Tanasă a Fehér megyei, 25 százalékban magyarok által lakott Székelykocsárd, illetve a Maros megyei, csaknem színmagyar Havad község polgármesteri hivatalához címezte beadványát: előbbi Hajdu szülőfaluja, utóbbi pedig amiatt érintett, mert az író a közigazgatásilag Havadhoz tartozó Vadasdon élt és „alkotott”.

Dan Tanasă és a baráti gondolat

„A két nép közötti békés együttélés, a harmónia, megértés jeleként, tisztelettel kérjük, hogy fogadják el javaslatunkat, miszerint utcát nevezzenek el Hajdu Győzőről a Havad községhez tartozó Vadasdon, és támogassák, hogy emlékházat hozzanak létre a faluban, illetve emléktáblát helyezzenek el egykori házán vagy a község más neves ingatlanán – olvasható az Agerpres hírügynökség által szerdán idézett, Havadnak címzett beadványban. –

Ezekben a nehéz időkben fontos, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek egyesítenek, és amelyek békét, együttműködést hozhatnak közösségeink számára.”

A beadvány végén Tanasă Hajdut idézi: „Romániában megőriztem magyar lényemet, és halálomig lojális maradok apámhoz, anyámhoz, magyarságomhoz. Úgy, ahogy ezt tették, és ma is teszik magyarok ezrei, milliói, honfitársaim Romániában. Egyesít minket az a szent meggyőződés, hogy itt, együtt a román néppel, ezen a földön, otthon kell éreznünk magunkat. Romániában magyar voltam, vagyok és leszek holtomiglan, magyar állampolgárság nélkül is.”

A Székelykocsárdon született író – sok más egykori magyar pályatársától eltérően – egy percig sem tagadta meg önmagát és politikai nézeteit: mindvégig a román nacionalista rendszer szlogenjeit szajkózta.

Hajdu Győzőről olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bizonyítják, hogy nemcsak kiszolgálta a kommunista rendszert, de szorosan együttműködött ennek elnyomó szervével, a Szekuritátéval is. Rendszeresen jelentett író és újságíró kollégáiról, valamint színésznő feleségei, Erdős Irma és Ádám Erzsébet pályatársairól.

Magatartása az 1989-es rendszerváltás után sem változott. A nép haragja elöl Bukarestbe menekült, majd írásaival szélsőséges román lapok hasábjain jelentkezett. A 90-es évek elején, az Iliescu-rezsim hathatós segítségével létrehozta az Együtt – Împreună kétnyelvű újságot. Élete legvégső időszakáig árasztotta a magyarellenes cikkeket, miközben olyan ultranacionalista román személyiségeket hozsannázott, mint Adrian Păunescu, Corneliu Vadim Tudor, Mircea Chelaru vagy Lazăr Lădariu.

Utolsó éveiben a legtöbb írásának a magyarellenességéről ismert marosvásárhelyi Cuvântul Liber adott helyet. Ezekben legfőképpen Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarság képviselőit támadta Orbán Viktortól Kelemen Hunorig, Tőkés Lászlótól Áder Jánosig.

A polgármester kiemelte, hogy a településnek, illetve neki személyesen is „vannak negatív tapasztalatai” Hajdu Győző személye kapcsán. A 2018-ban elhunyt írónak háza, nagy telke volt Vadasdon az iskolával szemben. Az önkormányzat négy évvel ezelőtt, amikor az író még élt, azt kérte Hajdutól, adjon át egy bizonyos területet, hogy azon műgyepes focipályát alakíthassanak ki, de a szerkesztő elzárkózott ettől, és inkább az Együtt – Împreună egyesületnek adományozta a földet.

A polgármester szerint „azok után, amiket Hajdu tett”, a minimum az lett volna, hogy a települést ennyivel segítse. Merthogy Veress Gergely Domokos emlékeztetett: