Dan Tanasă utcát neveztetne el Hajdu Győzőről Vadasdon, amelyet elárasztott volna Ceaușescu hithű kiszolgálója

Dan Tanasă utcát neveztetne el két erdélyi faluban Hajdu Győzőről. A magyarellenes lépéseiről, pereiről elhíresült „hivatásos feljelentő”, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője

azt akarja elérni, hogy „a román–magyar barátság jegyében” emléket állítsanak a Ceaușescu-diktatúra hithű kiszolgálójának, a 2018-ban elhunyt írónak, szerkesztőnek, aki az 1989-es fordulat után is minden tőle telhetőt megtett a magyar érdekek aláaknázásáért.

Tanasă a Fehér megyei, 25 százalékban magyarok által lakott Székelykocsárd, illetve a Maros megyei, csaknem színmagyar Havad község polgármesteri hivatalához címezte beadványát: előbbi Hajdu szülőfaluja, utóbbi pedig amiatt érintett, mert az író a közigazgatásilag Havadhoz tartozó Vadasdon élt és „alkotott”.

„A két nép közötti békés együttélés, a harmónia, megértés jeleként, tisztelettel kérjük, hogy fogadják el javaslatunkat, miszerint utcát nevezzenek el Hajdu Győzőről a Havad községhez tartozó Vadasdon, és támogassák, hogy emlékházat hozzanak létre a faluban, illetve emléktáblát helyezzenek el egykori házán vagy a község más neves ingatlanán – olvasható az Agerpres hírügynökség által szerdán idézett, Havadnak címzett beadványban. –

Ezekben a nehéz időkben fontos, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek egyesítenek, és amelyek békét, együttműködést hozhatnak közösségeink számára.”

A Székelykocsárd polgármesteri hivatalának címzett kérvényben Dan Tanasă Hajdu Győző „érdemeit” sorolja: a település szülöttjeként 35 éven keresztül vezette az Igaz Szó című magyar nyelvű, marosvásárhelyi székhelyű folyóiratot – indulásától 1989-ig –, amely hasábjain „a kortárs magyar irodalom jelentős része” megjelent, miközben a román irodalom jeles alkotásait is megismerhették a magyar olvasók. Az AUR képviselője arra is emlékeztet, hogy

Hajdu Győző – Nicolae Ceaușescu diktátor másik „udvari költője”, Adrian Păunescu biztatására – 1991-ben létrehozta az Együtt – Împreună nevű „baráti és kulturális” egyesületet, illetve az azonos nevű kétnyelvű folyóiratot, amely „az interetnikus harmóniát”, a „testvéri egységet” hirdette a román nép és a más, itt élő nemzetiségek között.

A beadvány végén Tanasă Hajdut idézi: „Romániában megőriztem magyar lényemet, és halálomig lojális maradok apámhoz, anyámhoz, magyarságomhoz. Úgy, ahogy ezt tették, és ma is teszik magyarok ezrei, milliói, honfitársaim Romániában. Egyesít minket az a szent meggyőződés, hogy itt, együtt a román néppel, ezen a földön, otthon kell éreznünk magunkat. Romániában magyar voltam, vagyok és leszek holtomiglan, magyar állampolgárság nélkül is.”

Ugyanakkor köztudott, hogy az egyesek számára negédes szavakként ható kijelentések mögött miféle ember húzódott meg. Amint arról 2018. november 30-án, életének 90. évében bekövetkezett halála után megjelent cikkünkben is beszámoltunk, Hajdu Győző igazán „maradandót” a kommunista diktatúra teljes kiszolgálásával, majd az 1989 után tanúsított magyarellenességével alkotott.

Elhunyt Hajdu Győző, a Ceaușescu-diktatúra magyar kiszolgálója

Életének 90. évében elhunyt Hajdu Győző marosvásárhelyi író, szerkesztő, egykori politikus. Hosszú ideig vezette az Igaz Szó folyóiratot, azonban igazán „maradandót” a diktatúra kiszolgálásával, majd az 1989 után tanúsított magyarellenességével alkotott.

A Ceaușescu-rezsim udvari költője életének legvégső szakaszáig aktív volt: a magyarságot és vezetőit sértő cikkek és tanulmányok százait írta és közölte saját lapjában, valamint barátai újságjaiban.

A Székelykocsárdon született író – sok más egykori magyar pályatársától eltérően – egy percig sem tagadta meg önmagát és politikai nézeteit: mindvégig a román nacionalista rendszer szlogenjeit szajkózta.

