Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenes plébánosa (balról elöl) több mint kétszáz családot látogat meg a házszentelés alkalmával
Fotó: Szászfenes Mindenszentek Római Katolikus Plébánia Facebook
A házszentelés tulajdonképpen egyfajta családlátogatás is, lehetőség a személyes találkozásra, beszélgetésre – mondta el a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja.
2023. január 06., 08:552023. január 06., 08:55
A házszentelés lelkiségéről, a hívekkel a vízkereszt körüli időszakban történő személyes találkozásokról beszélt a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja. Kifejtette, az adott plébánia helyi adottságaitól függ a házszentelés menete, egy nagy plébánián, ahol több ezer családot kell végiglátogatni néhány nap alatt, teljesen más, mint egy kisebb plébánia esetében.
Sok helyen már a két ünnep közt, karácsony harmadnapjától megkezdődik a házszentelés, máshol január másodikától és olyan helyek is vannak, ahol csak vízkereszt után kezdik el. „De maga a hagyomány mindenképpen a vízkereszthez, január 6-hoz kapcsolódik” – mutatott rá Szőcs Csaba.
Ebben az időszakban Erdély-szerte várják a hívek a házukat megáldó római katolikus papokat. A hívek lakását vízkereszt napján szenteltvízzel hinti meg a pap, ilyenkor az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot. Amint a katolikus lexikonban szerepel, a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – kezdőbetűit írja föl: G + M + B. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat ('Krisztus áldja meg e házat').
Vízkereszt, a háromkirályok ünnepe A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A még a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-ére esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. (Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták.) Az ünnep először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn. Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.
Sok helyen már karácsony után elkezdődik a házszentelés, de mindenképp vizkereszt napjához kapcsolódik az ünnep
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az én itteni szolgálatom ideje alatt először történt meg, az elmúlt évben, hogy Szászfenesen a keresztelések száma meghaladta a temetések számát. De nyilván tudatában vagyunk annak, hogy ez az örömteli növekedés a városból történő kiköltözéseknek tulajdonítható, és azok, akik idejönnek, más gyülekezetekből hiányozni fognak” – fejtette ki Szőcs Csaba. A Szászfenes környéki településeken is elvégzik a házszentelést:. Magyarfenesen néhány éve Szent János napján, december 27-én tartják, január elsején Gyaluban, másodikától pedig Szászfenesen. A plébános hozzátette, január 6-án szándékosan olyan filiáikba látogatnak el, ahol nincsen templom és állandó szentmise – ilyen Magyarlóna vagy Tordaszentlászló.
Január 14–15-én is végeznek házszentelést, hiszen a kincses városhoz „nőtt” Szászfenes egyre népesebb. „Az itteni közegre erőteljesen jellemző, hogy a régi falusi környezethez hozzácsatolódott egy jelentős, Kolozsvárról ideköltözött réteg, amelynek tagjai közül hétköznap a legtöbben bejárnak dolgozni, így hozzájuk szombat-vasárnap megyünk. Egyébként a házszentelés lelkisége szempontjából nagyon fontos, hogy találkozzunk az emberekkel” – ecsetelte a plébános. Kifejtette,
„Nyilván nem tudunk hosszasan időzni a családoknál, de naponta 20-30 helyre ellátogatunk és fontos számunkra a személyes beszélgetés. Idén több mint kétszáz családhoz látogatok el Szászfenesen és Magyarfenesen. Ilyenkor van az állandó imádság és az áldás azzal zárul, hogy közösen elimádkozzuk a Miatyánkot, Üdvözlégy Máriát. Vegyes családokban arra is figyelünk, hogy ezt két nyelven tegyük” – fejtette ki Szőcs Csaba. Kérdésünkre azt is elmondta,
„Ahová hívnak, szívesen elmegyünk a plébánia keretében. A pandémia óta olyan helyekre megyünk el, ahol kérik: december közepétől interneten is hozzáférhető bejelentkezési lapot lehet kitölteni – sokan a közösségi oldalon keresztül értesülnek erről. Mindig vannak új családok, új címek, ahová hívnak bennünket, és ez örömmel tölt el” – ecsetelte Szőcs Csaba.
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik, például a vízbe merülés rituáléja.
A járványügyi óvintézkedések betartásával, maszkkal, a távolságot megtartva a hívek kérésére idén is megáldják a hajlékokat a katolikus papok. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közölte, minden lelkipásztor bölcs belátására bízzák, hogy a házszenteléseket személyes
Számos szabálytalanságot és bűnvádi eljárással járó adócsalást is felfedezett a Fehér megyei rendőr-főkapitányság nagyenyedi razziája kereskedelmi tevékenységet folytató cégeknél.
Az átlagosnál melegebb időjárást jeleznek előre szeptemberre a meteorológusok.
Az informatikai rendszer karbantartási munkálatai miatt a magyar hatóságok vasárnap hajnalban 3 és 4 óra között lezárják a román-magyar határátkelőket – figyelmeztetett szombaton a bukaresti külügyminisztérium.
Vidék a városban címmel szombaton és vasárnap mindenkit megszólító eseményt szervez a Partiumi Falugazdász Hálózat és a Szatmár Megyei Magyar Gazdák Egyesülete.
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál államtitkár Marosvásárhelyen.
Csaknem háromórás vitát követően Kolozsvár helyi tanácsa elfogadta a területrendezési tervét Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházásának, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Kánikula lesz a hétvégén a Bánságban, a Körösvidéken és Olténia nyugati és déli régióiban – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Emil Boc ismételten megerősítette, hogy megvan az európai uniós finanszírozás a kolozsvári metró megépítésére, miután a sajtó kormányforrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy Brüsszel megvonja a 300 millió eurós támogatást.
A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!