Fotó: A szerző felvétele
2010. június 10., 09:442010. június 10., 09:44
A közelmúltban végzett régészeti ásatások és felszíni kutatások során előkerült leletekből a régész szakemberek arra következtetnek, hogy a felcsíki település lehet Hargita megye eddig ismert legnagyobb, összefüggő régészeti lelőhelye. Az őskortól a késő középkorig valamennyi fontosabb történeti korszak nyoma megtalálható a csaknem 2700 lelket számláló székely falu határában.
Mivel jelenleg készítik Csíkszenttamás területrendezési tervét, régészeti szempontból is megvizsgálták a falu közvetlen környezetét. A 2000-es évek elején két alkalommal már végeztek szondázásos kutatásokat a turistalátványosságként is számon tartott Csonkatoronynál, ezért a szakemberek szükségesnek tartották a már ismert lelőhelyek kiterjedésének pontos behatárolását, valamint újak felkutatását. A terepjárás során több cserepet is találtak a Hővíz-pataktól a falu irányába kiterjedő Taplocamezőn. A földfelszínen előkerült leletek egyik része dák, másik kora vaskori eredetű. Kosza Antal Hargita megyei régészfelügyelő a Krónikának úgy nyilatkozott, akár három ókori település is húzódhatott a térségben, ám a terület műemlékvédelmi szempontból egy összefüggő régészeti lelőhelyként kezelendő.
„Ezt a térséget eddig nem vették pontosan nyilvántartásba, mert régebb nem rendelkeztek a felméréséhez szükséges technikával. Csupán térképek alapján nem lehet megfelelő képet adni ezekről a lelőhelyekről. A közeljövőben nem tervezünk itt ásatásokat, de fontos volt, hogy elkészüljön a megfelelő dokumentáció, amely bármikor használható” – részletezte Kosza. Csíkszenttamás régészeti gazdagságáról tanúskodik, hogy a Feneketlen-tó környékéről Árpád-kori leletanyag került elő, és az ugyancsak a falu határrészeként nyilvántartott Hátsó-Szádakúton nemrég sikerült pontosan behatárolni azt a területet, ahol vasolvasztás nyomait találták. Annak ellenére, hogy a lelőhelyek védettséget élveznek, a földművelési munkálatok továbbra is zavartalanul folyhatnak a térségben. Ezentúl azonban bármilyen szántási szint alá hatoló építkezést engedélyeztetni kell a megyei régészeti felügyeletnél, amelynek előzetes mentőásatásokat kell végeznie a kijelölt területen.
Botár István, a Csíkszeredában működő Csíki Székely Múzeum régésze a Krónika kérdésére elmondta, Csíkszenttamás környéke még évtizedekre elegendő munkát ad a szakembereknek. „Az ott található leletanyag csupán töredékét sikerült feltárnunk. A Csonkatorony közvetlen környezetében 2002-ben és 2004-ben végzett ásatások arra engednek következtetni, hogy a település határában található templomrom a Csíki-medence első Árpád-kori temploma” – közölte a szakember. A település a 18. században elköltözött a területről, és nem messze, egy kiszárított mocsár helyén alapított új szálláshelyet.
Az 1778-ban épített, jelenleg használt templom egy részéhez felhasználták a korábbi imaház köveit, gótikus oszlopfőjét, és szentségtartó fülkéjét, valamint vasárnaponként itt szólal meg a Csonkatorony harangja is. Az ásatások során a torony alatt előtűnt a valószínűleg román kori templomhajó és szentély déli oldalának maradványai, amelyeket egy későbbi, gótikus szentély keresztezett. Botár beszámolója szerint a feltárásokkor több mint százharminc 15. századi sír is előbukkant, amelyek közül két csontvázon pártás fejdísz volt. „Fontos felfedezés, hogy már ebben az időben koporsóba temetkeztek” – tájékoztatott a régész, aki szerint arra nincsen egyértelmű bizonyíték, hogy a korai templomot több település is használta volna.
Úgy véli, előfordulhat, hogy a szomszédos Csíkszentdomokos lakossága a korai időkben Szenttamáson dicsérte az Urat, ám erre sehol sem találtak egyértelmű utalást. A szenttamási feltárás megdöntötte a korábbi helytörténészek elméletét, amely szerint a korai templomok a hegyek között keresendők, és az ott élők csak később költöztek le a völgyekbe. Az eddig megismert, mintegy 100 négyzetméteres lelőhelyet egyelőre nem szándékoznak tovább kutatni, bár a terület több mint egyéves, folyamatos régészeti munkát is tudna biztosítani. A Csonkatornyot tavaly részleteiben restaurálták, az építmény falait cementtel és a belőle kihullott kövekkel megerősítették. A kultikusnak számító hely fontos része a közösség életének, ugyanis több szabadtéri misét is tartanak itt, újabban fesztivált szerveznek, és évente több száz turista is meglátogatja a turistajelzésekkel behatárolt emlékhelyet.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
Két kiskorút fogott el a brassói csendőrség: a fiatalok feltörtek egy elhagyott autót, a hatóságok kábítószert is találtak náluk.
A Kis-Küküllő teljes hosszában majdnem teljes mértékben kipusztult a halfauna a Korond-patakba, majd onnan a folyóba került magas sótartalom miatt – állapította meg a sajtónak szerdán szétküldött tanulmányában egy független szakemberekből álló csoport.
A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
Másodízben szervezte meg az Arad Megyei Tanfelügyelőség a tantárgyversenyeken helyezéseket elérő magyar diákok közös díjkiosztó ünnepségét.
A családon belüli erőszak esetén igénybe vehető hatósági intézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatót a rendőrség. A hatóság szerint az áldozaton múlik, hogy erőszak esetén időben igénybe veszi-e a segítséget.
Nehézségeik ellenére kárpátaljai magyarok nyújtottak segítséget a székelyföldi árvízkárosultaknak, a 6600 eurós adományt Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere vitte el szerdán Háromszékre.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik.
Újabb elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki a nagy hőség miatt szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.