Hajdu Győzőről olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bizonyítják, hogy nemcsak kiszolgálta a kommunista rendszert, de szorosan együttműködött ennek elnyomó szervével, a Szekuritátéval is. Rendszeresen jelentett író és újságíró kollégáiról, valamint színésznő feleségei, Erdős Irma és Ádám Erzsébet pályatársairól.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának művészeit 1984-ben egyenesen Nicolae Ceauşescunál panaszolta be, mert egy mezőcsávási előadás utáni buliban elénekelték a magyar és a székely himnuszt, szerinte „sovén magatartásról téve tanúbizonyságot”.

Magatartása az 1989-es rendszerváltás után sem változott. A nép haragja elöl Bukarestbe menekült, majd írásaival szélsőséges román lapok hasábjain jelentkezett. A 90-es évek elején, az Iliescu-rezsim hathatós segítségével létrehozta az Együtt – Împreună kétnyelvű újságot. Élete legvégső időszakáig árasztotta a magyarellenes cikkeket, miközben olyan ultranacionalista román személyiségeket hozsannázott, mint Adrian Păunescu, Corneliu Vadim Tudor, Mircea Chelaru vagy Lazăr Lădariu.

Utolsó éveiben a legtöbb írásának a magyarellenességéről ismert marosvásárhelyi Cuvântul Liber adott helyet. Ezekben legfőképpen Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarság képviselőit támadta Orbán Viktortól Kelemen Hunorig, Tőkés Lászlótól Áder Jánosig.

Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy a magyar jelképhasználat elleni jelenkori hadjárat élharcosa, Dan Tanasă Hajdu Győző dicsőítése révén tetszeleg most „magyarbarát” szerepben azok előtt, akik nem ismerik utóbbi „munkásságát”. Ám természetesen erdélyi magyar körökben egyértelmű, „honnan fúj a szél” – érzik, tudják ezt Havadon is. A provokációként, diverziókeltésként is értelmezhető kezdeményezés kapcsán megkerestük a magyar többségű község polgármesterét.

Az öt falut magában foglaló, több mint 1300 lelket számláló, a népszámlálási adatok szerint több mint 90 százalékban magyarok által lakott közigazgatási egység RMDSZ-es elöljárója, Veress Gergely Domokos a Krónikának elmondta, bár a sajtóból értesült róla, hogy az AUR-os képviselő a színmagyar Vadasdon szeretne utcát elneveztetni Hajdu Győzőről, a hivatalos kérvényt még nem kapták meg.

Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadják el, meglátása szerint nem szabad jóváhagyni egy ilyen ötletet.

A polgármester kiemelte, hogy a településnek, illetve neki személyesen is „vannak negatív tapasztalatai” Hajdu Győző személye kapcsán. A 2018-ban elhunyt írónak háza, nagy telke volt Vadasdon az iskolával szemben. Az önkormányzat négy évvel ezelőtt, amikor az író még élt, azt kérte Hajdutól, adjon át egy bizonyos területet, hogy azon műgyepes focipályát alakíthassanak ki, de a szerkesztő elzárkózott ettől, és inkább az Együtt – Împreună egyesületnek adományozta a földet.

A polgármester szerint „azok után, amiket Hajdu tett”, a minimum az lett volna, hogy a települést ennyivel segítse. Merthogy Veress Gergely Domokos emlékeztetett:

az Igaz Szó egykori főszerkesztője a falu, illetve a térség elárasztását javasolta Nicolae Ceaușescunak. Javaslatát olyan általa készített fényképekkel támasztotta alá, melyeket a település legrosszabb állapotban levő házairól készített, azt a téves benyomást keltve, hogy az egész falu pusztulóban van.

Veress Gergely Domokos közölte, a helyiek nem büszkék a falu egykori lakójára, sőt mivel tisztában vannak tetteivel, illetve az idősebbek még emlékeznek is arra, hogy el akarta árasztatni a falut, mint Bözödújfalut, egy kifejezetten negatív kép él róla. A polgármester hozzátette, hogy az elárasztás, illetve a vízgyűjtő terve a rendszerváltásnak köszönhetően nem valósult meg, pedig Nagyadorján település irányából már közeledtek a „lánctalpasok”, a völgy öt falvának lakosságát pedig Erdőszentgyörgyre akarták költöztetni.

Az RMDSZ-es polgármester hangsúlyozta, ha megérkezik Tanasă hivatalos kérvénye, az nagy felháborodást fog kiváltani. A javaslatot egyébként a helyi tanácsnak kell megvitatnia, de Veress Gergely Domokos már most biztos abban, hogy a válasz egyöntetű nem lesz. A helyi tanácsot jelenleg csak magyar tagok alkotják, illetve van egy román anyanyelvű hölgy, aki „beházasodott” a községbe, de az elöljáró elmondása szerint beszél magyarul, és fontosak számára a magyarok érdekei.