emellett több pontszerű, a romániai magyarság szempontjából rendkívül fontos javaslata is bekerült a dokumentumba.

Például olyan választási rendszerek és törvények szorgalmazása, amelyek elősegítik a nemzeti kisebbségek képviseletét, pénzügyi erőforrások központi költségvetésből való biztosítása a kisebbségi jogok érvényesítésére, egyedi oktatási rendszerek vagy különleges tantervek alkalmazása a kisebbségi nyelven tanulók esetében,

az anyanyelvi felsőoktatás és a szakértők anyanyelven való képzésének fontossága, beleértve az orvosi képzés kisebbségi nyelven történő hozzáférésének rendkívüli fontosságát.

„Sikerült elfogadtatnunk ugyanakkor azt is, hogy a dokumentum hivatkozásként említi a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amely az összegyűjtött több mint egymillió aláíráson keresztül fejezi ki az európai polgárok igényét az európai kisebbségvédelem megerősítésére vonatkozóan” – tájékoztat az RMDSZ hírlevele által idézett EP-képviselő.

A LIBE-szakbizottság által most elfogadott dokumentumról decemberben szavaz az Európai Parlament plénuma.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt

Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt
2025. május 11., vasárnap

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek

Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek
2025. május 11., vasárnap

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól

Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól
2025. május 10., szombat

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával

Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával
2025. május 10., szombat

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak
2025. május 10., szombat

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán

Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán
2025. május 10., szombat

Az egyház szociális szerepét hivatott hangsúlyozni XIV. Leó pápa névválasztása

A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.

Az egyház szociális szerepét hivatott hangsúlyozni XIV. Leó pápa névválasztása
2025. május 10., szombat

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét

Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét
2025. május 09., péntek

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
2025. május 09., péntek

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról