2009. október 08., 09:052009. október 08., 09:05
Ciántechnológián alapuló színesfémbányát nyitna az Erdélyi-szigethegység déli peremén a kanadai European Goldfields tulajdonában lévő Deva Gold Rt., amely nemrég folyamodott hatósági engedélyért a temesvári regionális környezetvédelmi igazgatósághoz.
A torontói anyacég részvényese az a máramarosi származású Frank Timiş üzletember, aki a kilencvenes évek végén belevágott a később a szintén a kanadai Gabriel Resources által átvett, Romániában és Magyarországon egyaránt élesen kifogásolt verespataki aranybányaprojektbe. A tíz évvel ezelőtt alapított, a tavalyi évet 16 millió lejes üzleti veszteséggel záró Deva Gold – amelyben a román állam húsz százalékban birtokol részvényeket – a hunyadi megyeszékhelytől 20 kilométerre fekvő Felsőcsertés alatt nyugvó színesfémlelőhelyet kívánja kibányászni.
Kezdeményezése nem számít úttörőnek: a Brád, Nagyág, Verespatak és Aranyosbánya alkotta „aranynégyszögben” elhelyezkedő település arany- és ezüstbányászatának kezdetei a 18. század közepére nyúlnak vissza, és már 1763-ban akkor modernnek számító aranyolvasztó kohóval rendelkezett. Az 1989-es rendszerváltás után rohamos hanyatlásnak indult romániai bányászat sorsa 2006-ban érte utol Felsőcsertést, a dévai Minvest állami bányatársaság ekkor bezárta a fejtést, a Deva Gold viszont azonnal szemet vetett az itteni lelőhelyre.
A társaság által 2007-ben megrendelt területrendezési tervben még az szerepelt, hogy a védett övezettel együtt 4,5 millió négyzetméterre kiterjedő projekt keretében a majdani létesítmény két, összesen 871 ezer négyzetméteren elterülő zagytározója a Felsőcsertés közeli Voja falu külterületére kerül. A közigazgatásilag Balsa községhez tartozó vojaiak azonban egy tavalyi közmeghallgatáson leszögezték: nem kérnek a ciánalapú bányából, így a kivitelező módosítani kényszerült a területrendezési tervet, az immár 225 ezer négyzetméteresre tervezett meddőhányó pedig Csertés területén kapott helyet.
A vojaiak félelme egyébként nem megalapozatlan: 1971 októberében a nagy esőzések nyomán kialakult földcsuszamlás átszakította a csertési bánya zagytározójának – mellesleg hibásan megtervezett – gátját, és a katasztrófa során 136 ember életét vesztette. Petru Cîmpian polgármester azonban nem tart a tragédia megismétlődésétől, sőt leszögezte, a helybeliek számára rendezett közmeghallgatások során senki nem ellenezte a projektet.
„Nem is emelhet kifogást ellene senki, hiszen a Deva Gold korszerű technológiával dolgozna, ciánt pedig csak a kitermelés második szakaszában használna. Számunkra mindennél fontosabb, hogy a társaság több mint ezer embernek adna munkát, ami nem elhanyagolható szempont, tekintve, hogy Csertés olyan zsáktelepülés, amelyet az infrastruktúra hiánya miatt elkerülnek a befektetők” – nyilatkozta a Krónikának a 23 százalékos munkanélküliség sújtotta, 3500 lakosú község elöljárója, nem rejtve véka alá: minden követ megmozgat a projekt sikeres beindulása érdekében.
Ugyanezt teszi a Deva Gold is, amely mindeddig 30 millió eurót költött kutatásra és próbafúrásokra, az összesen 150 millió eurós összköltségvetésű beruházás során pedig 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt. Mivel a társaság azzal számol, hogy tonnánként két gramm színtiszta aranyat nyerne ki, nyeresége 64 tonnányi nemesfémre rúgna – ami az arany unciájának jelenlegi 1040 dolláros árfolyamán számítva mintegy 2,1 milliárd dolláros, azaz 1,4 milliárd eurós hasznot jelentene. (Verespatakon 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt bányászna ki a Roşia Montana Gold Corporation).
Nicolae Stanca, a társaság vezérigazgatója a napokban a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott, szigorúan betartanák a romániai és európai szabványokat, ciánt csak a kitermelés második szakaszában, zárt rendszerben használnának, a ciánkoncentráció pedig kevesebb mint a fele lenne a 10 ppm-es (rész a millióban) felső európai határértéknek. „Ahhoz képest, hogy Verespatakon például több mint 11 millió, magas színesfém-koncentrátumú ércet dolgoznának fel évente, mi ugyanennyi idő alatt csupán 300 tonnát, az Európában teljesen újnak számító technológia pedig kizárja a környezet vagy a lakosság veszélyeztetését” – magyarázta Nicolae Stanca, aki szerint 2012-ben látnának hozzá a bányászathoz.
A csertési projekt esetleges engedélyezéséig azonban még sok víz lefolyik a Maroson, hiszen a hazai szakhatóságok csak azután kezdhetnek hozzá a Deva Gold által idén augusztusban igényelt környezetvédelmi engedély elbírálásához, hogy a román környezetvédelmi minisztérium megkapja a környező országok észrevételeit. A bukaresti tárca idén májusban értesítette a magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot a Hunyad megyei bányaprojekthez kapcsolódó környezeti vizsgálat beindításáról, a budapesti minisztérium pedig a napokban jelezte: a magyar állam hatásviselő félként az Espooi Egyezmény értelmében részt kíván venni az engedélyezési eljárásban.
Nem véletlenül, hiszen a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet máris aggodalmának adott hangot a csertési terv kapcsán, arra figyelmeztetve: a 2000 januárjában a nagybányai Aurulnál bekövetkezett gátszakadás eredményezte tiszai ciánszennyezéshez hasonló baleset esetén a mérgező anyagok a Maroson keresztül közvetlenül ismét a Tiszába jutnának. Miközben a magyarországi civil szervezetek a verespatakival együtt a Deva Gold beruházásának megakadályozását is szorgalmazzák, a felsőcsertési projekt kapcsán nemrég Szegeden rendezett közmeghallgatáson a magyar környezetvédelmi hatóságok és helyi természetvédők ugyancsak több kifogást emeltek a román fél által rendelkezésre bocsátott írásos anyagokkal kapcsolatban.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.